A gonzó újságírás az 1970-es években született mint az új újságírás egyik fajtája. Feltalálása az amerikai Hunter S. Thompson nevéhez fűződik. A gonzó lényege az erős szubjektivitás, a tények és a fikció vegyítése a szerző által közvetített üzenet hatásának felerősítése érdekében, aminek a pontosság igényét is alárendeli, és így a stílus felülkerekedik a tárgyilagosságon. Thompson nyomán, az írás folyamatában gyakran játszanak közre különféle tudatmódosító szerek.
A gonzó újságírás azt vallja, hogy a tényekhez való makacs ragaszkodás nélkül is lehetséges az igazat írni.
A kifejezés eredetét illetően több feltételezés is létezik. A fogalmat írásban elsőként használó Hunter S. Thompson szerkesztője, Bill Cardoso szerint a gonzo a dél-bostoni ír szlengben használt kifejezés, és arra az emberre mondják, aki egy ivóverseny végén utolsóként marad állva. Ugyanő beszélt arról is, hogy a szó a francia-kanadai eredetű "gonzeaux" szó torzulásából jöhetett létre, ami "fényes ösvényt" jelent, ám ez az állítás vitatott. Más magyarázat szerint a kifejezés eredete James Booker New Orleans-i blues-zongorista egy 1960-as évekbeli, "Gonzo" című számára vezethető vissza, ezt a verziót támasztotta alá maga Thompson is egy 2005-ös visszaemlékezésében, bár nem adott magyarázatot a névválasztás okára. Greg Johnson, Booker életrajzírója szerint egyébként a dal címe a The Pusher című mozifilm egyik szereplője után született, amely film Evan Hunter azonos című, 1956-ban megjelent regénye alapján készült.
Gonzó újságírók Joan Didion P. J. O'Rourke Gay Talese Hunter S. Thompson Tom Wolfe
Magyarországon Baglyas Ádám Benke Hunor Décsy Eszter Földes András Jászberényi Sándor Kiss László (CoVboy) Para-Kovács Imre Szily László Uj Péter Tódor János Vágvölgyi B. András
Kategória:Újságírás