250px|bélyegkép|Mellszobra BudapestenGyenes Tamás alkotása bélyegkép|jobbra|Pór Bertalan emléktáblája egykori lakhelyén, a Pasaréti út 77. szám alatt Pór Bertalan, született Pollacsek (Bábaszék,Babina, ma Szlovákia 1880. november 4. – Budapest, 1964. augusztus 29.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.
Életpályája
Pollacsek Mór és Pick Terézia fia. A huszadik századi magyar avantgárd festészet egyik nagy tehetségű festője. Budapesten a Mintarajziskolában tanult, mestere Gyulay László volt, majd Münchenben folytatta tanulmányait Gabriel von Hackl mesteriskolájában. Hollósy Simon szabadiskoláját is látogatta. Önarcképével 1901-ben elnyerte a Harkányi-ösztöndíjat, amelynek segítségével tanulmányokat folytathatott 1901-1903-ban Párizsban a Julian Akadémián, ahol Jean-Paul Laurens volt a mestere.
1903-tól Budapesten működött, a Műcsarnokban, majd a Könyves Kálmán Szalonban állított ki arcképeket, alakos , majd csoportos alakos képeket, rajzos látásmódja, kiváló jellemábrázoló képessége hamar meghozta számára a sikert. Rajzos látásmódja gyakran szecessziós ritmusú kontúrvonalakat adott festményeinek. A MIÉNK tagja, majd a Nyolcak művészeti csoportjának alapító tagja lett. Az I. világháborúban mint frontrajzoló vett részt, a feldúlt falvakról, elhagyott földekről készített 16 litográfiáját könyvben adták közre 1916-ban Brüsszelben. Ugyanebben az évben Budapesten házasságot kötött dr. Bernát Margit orvossal, Weinberger Bernát és Grósz Hermina lányával.
A napi politikától nem határolódott el, 1919-ben a Tanácsköztársaság fennállása idején vállalta a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetését, toborzó plakátok tervezését. A kommün bukása után emigrációba vonult, PöstyénbenSzliács, Csehszlovákia, ma Szlovákia élt és alkotott 1938-ig. Károlyi Mihály baráti körével tartotta a kapcsolatot, 1934-ben Párizsba, 1936-ban a Szovjetunióba utazott. 1938-tól Párizsban telepedett le, a II. világháborúban Franciaország német megszállása idején elfogták, szabadulása után részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Franciaországból 1948-ban tért haza Budapestre, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett egészen 1960-ig, tanári és közéleti tevékenysége annyira lefoglalta, hogy már alig festett, 1958-as utolsó képeinek egyikét tekintve, nem mondható, hogy átment volna szocreál-stílusba. bélyegkép|200px|Pór Bertalan sírja Budapesten. Fiumei úti sírkert: 30/2-1-4/5. 2001 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része
Művészete Összességében egy nagy rajztudáson alapuló posztnagybányai magyar avantgárd stílust képvisel festészetünkben. A modern képzőművészeti irányzatok (plein air, szecesszió, Paul Cezanne és más posztimpresszionisták) és a Munkácsy hagyományokra is építkező realizmus metamorfózisa az ő sajátosan egyéni festői stílusa. Ettől olyan kifejezőek és élvezhetőek portréi és tájképei.
Az 1930-as években jelenik meg képein az állatszimbolika. Állatszimbolikája vihar előtti csendet, nagy erőt és egyre nagyobb feszültséget fejez ki. Állatszimbolikája nemcsak az 1930-as években dúló spanyol polgárháború, s a fasizmus előretörésekor Pablo Picasso nyomán nyilvánul meg Pór művészetében a bikaszimbolikában, hanem 1958-ban is, amikor megfestette Menjünk be a tszcs-be c.Belépés a tszcs-be címen is ismert, a kép reprodukcióját lásd: képét. Nyugtalanság, feszültség árad a lovak mozgásából, amelyeket vezetne be a gazdájuk a kolhozba.
Mintegy szimbolikusak önarcképei is, amelyeken nem tud hazudni, a nagy művészek soha nem hazudnak, 1953-as önarcképe keménységet, határozottságot és mélységes pesszimizmust tükröz egyszerre.
Művei (válogatás)
1902 Önarckép (olaj, vászon, 54 x 41 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) 1903 Vörös hajú cigány fiú (olaj, vászon, 52 x 44 cm; MNG) 1905 Kifelé az erdőből (olaj, vászon, 34 x 43 cm; magántulajdonban) 1905 Műteremben (olaj, vászon, 55 x 68 cm; MNG) 1907 Cigányok (olaj, vászon, 55 x 66 cm; MNG) 1907 Önarckép (olaj, vászon, 42 x 35 cm; MNG) 1909 Család (olaj, vászon, 176,5 x 206 cm; MNG) 1909 Lechner Ödön arcképe (olaj, vászon, 51 x 41 cm; Budapesti Történeti Múzeum) 1910-es évek Önarckép (olaj, vászon, 77 x 63 cm; MNG) 1910 Cigány fiú (olaj, vászon, 77 x 62,5 cm; magántulajdonban) 1910 Vágyódás tiszta szerelemre (olaj, vászon, 52 x 67 cm; magántulajdonban) 1911 Hegyi beszéd (olaj, vászon, 300 x 450 cm; MNG-ben letét) 1911 Hegyi beszéd (olaj, vászon, 50 x 63,5 cm; magántulajdonban) 1911 Vágyódás tiszta szerelemre (olaj, vászon, 238 x 350 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs) 1912 Férfiportré (olaj, vászon, 69,5 x 55,5 cm; magántulajdonban) 1914-16 Az I. világháborúból 16 harctéri litográfia 1918 Anyám arcképe (olaj, vászon, 125,5 x 95,5 cm; MNG) 1919 Freskóterv a Parlament részére (papír, tempera, 223 x 505 mm; MNG) 1919 Feleségeitekért, gyermekeitekért, Előre! c. színes plakát 1919 Világ proletárjai, egyesüljetek c. színes plakát (250 x 186 cm; MNG) 1927 Pásztor és kedvese (olaj, karton, 42,5 x 57 cm; magántulajdonban) 1929 Wetzler közjegyző (olaj, vászon, 81 x 64,5 cm; magántulajdonban) 1930 Bika I. (olaj, vászon, 60 x 73 cm; MNG) 1930 Károlyi Mihály (olaj, vászon, 114 x 87 cm; magántulajdonban) (1930 körül) Piros kabátos gyerek (olaj, vászon, 48,5 x 38,5 cm; magántulajdonban) 1934 Bőszült bika c. rajz (1938 körül) Margitka (olaj, vászon, 67 x 54 cm; magántulajdonban) 1939 Ady c. rajzolt arckép 1948 Bikák (olaj, vászon, 129 x 195 cm; MNG) 1950-es évek első fele: Rákosi Mátyás a kolhozparasztok közt c. s más Rákosit ábrázoló képek 1953 Önarckép 1958 Belépés a tszcs-be c. festmény
Köztéri művei
1911 FreskóMár 1935 előtt eltávolították (Művészeti lexikon, 1935. im. 318. o.), de megmaradt 11 méteres, eredeti méretű kartonja, l. Művészeti lexikon, 3. köt. 1967 i. m. 806. o. a Népopera (Erkel Színház) színpadi oromfalának díszítésére, Budapest 1911 Mozaik (Vas utcai kereskedelmi iskola, Budapest)
Társasági tagságai
MIÉNK Nyolcak
Díjai
Harkányi-díj (1901) Kossuth-díj (1949, 1951) Munkácsy Mihály-díj (1950) Érdemes művész (1952) Kiváló művész (1955)
Jegyzetek
Források Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Pór Bertalan l. 318. o. Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Pór Bertalan l. 806-807. o. Művészeti kislexikon. Budapest : Fiesta és Saxum Kft., 1998. Pór Bertalan l. 168. o.
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk Oelmacher Anna: Pór Bertalan; Képzőművészeti Alap, Bp., 1955 (Új magyar művészet) Kovalovszky Márta: Kozma Lajos, Ferenczy Béni, Pór Bertalan; Képzőművészeti Alap, Bp., 1974 (Az én múzeumom) A Nyolcak, szerk. szerk. Markója Csilla, Bardoly István, 2010 Szegi Pál: Üzenet Párizsból. Jövendő, 1947-05-22. 21. szám. Pór Bertalan párizsi műtermének Marton Ervin által készített fotójával
Kategória:Magyar festők Kategória:Avantgárd Kategória:Portréfestők Kategória:Tájképfestők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek