A közönséges búza vagy kenyérbúza (Triticum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A közönséges búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik, világszerte mintegy 210-220 millió hektáron.
Alfajai
Triticum aestivum subsp. aestivum Triticum aestivum subsp. compactum Triticum aestivum subsp. macha Triticum aestivum subsp. spelta (L.) Thell., 1918 Triticum aestivum subsp. sphaerococcum
Megjelenése Erőteljesen gyökerező, hosszú nappalos növény. Felálló, üreges szára többnyire 40-120 centiméter magas, korábban, a rövid szárú búzafajták bevezetése előtt a 150 centimétert is elérte. A levélnyelvecske rövid és egyenesen levágott. A levélhüvely rásimuló, felső végén pillás, hosszan túlnyúló fülecskéje van. A levéllemez kopasz vagy gyengén szőrös, sötétzöld vagy sötét kékeszöld. A szárcsomók olykor szőrösek. A kalász általában 8-10 centiméter hosszú, rendszeresen négyoldalú. A kalásztengely szívós, nem törékeny. A füzérkék 2-5 virágúak, körülbelül olyan hosszúak, mint szélesek, némileg lapítottak.
Életmódja A közönséges búza egyéves vagy áttelelő egyéves fű. A közönséges búzát őszi vagy tavaszi vetésű gabonaként termesztik meleg nyarú területeken. Elsősorban mérsékelten száraz, tápanyagban gazdag, pH-semleges, vagy enyhén lúgos vályog- és lösztalajokon ad megfelelő termést.
A virágzási ideje Magyarországon május–június között van.
Története A legidősebb régészeti csupaszbúzaleletek Törökország déli részéből származnak (pl. Çatal Hüyük), továbbá Izraelből, Szíriából és Irakból, a kőkorszaki települési rétegekből. Mindez a Kr. e. VII. évezredre tehető. Közép-Európában a legidősebb csupaszbúzalelet szántóföldi művelésből, a vonaldíszes kerámia kultúrájából csak szórványosan mutatható ki, pl. Göttingen környéki leletekből. Az első tisztán csupaszbúza-tenyészet mai ismereteink szerint Kr. e. 3600-ból, Magdeburg környékéről került elő. (a rösseni kultúrából). Kellő bizonyossággal nem állapítható meg, hogy termesztett búza vagy esetleg a keménybúza alakkörébe tartozó leletekről van-e szó.
Az i. e. 2. évezred kezdetére már mindenhol általánosan elterjedtek a búzafélék. Asszíroszban legalább négy féle búza és még több más kalászos egyidejű termesztésére találtak bizonyítékot.
A búza napjainkban a világgazdaság legfontosabb gabonája. Emellett az emberiség történetében (az árpa után) a második legrégebbi, máig is termesztett gabona.
Egyéb Az érett búzaszem szénhidrát (keményítő)-tartalma 70% feletti, 10-12%-a fehérje. A liszt eléggé gazdag sikérben, elsősorban kenyér és finom pékáruk előállítására alkalmas. Egyes vidékeken sört is főznek a búzából. A termesztett búza a csupaszbúzák egyike. Csépléskor vagy a kombájnos aratás során a búzaszemek nagyon könnyen kiszabadulnak a toklászok közül, miközben a kalászorsó nem törik szét, hanem egészben marad.
A manapság leginkább termesztett hosszú kalászú búzák mellett vannak rövidebb, akár gömbös kalászú fajták is. Genetikai szempontból mindegyiket a Triticum aestivumhoz sorolják, de a gyakorlatban megkülönböztetik Triticum sphaerococcum vagy törpe-, ill. tönkebúza, Triticum compactum néven. Ezek a búzaalakok nem egyetlen vadon élő fajból vezethetők le, hanem az utolsó 10 000 évben keletkeztek különböző búza (Triticum) fajok többszöri kereszteződésével. A mai termesztett búzafajták hexaploidok, 2n = 42 kromoszómát tartalmaznak. Közöttük különböző, így az AABBDD formulával kifejezhető genompárok szerepelnek. Mai ismereteink szerint az A az egyszemű búzából (Triticum monococcum) ered, míg a D az egyik kecskebúzafajnak (Aegilops sguarrosa = Triticum tauschii) tulajdonítható. A G genom eredete nem teljesen bizonyított. Feltételezik egy további vadon élő fű (Aegilops speltoides) részesedését, amelynek SS genomjai genetikailag módosultak BB-re.
Képek
Források
Triticum aestivum L., Sp. Pl.: 85 (1753 The World Checklist of Selected Plant Families A növény szinonimái
Kategória:Perjefélék Kategória:Növényfajok Kategória:Takarmánynövények Kategória:Magyarország növényvilága Kategória:Európa növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága Kategória:Afrika növényvilága Kategória:Észak-Amerika növényvilága Kategória:Dél-Amerika növényvilága Kategória:Ausztrália növényvilága Kategória:Kozmopolita növények