„Mindenben, ami él, a forma maradandóbb, mint az anyag.” Marie-Jean-Pierre Flourens (Maureilhan, 1794. április 15. – Montgeron, 1867. december 6.) Gustave Flourens apja, francia orvos, a kísérleti agykutatás megalapítója, az anesztézia úttörője.
Életének fontosabb állomásai Pierre Flourens a dél-franciaországi Montpellier melletti Maureilhanban (Hérault départementban) született 1794. április 15-én. 19 éves korában Montpellier-ben elkezdte orvosi tanulmányait és 1823-ban megszerezte a doktori fokozatot, első tudományos cikkének megjelenésével háta mögött. Az elkövetkező éveit Párizsban töltötte Georges Cuvier, francia anatómussal, akit az összehasonlító anatómia és paleontológia megalapítójának ismernek. Cuvier kedves fogadtatásban részesítette és bizalmába fogadta. Párizsban részt vett egy pszichológiai kutatásban, alkalmanként hozzájárult 1-1 publikáció megjelentetéséhez és 1821-ben, Athénban előadásokat tartott az érzékelés fiziológiai teóriáiról, amellyel sok tudós figyelmét magára vonta. 1828-ban beválasztották a Francia Természettudományi Akadémia tagjai közé és állandó titkárrá nevezték ki, Cuvier végakaratának megfelelően. 1835-ben a Collège de France-on az élettan tanár lett. 1838-ban képviselővé választották, 1840-ben a Francia Akadémia tagjává választották, 1848-tól mint magánember élt. 1856-ban a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Gustave Flourens édesapja 1867. december 6-án hunyt el.
Frenológia (cranioscopia) Az orvos és anatómus Franz Joseph Gall volt az első, aki kijelentette, hogy a mentális tevékenységek pusztán az agykéreghez kötődnek; az agy fehérállományát az ingerületvezetés és –továbbítás rendszerének szerepébe "száműzte”.Neuburger, 1897/1981, 268. o. Gall jelentős felfedezései és kísérletei ellenére leginkább egy áltudomány, a frenológia (a „tudat tudománya”) megalapítójaként ismert. Tehát a frenológia az az áltudomány, mely szerint a tudat „képességei” kapcsolatba hozhatók a koponya dudoraival. Ezt a kijelentést még alátámasztotta Johann Kaspar Spurzheim és George Combe is.
Antilokalizációs felfogás A frenológia ellenfeleként, Pierre Flourens kísérleteket és megfigyeléseket végzett, hogy megdöntse Gall állítását; hogy bebizonyítsa, hogy a frenológusok által bizonyos speciális agyi területeknek tulajdonított működések nincsenek ott. Az eltávolítás, a kiirtás módszerét alkalmazta. (A folyamat tökéletesítőjének Boring-ot tekintjük). Az antilokalizációs felfogás a frenológia ellenfeleként ismert, a léziós technikákat alkalmazó tudomány. E felfogás értelmében az agykéreg a percepció, az intelligencia és az akarat helye. Flourens antilokalizációs felfogása értelmében a kisagy a mozgáskoordináció helye, míg Gall szerint a kisagy az érzékiség kialakulásának helye.
Módszerek, kísérletek Flourens léziós technikákat alkalmazott; Agykéreg lézió következtében: az agykéreg nélküli galamb etetéssel életben marad, de nem vált ki semmilyen reakciót a vizuális illetve auditív ingerekre. (Az agykéreg a percepció, az intelligencia és az akarat helye). Kisagy lézió következtében: az állat birtokában marad az intellektuális és percepciós képességeinek, a kisagy eltávolítása után. (Flourens antilokalizációs felfogása értelmében a kisagy a mozgáskoordináció helye, míg Gall szerint a kisagy az érzékiség kialakulásának helye). Nyúltagy lézió következtében: az állat elpusztul, halál következik be. A gerincvelő funkciója az ingerületvezetés, az idegek funkciója az izgalmi állapot.
Neurális plaszticitás thumb|right|Phineas Gage fejsérülése Az a jelenség, melynek során az eltávolított agyterület funkcióját (vélhetően) más területek veszik át. A megműtött állatok visszanyerték képességeiket, így Flourens ahhoz a megállapításhoz jutott, hogy egyéb agyi területeknek kellett átvenniük az eltávolított rész funkcióit, ez az úgynevezett neurális plaszticitás (idegrendszeri rugalmasság), amit a mai napig vizsgálnak (pl. Finger, 1988). A vasútépítési felügyelő Phineas P. Gage-dzsel furcsa eset történt meg. Egy idő előtti robbanás következtében egy vasrúd repült keresztül a fején, amely átment Gage bal állkapcsán és jobb halántéka felett távozott, ezután a férfi felállt és mintha mi sem történt volna, folytatta tovább munkáját. Gage fizikailag felépült, személyisége viszont drasztikusan megváltozott. Gage esete Flourens antilokalizációs elmélete ellen szól, mert példája annak, "hogy sajátos humán képességek függnek a frontális lebenyek integritásától."Thorne, B. M., Henley, T. B., 2000, 152. o.
Művei Recherches physiques sur l’irritabilité et la sensibilité (Paris, 1822) Expériences sur le grand sympathique (1823) Notes sur l’effet croisé dans le système nerveux (1823) Recherches expérimentales sur les propriétés et les fonctions du système nerveux dans les animaux vertébrés (1824, 2. kiad., 1842) Recherches sur le développement des os et des dents (1845) Théorie expérimentale de la formation des os (1847) Psychologie comparée (1854, 3. kiad., 1864) De la longévité humaine (1854, 5. kiad., 1872) Examen du livre de M. Darwin (1864, 2. kiad., 1880) Éloges historiques (1856-62, 3 köt.)
A materializmus ellen irányulnak
Examen de la phrénologie (1841, 3. kiad., 1851) De l"instinct et de l"intelligence des animaux (1841, 4 kiad., 1861) De la vie et de l’intelligence (1857, 2. kiad., 1859)
Források Thorne, B. M., Henley, T. B. (2000). A pszichológia története. Glória Kiadó. Der Große Brockhaus 15. kiadás, 6. k. (F–Gar). Lipcse: F.A. Brockhaus, 1930. 343. o.
Jegyzetek
További információk A Pallas nagy lexikona Kereső.hu * az online lexikon Anarchizmus (Modern ideológiák) Flourens-Lexikon
Kapcsolódó szócikkek A pszichológia története
Kategória:Francia orvosok Kategória:Francia pszichológusok Kategória:MTA-tagok Kategória:1794-ben született személyek Kategória:1867-ben elhunyt személyek Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:A Francia Akadémia tagjai Kategória:A Szentpétervári Tudományos Akadémia tagjai Kategória:Orvostudományi szakírók Kategória:A francia parlament tagjai Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:A francia Becsületrend kitüntetettjei