Mária Friderika porosz királyi hercegnő (németül: Friederike Franziska Auguste Marie Hedwig von Preußen) (Berlin, 1825. október 15. – Hohenschwangau kastély, Füssen, 1889. május 17.), házassága révén bajor királyné, II. Lajos és Ottó bajor királyok édesanyja.
Élete Származása, testvérei balra|70px Mária Friderika királyi hercegnő 1825. október 15-én született a berlini palotában szülei legfiatalabb gyermekeként. Apja a Hohenzollern-házból származó Vilmos királyi herceg (1783−1851), III. Frigyes Vilmos porosz király legfiatalabb öccse, anyja Mária Anna hessen–homburgi tartománygrófnő (1785−1846) voltak. Nagyapja II. Frigyes Vilmos porosz király volt. A nyarakat családjával a fischbachi kastélyban töltötte Sziléziában.
Szülei házasságából nyolc gyermek született, de közülük csak négyen érték meg a felnőttkort.
Friderika Lujza Karolina Amália Vilma (1805–1806), kisgyermekként meghalt. Irén (*/† 1806), születésekor meghalt. Frigyes Tasziló Vilmos (1811–1813), kisgyermekként meghalt. Henrik Vilmos Adalbert (1811–1873), Frigyes Tasziló Vilmos ikertestvére Frigyes Vilmos Tasziló (1813–1814), kisgyermekként meghalt. Frigyes Vilmos Valdemár (1817–1849), a porosz hadsereg tábornoka. Mária Erzsébet Karolina Viktória (1815–1885), aki Károly Vilmos Lajos hessen-darmstadti nagyherceghez (1809–1877), II. Lajos nagyherceg fiához ment feleségül. Mária Friderika Franciska Auguszta Hedvig (1825–1889) bajor királyné.
Házassága balra|70px 1842. október 12-én feleségül ment Miksa bajor királyi herceghez (1811–1864), I. Lajos bajor király és Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő legidősebb fiához, a bajor trónörököshöz, aki 1848-tól II. Miksa néven Bajorország királya lett.
Mária Friderika királynét mind a katolikus Bajorország, mind az evangélikus lakosságú Poroszország népe egyformán szerette. Egyik nagy szociális elkötelezettségeként 1869. december 18-án fiával, Lajossal együtt újjáélesztette a Bajor Nőegyletet. Célul „a harcmezőn megsérült és megbetegedett katonák ápolását és támogatását” tűzték ki („Pflege und Unterstützung der im Felde verwundeten und erkrankten Krieger”). A védnökséget a királyné vállalta el. Hivatalosan ezzel a nőegylettel alakult meg a Bajor Vöröskereszt.
1864. március 10-én férje halálával megözvegyült, és a Lech-völgyi Alpokban (Lechtaler Alpen) fekvő elbigenalpi kúriába, valamint a Hohenschwangau kastélyba vonult vissza. 1874. október 12-én felvette a katolikus hitet. 1886-ban még megérte, amikor idősebbik fia, Lajos király, tisztázatlan körülmények között a Starnbergi-tóba fulladt.
1889. május 17-én halt meg a Hohenschwangau kastélyban. A müncheni Szent Kajetán templom („Theatinerkirche”) egyik oldalkápolnájában helyezték örök nyugalomra a férje, II. Miksa sírjával szemben.
bélyegkép|260px|Mária Friderika királyné férjével és gyermekeivel
Gyermekei A II. Miksával kötött házasságából két fia született, akik Bajorország királyai lettek. Mindkettőjükön úrrá lett azonban az elmebaj, és lemondatták őket trónjukról. Lajos (1845–1886), II. Lajos néven uralkodott 1864 és 1886 között Ottó (1848–1916), uralkodott 1886 és 1913 között. Nevében nagybátyja, Luitpold régens kormányzott).
Irodalom Martha Schad: Bayerns Königinnen (= Piper 4598). Durchgesehene Taschenbuchausgabe, Neuausgabe. Piper, München 2005, Manfred Berger: Marie Friederike Franziska Hedwig In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL), 24. kötet, Bautz, Nordhausen 2005, , 1048–1054. hasáb
Fordítás
Kategória:1825-ben született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek Kategória:Berliniek Kategória:Hohenzollern-ház Kategória:Wittelsbach-ház Kategória:Bajor királynék Kategória:Katolikus vallásra tért személyek