Luzsénszky Alfonz (néhol Luzsánszky, Luzsinszky, Luzsinsky vagy Szentesy-Luzsénszky alakban is, Budapest, 1876. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1953. december 30.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2430/1953. folyószáma alatt. katolikus lapkiadó, szélsőjobboldali író-újságíró, természetgyógyász. Munkássága antiszemita, a zsidóságot úgymond „leleplező”, máig közkézen forgó kiadványok megjelentetésében teljesedett ki. Luzsénszky Alfonz pap édesapja.

Élete Szentesy Béla és Baráth Ida fiaként született,Luzsénszky Alfonz és Kiss Erzsébet házassága, Budapest I. ker. 810/1925 luzsinai és rigliczai báró Luzsénszky Félix (másként: Luzsénszky Bódog Sándor Benő) fogadta örökbe.B.M. 1810/1919.HU BFL - VII.2.c - 1917 - 33911; az örökbefogadási szerződés kelte: 1917. márc. 15. A szervita rendben kezdett teológiát tanulni, ahonnét sorozatos betegeskedései miatt elbocsátották.

1901. szeptember 24-én Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Petrovich Karolina Paulina Vilmával, Petrovich Márk és Grőser Franciska lányával.A háazsságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 734/1901. folyószáma alatt.

1898-1903 között a Páduai Szent Antal Lapjának munkatársa volt, mialatt 1902 novemberében megindította a Szent József Lapja című kétheti lapot, ami 1905-1910 között Katolikus Magyarország címmel jelent meg, mígnem támogatók hiányában megszűnt. A Pesti Napló szerint 1910-ben görögkatolikus hitoktatóként tevékenykedett Budapesten, azonban neve a magyarországi latin és görög szertartatású papság 1909-1910. évi évkönyvében nem szerepel.Magyar katolikus lexikon

Természetgyógyászként növényi anyagokból előállított kivonatokra 1925-ig 3 szabadalmat is kapott.

1925. december 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb Kiss Erzsébettel, Kiss Kálmán és Kulcsár Erzsébet lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 810/1925. folyószám alatt.

Luzsénszkyt 1945. október 2-án a Népbíróság A zsidóság bűnei című, 1941-ben kiadott műve miatt teljes vagyonelkobzásra és 10 év börtönre ítélte, amit 1946. márciusában 3 évre enyhített. Halálát iszkémiás szívbetegség, végelgyengülés okozta.

Talmud-„fordítása” 1911-ben írt, A Talmud magyarul című műve a magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben máig népszerű. A benne szereplő tematikus és tendenciózus idézetek, valamint a fordítás kérdései miatt máig viták tárgya. „Fordítása” miatt már a Horthy-korszakban perbe fogták, mely során bebizonyosodott, hogy Luzsénszky az eredeti Talmud szövegét nem látta, ehelyett August Rohling Der Talmudjude című, a Talmudot keresztényellenesnek beállítani igyekvő 19. századi összeállítását ültette át magyarra, amely maga sem eredeti, hanem Johann Andreas Eisenmenger, 1700-ban megjelent Entdecktes Judenthum című művének kivonatos feldolgozása, mely a Talmudot és a rabbinikus irodalmat sötét színben festő számtalan hasonló munka közül a legismertebb, máig ható forrása az antiszemita célú Talmud-„ismertetéseknek”. Fordítási hibáit többek között Franz Delitzsch mutatta ki a Rohling művét elemző munkájában.JewishEncyclopedia.com, August Rohling.

Annak ellenére, hogy Luzsénszky ugyan ezen összeállítása miatt antiszemita körökben máig népszerű - műve e témában lényegében az egyetlen, állandóan idézett „alapműnek”, személye pedig alapvető hivatkozási pontnak számít -, említése kizárólag az antiszemita polémiáknak köszönhető. A Magyar katolikus lexikon, illetve a Gulyás-féle életrajzi lexikon rövid szócikkein kívül más forrásban nem lelhető fel,Sem a [ Pallas nagy lexikona], sem a [ Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, Javított, átdolgozott kiadás, Főszerk. Kenyeres Ágnes] nem hozza. nevét (és kétséges munkásságát) sem a Jewish Encyclopedia , sem a judaisztikában alapműnek számító Encyclopaedia Judaica nem említi (még a Talmud-félrefordítások között sem), jelentősége ebből következően alapvetően megkérdőjelezhető.

Művei közül néhányat, köztük ezt is,Luzsenszky Alfonz: A zsidó nép bűnei. Bp. 1944. Szerző kiad.; Mi az igazság? Bp. 1941. Szerző kiad.; Történetek, 1879-1919. Bp. 1944. Nagy Vince; A talmud magyarul. 8. kiad. Bp. 1937. St. 9-11. az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete indexre tette és megsemmisítésre ítélte.Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon (Könyvindexek 1945–1946) Könyvtári Figyelő

Művei Vallási tárgyú művei Katolikus egyházi naptárak. Valamennyinél szerkesztő és kiadó, kiadás helye Szatmárnémeti. A Szent József lapja nagy képes naptára az 1904. és 1905. évre., 1903-08; - A kisded Jézus nagy képes naptára az 1905. és 1906. évre., 1905-06; - A Szent Háromság nagy képes missziós naptára az 1906., 1907. és 1908. évre., 1905-07; - Páli Szent Vince nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Szent Alajos nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; Mária szent szíve nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Jó Pásztor nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - Mindszentek nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - A Katholikus Magyarország kis képes naptára 1907-1910., 1906-10; - A Katholikus Magyarország nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10; - Szent Benedek nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10; Magyar breviarium, vagyis a papi zsolozsmák a nép magán használatára alkalmazva. (Ford.) (A himnuszokat fordította Bálint György.) Budapest, 1907. Utolsó idők. Szeged, é.n. [1912 előtt] (új kiadás: Hiteles kútfőkből összegyűjtve. Bp., 1912.; 5. kiad.: Mi vár ránk a 20. sz-ban? Bp., 1919.; 6. kiad.: Mi vár ránk a közeli jövőben? Bp., 1920.)

Zsidósággal kapcsolatos művei Tévelygő Izrael. (Fordította Alfonz testvér) Szatmárnémeti, 1901. Keresztényvédelem. (benne: Zsidóvédelem. A Talmud magyarul), Ungvár (nyomtatva Budapesten), 1910. A Talmud magyarul, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1911. [több kiadásban] (reprint kiadás az 1940-es kiadás alapján: Gede Testvérek Bt., Budapest, 2002, , 208 p, elektronikus kiadás az 1922-es kiadás alapján: , , ) Jeruzsálem pusztulása. Írta Josephus Flavius. (Ford. és kiad.) Bp., 1914. (4. kiad.: 1918, ez már Luzsénszky Alfonz néven) Schulchan Arukh. (Der gedeckte Tisch.) Leipzig, é.n. Sulchan Aruch "Terített asztal". A zsidók négy törvénykönyve. Forditotta és kiadja, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1926. Der Talmud in nichtjüdischere Beleuchtung. Leipzig (nyomtatva Bp.), 1932. Die Talmudmoral. Oebisfelde. Radwitz, 1936. A talmudzsidó. Írta Rohling Ágoston; A keresztények a Talmudban. Írta I. B. Pranaits; Feleletek a keresztényeknek. Írta Kimchi Dávid. (egy kötetben) Ford. Bp., 1940. Mi az igazság? Bp. 1941. Szerző kiad. A zsidó nép bűnei. Történelmi tanulmány. Bp., 1941. Paulovits Imre. 94 p. A zsidó nép bűnei. Bp. 1944. Szerző kiad. Történetek, 1879-1919. Bp. 1944. Nagy Vince.

Gyógyászati művei Öngyógyítás. A betegségek fölismerése, meghatározása és gyógykezelése. Bp., 1915. (2. kiad. 1917) A természetes gyógymód recipekönyve. Bp., 1915. (2. kiad. 1915) Védekezés a sexualis bajok ellen. Bp., 1915. Asszonyok könyve. Bp., 1924.

Utalások Följelentés egy pap ellen. in: Pesti Napló, 1910:305. sz. Magyar Nemzet, 1945. X. 3. Szabad Nép, 1946. III. 19. Gulyás, XVII:1302.

További információk Rabbinikus vélemény Luzsénszky fordításairól (az oldalon több cikkben is), Magyar Zsidó Honlap

Jegyzetek

Források Magyar katolikus lexikon A magyarok Transvaalban. Magyar Salon, 1900. Utazásom Pretoriába. Vasárnapi Ujság, 1902. aug.-szept.

További információk

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar írók Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek