Az első magyar sakkbajnokságot 1906-ban Győrben rendezték meg. A Magyar Sakkszövetség megalakulásáig (1911) a bajnokságnak nem volt hivatalos rendező szerve.
A bajnokságot legtöbbször a fővárosban, Budapesten bonyolították le. A hivatalos számozás a második világháború utántól kezdődik, a korábbiakat 'p' betűvel jelöltük. A háború előtti magyar bajnokságok elnevezése „nemzeti mesterverseny”, több esetben külföldi résztvevők meghívásával, ezek elnevezése „nemzetközi mesterverseny”.
A versenyek résztvevői az 1960-as évekig meghívás alapján álltak össze. A meghívásnál figyelembe vették az előző időszak kiemelkedő eredményeit. A bajnokságok helyezettjeit vették figyelembe a nemzetközi csapatversenyek, olimpiai csapatok összeállításánál. A háború után a bajnokságokon elért eredmény alapján lehetett kvalifikációt szerezni a világbajnoki zónaversenyekre is. Az 1960-as évektől a bajnokság döntőjében való részvételt felmenő rendszerű versenysorozatok eredményei alapján lehetett kiharcolni. A felmenő rendszerű versenysorozat magába foglalta a szakosztályi bajnokságokat, a városi, megyei bajnokságokat, a magyar bajnoki elődöntőket és középdöntőket.
Az 1980-as évektől a hagyományos bajnoki döntő mellett (vagy helyett) nyílt bajnokságokat szerveztek, amelyek svájci rendszerben zajlottak le. Ezeken bárki elindulhatott minősítéstől függetlenül. E versenyeken külföldi játékosok is indulhattak, és a legjobb magyar helyezések alapján állapították meg a magyar bajnoki dobogósokat.
Férfi győztesek és érmesek
{| class="sortable wikitable" ! # !! Év !! Helyszín !! width=120|Győztes !! width=120|2. helyezett !! width=120|3. helyezett !! Megjegyzés |- | 01p || 1906 || Győr || Balla Zoltán || Barász Zsigmond || Bródy Miklós || Az első és második helyezett között holtverseny alakult ki, amit páros mérkőzésen döntöttek el, így lett az ezt megnyerő Balla Zoltáné a bajnoki cím. |- | 02p || 1907 || Budapest || Forgács Leó || Székely JenőAbonyi István || ||A 2. helyért páros mérkőzést kellett volna játszani, erre azonban Abonyi István többszöri halasztási kérelme miatt nem került sor. |- | 03p || 1911 || Budapest || Balla ZoltánBarász Zsigmond || ||Bródy MiklósSterk KárolySzékely Jenő || A holtversenyek eldöntéséről nem áll rendelkezésre információ. |- | 04p || 1912 || Temesvár || Breyer Gyula || Asztalos Lajos || Balla ZoltánMerényi Lajos || A 3–4. helyen előállt holtversenyt nem döntötték el, a díjat megosztva kapták. |- | 05p || 1913 || Debrecen || Asztalos Lajos || Réti RichárdSterk Károly || ||A 2–3. helyen előállt holtversenyt nem döntötték el, a díjat megosztva kapták. |- | 06p || 1922 || Budapest || Havasi Kornél || Balogh János ||Steiner EndreSchweiger József || A 3–4. helyen előállt holtversenyt nem döntötték el, a díjat megosztva kapták. |- | 07p || 1924 || GyőrEgyben nemzetközi mesterverseny volt || Nagy Géza || Dawid Przepiórka || Asztalos Lajos ||Ezt a versenyt több szakirodalom nem sorolja a magyar bajnokságok közé. |- | 08p || 1928 || Budapest || Vajda Árpád || Havasi KornélSteiner EndreZinner Sándor || ||A 2–4. helyen előállt holtverseny eldöntésének módjáról nem áll rendelkezésre információ. Előzetesen az első három helyezettet nevezték meg a hágai sakkolimpián részt vevő csapat tagjainak (Maróczy Géza mellé), ebből az következtethető, hogy Zinner Sándor végzett a 4. helyen. |- | 09p || 1931 || Budapest || Steiner Lajos || Sterk Károly || Lilienthal Andor || |- | 10p || 1932 || Budapest || Maróczy Géza || Esteban CanalAz 1930-as években Budapesten élt. || Steiner Endre || |- | 11p || 1933 || Budapest || Esteban Canal || Réthy Pál || Lilienthal Andor|| |- | 12p || 1934 || Budapest || Erich Eliskases || Lilienthal AndorRéthy Pál || ||A 2–3. helyen előállt holtverseny eldöntésének módjáról nem áll rendelkezésre információ. |- | 13p || 1935 || Tatatóváros || Szabó László || Albert BeckerGereben Ernő || |||A 2–3. helyen előállt holtverseny eldöntésének módjáról nem áll rendelkezésre információ. |- | 14p || 1936 || Budapest || Miguel NajdorfSteiner Lajos|| ||Steiner Endre ||Az 1–2. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ, a magyar bajnoki címet Steiner Lajos szerezte meg. |- | 15p || 1937 || Budapest || Szabó László || Gereben ErnőHavasi Kornél || ||A 2–3. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 16p || 1939 || Budapest || Szabó László || Barcza Gedeon || Réthy Pál || |- | 17p || 1941 || Budapest || Füstér Géza || Barcza GedeonRéthy Pál || ||A 2–3. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. A győztes az ebben az évben első alkalommal átadott Maróczy-vándorserleget kapta. |- | 18p || 1942 || Budapest || Barcza Gedeon || Füstér Géza|| Tipary Lajos || |- | 19p || 1943 || Diósgyőr || Barcza Gedeon || Füstér Géza || Asztalos Lajos ||Barcza Gedeon a Maróczy-vándordíj utolsó védője.A serleg a második világháború után nem került elő. |- | 01 || 1945 || Budapest || Flórián Tibor || Füstér GézaSebestyén Béla || ||A 2–3. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 02 || 1946 || Budapest || Szabó László || Gereben Ernő ||Bakonyi Elek ||A 2–3. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 03 || 1947 || Budapest || Barcza Gedeon || Benkő Pál ||Szily József ||A 2–3. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 04 || 1948 || Budapest || Benkő Pál || Gereben Ernő ||Tipary Lajos ||A 2–3. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 05 || 1950(1)Az 1949. évi bajnokság húzódott át 1950. január–februárra. || Budapest || Barcza Gedeon || Kőberl Ferenc || Pogáts József, Szilágyi György ||A 3–4. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. Egyes források szerint Pogáts József lett a bronzérmes. |- | 06 || 1950(2) || Budapest || Szabó László || Barcza Gedeon || Benkő Pál || |- | 07 || 1951 || Budapest || Barcza Gedeon || Szabó László || Bakonyi Elek || |- | 08 || 1952 || Budapest || Szabó László || Barcza Gedeon || Tipary Lajos || |- | 09 || 1953 || Budapest || Sándor Béla || Kluger Gyula || Barcza Gedeon ||A 3–4. helyen Barcza Tipary Lajossal volt holtversenyben, köztük a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 10 || 1954 || Budapest || Szabó László || Benkő Pál || Barcza Gedeon||A 3–4. helyen Barcza Bély Miklóssal volt holtversenyben, köztük a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 11 || 1955 || Budapest || Barcza Gedeon || Szabó László || Szilágyi György ||A 3–4. helyen Szilágyi György Benkő Pállal volt holtversenyben, köztük a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 12 || 1957Ez az 1956-ról elhalasztott döntő. Az 1957-es döntőt 1958. év elején játszották le. || Budapest || Barcza Gedeon || Benkő Pál ||Bilek István ||A 2–3. helyen holtverseny állt elő, amelyben a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 13 || 1958(1)1958-ban két döntőre került sor, az első az 1957-ről elhalasztott volt. || Budapest || Portisch Lajos || Honfi Károly || Barcza Gedeon ||A 3–4. helyen Barcza Forintos Győzővel volt holtversenyben, köztük a Sonneborn–Berger-számítás döntött. |- | 14 || 1958(2) || Budapest || Portisch Lajos || Szabó László || Barcza Gedeon ||Az élen hármas holtverseny alakult ki, amelyet hármas körmérkőzésen döntöttek el, ez alapján alakult ki a végeredmény. |- | 15 || 1959 || Budapest || Szabó László || Barcza Gedeon || Portisch Lajos ||Az élen hármas holtverseny alakult ki, amelyet hármas körmérkőzésen döntöttek el, ez alapján alakult ki a végeredmény. |- | 16 || 1961 || Budapest || Portisch Lajos || Szabó László || Haág Ervin || Az 1–2. helyen holtverseny alakult ki, és a bajnoki cím eldöntésére négyjátszmás páros mérkőzést váltottak, amelyen Portisch Lajos győzött. |- | 17 || 1962 || Budapest || Portisch Lajos || Lengyel Levente || Szabó László || Az 1–2. helyen holtverseny alakult ki, és a bajnoki cím eldöntésére hatjátszmás páros mérkőzést váltottak, amelyen Portisch Lajos győzött. |- | 18 || 1963 || Budapest || Bilek István || Bárczay LászlóLengyel Levente || ||A 2–3. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 19 || 1964 || Budapest || Portisch Lajos || Szabó László || Lengyel Levente || |- | 20 || 1965(1) || Budapest || Bilek István || Dely Péter || Honfi Károly ||A 2–3. helyen előállt holtversenyt a Sonneborn–Berger-számítás alapján döntötték el. |- | 21 || 1965(2) || Budapest || Portisch Lajos || Honfi Károly || Bárczay László || |- | 22 || 1966 || Budapest || Barcza Gedeon || Haág Ervin || Tompa János || |- | 23 || 1967–68 || Budapest || Szabó László || Barcza Gedeon || Haág Ervin || |- | 24 || 1968–69 || Budapest || Forintos Győző || Portisch Lajos || Bilek IstvánDely PéterSzabó László ||A 3–5. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 25 || 1969 || Budapest || Dely Péter || Forintos Győző || Csom IstvánBarcza Gedeon ||A 3–4. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 26 || 1970 || Budapest || Bilek István || Polgár István || Kluger GyulaAdorján András ||A 3–4. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 27 || 1971 || Budapest || Portisch Lajos || Ribli Zoltán ||Bilek IstvánAdorján AndrásTóth Béla ||A 3–5. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 28 || 1972 || Budapest || Csom István || Adorján AndrásRibli Zoltán || ||A 2–3. helyen előállt holtversenyt nem döntötték el, mindkét versenyző ezüstérmet kapott. |- | 29 || 1973 || Budapest || Ribli Zoltán || Adorján András || Csom István ||Az élen hármas holtverseny alakult ki, amelyet kétfordulós körmérkőzésen döntöttek el, ez alapján alakult ki a végeredmény. |- | 30 || 1974 || Budapest || Ribli Zoltán || Sax Gyula || Adorján András || |- | 31 || 1975 || Budapest || Portisch Lajos || Ribli Zoltán ||Adorján AndrásSax Gyula ||A 3–4. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 32 || 1976 || Budapest || Sax Gyula || Csom István || Vadász László ||A 3–5. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás alapján a bronzérmet Vadász László kapta. (4. Adorján András 5. Ribli Zoltán) |- | 33 || 1977 || Budapest || Sax GyulaRibli Zoltán || || Portisch Ferenc ||Az 1–2. helyen előállt holtversenyt nem döntötték el, mindkét versenyző aranyérmet kapott. |- | 34 || 1978 || Budapest || Pintér József ||Rigó János || Petrán Pál ||A 3–5. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás alapján a bronzérmet Petrán Pál kapta. (4. Faragó Iván 5. Grószpéter Attila) |- | 35 || 1979 || Budapest || Pintér József || Faragó IvánHazai LászlóLukács Péter|| ||A 2–4. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 36 || 1980 || Budapest || Lukács Péter || Horváth Tamás|| Hazai LászlóGrószpéter Attila ||A 3–4. helyen előállt holtverseny eldöntéséről nincs információ. |- | 37 || 1981 || Budapest || Portisch Lajos || Faragó Iván ||Ribli Zoltán ||Az első szuperbajnokság.A 3–4. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás alapján a bronzérmet Ribli Zoltán kapta. (4. Pintér József)1. nyílt bajnokság: 1. Grószpéter Attila 2–3. Puschmann László, Lengyel Béla |- | 38 || 1982 || Budapest || Schneider Attila||Horváth Tamás||Lukács Péter ||Az 1–2. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás alapján az aranyérmet Schneider Attila kapta. |- | || 1983 || || || || ||Csak nyílt bajnokságot rendeztek, amelyet Utasi Tamás nyert meg. 2-7. Portisch Ferenc, Rajna György, Cserna László, Rigó János, Szilágyi Péter, Karsa László |- | 39 || 1984 || BudapestKét bajnokságot is rendeztek. A szuperbajnokság a legerősebb versenyzők meghívásával körmérkőzéses formában rendezett verseny volt; a nyílt bajnokságra bárki benevezhetett és svájci rendszerben zajlott le. Ez utóbbin a legerősebb versenyzők többsége nem vett részt. || Adorján András||Grószpéter AttilaPortisch LajosFaragó Iván || ||2. szuperbajnokságA 2–4. helyen előállt holtversenyben a Sonneborn–Berger-számítás alapján Grószpéter és Portisch holtversenyben a 2–3. helyen végeztek.A nyílt bajnokságot Károlyi Tibor nyerte. (Az 1–3. helyen végzett még Kállai Gábor és Karsa László) |-