300px|jobbra|thumb|Acapulco tengerpartja 300px|jobbra|thumb|Palenque maja romváros maradványai thumb|205px|jobb|Maja véset Kin Pakal királyról
Mexikó turizmusát a sokszínűség jellemzi.
Az azték és a maja civilizációkon kívül több népcsoport is fejlett kultúrát hozott létre az országban. Hernán Cortés 1519-ben vonult be csapataival Tenochtitlánba az azték fővárosba. A gyarmat a spanyol korona tulajdona lett. 1535-ben kapta meg az alkirálysági státuszt. Mexikó rohamos fejlődésnek indult, de gazdasági életét nehezítette, hogy csak az anyaországgal kereskedhetett. Az ország három évszázadig gyarmati sorban tengődött. 1821-ben Mexikó ugyan független lett, de az ország társadalmi helyzete nem változott. 1848-ban területének felét elvesztette az Amerikai Egyesült Államokkal vívott háborúban. A reformháborúra az adott alapot, hogy a külföldi adósságok törlesztését befagyasztották. Erre a franciák megtámadták Mexikót. Az általuk hatalomra segített Habsburg MiksátFerenc József testvére 1867-ben elítélték és kivégezték. Az 1910-1917-es mexikói forradalom Porfirio Díaz diktátor ellen irányult. 1917-től új alkotmány lépett életbe. 1929-ben az Intézményes Forradalmi Párt került hatalomra, majd 2000-ig uralkodott, és ekkor sikerült a választásokon megbuktatni.
A mexikói turizmus gyorsan fejlődik. A trópusi éghajlat, a színpompás növényzet és a maja civilizáció emlékei a turisták tömegeit vonzzák az országba és ezen belül a Yucatán-félszigetre is.
Az idegenforgalom számokban 2007 év végéig több mint 18,7 millió pihenni vágyó külföldi érkezett Mexikóba, a vendégek 92 százaléka az USA-ból, 2,8 százaléka Kanadából kereste fel a híresen szép strandokat. Mexikóban jelenleg 10 400 szállodában 430 ezer szoba várja a külföldieket. Az olajból és az Egyesült Államokban dolgozó munkások hazautalásai után a turizmusból származó jövedelem adja az ország bevételének legnagyobb hányadát. A mexikói idegenforgalmi minisztérium jelentése szerint 2004-ben a külföldi turisták 11 milliárd dollárt költöttek az országban. Elsősorban a kaliforniai, floridai és texasi kikötőkből induló luxushajókkal 2005. december 31-ig bezárólag 8 millió 581 ezer amerikai turista fordult meg Mexikóban. A hajóval érkezők gyakorlatilag csak annyi időt töltenek a szárazföldön, ameddig az elkövetkező napokra szükséges tequilaAz agave kaktusz leveléből készített mexikói alkoholpárlat) mennyiséget és az egyéb ajándéktárgyakat megveszik, vagy egy erős paprikával ízesített kukoricás-babos mexikói ebédet vagy vacsorát elfogyasztanak.
A Mexikóba érkező turisták 40 százaléka 2007-ben is a Yucatán-félsziget tengerpartján fekvő híres Playa del Carmen strandjaira, Cancún környékére, Cozumel szigetére, Acapulcóba, Puerto Vallartába és Ixtapa környékére látogatott.
A főváros látnivalói 265px|jobbra|thumb|A Nemzeti Palota Mexikóvárosban 265px|jobbra|thumb|Mexikóváros központjában Ha eljutunk a fővárosba, mindenképpen nézzük meg Teotihuacant, ezt a gigászi romvárost és a híres Nap és Holdpiramist, valamint azt a rengeteg építményt amely az akkori kultúra hatalmas tudását tükrözi. Mexikóvárosban kihagyhatatlan a Mexikó múzeum, amelynek a részletes bejárására legalább hat – nyolc órát érdemes tervezni. Az itt látható gyűjtemény hihetetlenül gazdag és olyan átfogó képet nyújt az ottani kultúrákról és azok magas szintjéről, mely méltó élménye lesz az utazásnak.
A mai Mexikóvárosban szoros szimbiózisban élnek együtt az azték birodalom emlékei, a spanyol alkirályság korából származó épületekkel és a modern, csupa üveg felhőkarcolókkal. A 2400 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő város szíve a világ egyik legnagyobb tereként ismert Alkotmány tér. A helyiek azonban nem ismerik így, hanem Zócalónak hívják, ami magyarul szobortalapzatot jelent. A térre szánt szobor (a mexikói függetlenségi háború emlékműve) sohasem készült el, csak a talapzata árválkodott ott egy ideig, míg az emberek lassan az egész teret elkezdték így nevezni. Az északi oldalán áll a monumentális, öthajós Mária Mennybemenetele-székesegyház, amit 250 éven keresztül építettek. Ennyi idő alatt a stílusjegyek keveredtek, a templom mellé épített Városi kápolna, a túlfűtött spanyol barokk ékes példája. A székesegyház az aztékok Nagy Piramistemplomának, a Gran Teocallinak a helyére épült. A maradványokra a 19. század végén találtak rá, amikor csatornázási munkákat végeztek a környékén. Tőle jobbra található a tér másik nagy látványossága, a Nemzeti Palota. Itt állt az utolsó azték uralkodó, II. Moctezuma palotája, amely átépítése után a Spanyolországból küldött alkirályok lakóhelyéül szolgált. Az épület középső része látogatható. A lépcsőházat három oldalról a világhírű murálfestő, Diego Rivera freskója borítja, amely Mexikó történelmét sűríti össze az azték időktől napjainkig.
A Zócalón és a környező utcákban éjjel-nappal pezseg az élet. A földre terített ponyvákon, a hamarjában összetákolt standokon mindenki árul valamit, pl. ronggyá olvasott könyvet, színes üveggyöngy nyakláncot, indiánok ajánlkoznak, hogy leveszik az emberről a rontást, az alkalmi ételárusok gondoskodnak arról, hogy ne kelljen senkinek sem éhgyomorral bámészkodnia. Meg lehet kóstolni a tacót, a ropogós tortillákat. Tipikus utcai étel a tamal. A Zócalóról nyílik a főváros leghangulatosabb utcája, a Madero.A mexikói forradalom mártírjáról, Francisco Ignacio Maderóról nevezték el. Hajdan az ezüstművesek boltjai sorakoztak itt. A fennmaradt templomokon és palotákon látszik a korábbi elegancia nyoma. Itt található a 16. század végén épült kék-fehér színű Csempés ház. A legenda szerint Orizaba grófja, a tulajdonos, a 18. században azt mondta, hogy „a fiának sohasem lesz annyi pénze, hogy be tudja borítani csempével”. A fiú addig nem nyugodott, amíg az egész épületet kívülről be nem burkoltatta Pueblában készült mudéjár stílusú azulejo csempékkel.
A Madero utat a 180 méter magas Torre Latinoamericana („latin-amerikai torony”) nevű felhőkarcoló zárja, amely a modern Mexikóváros szimbóluma. A 43 emeletes épület eddig minden földrengésnek ellenállt.
A korábbról megmaradt tórendszer egyetlen darabja Xochimilco kerületben található, amely nemcsak a város egyik legkellemesebb színfoltja, hanem a turisták és a helyiek kedvelt piknikező helye. A női nevekre keresztelt bárkák olcsón kibérelhetők és hangulatos utazást lehet velük tenni. A fővárostól északra fekszik Teotihuacán, ahol a Nap és a Hold piramist minden Mexikóba látogatónak illik megmásznia. Ezzel a kirándulással útba ejthető Guadalupe új bazilikája is. Ez Közép-Amerika legnagyobb búcsújáró helye. Alig néhány a konkviszta (spanyol hódítás) után megjelent a kopár Tepeyac-dombon Szűz Mária és azt üzente Juan de Zumárraga püspöknek, hogy építsenek neki a dombon, a jelenés helyén egy templomot. A spanyol püspök nem hitt a fiúnak, ezért december 12-én újból a szűz és rózsát szedetett a fiúval és elküldte azokat a püspöknek. A kisfiúval küldött rózsákon kívül azért ejtette bámulatba, mert a fiú kötényén kirajzolódott egy Mária kép. Hamarosan felépült a régi bazilika, majd további kis templomok épültek itt. 1976-ban pedig felavatták a húszezer hívő befogadására alkalmas új bazilikát is. Minden évben százezrek zarándokolnak el a Lupitának is becézett Mária-képhez.
A korábbi kultúrák nyomai 205px|thumb|Falmaradvány (Palenquei múzeum)
Malinalco Chichén Itzá 400-tól a maják által lakott helységet 1000 körül az itzák népe foglalta el. A tolték király, Quetzálkoatlusztollas kígyó = maja nyelven kukulcán alatt történt a maja és tolték épületek stílusának összeolvadása. Kukulcán piramisai (El Castillo) egy déli és egy északi csoportra oszthatók. A piramisok északi részénél található járat fölött juthat az épület gyomrában található, átépített szentélybe. Castillo közelében áll a labdajáték-pálya (Juego de Pelota), 91 x 36 méterével nemcsak az ország legnagyobb, hanem legjobb állapotú pályája is. A játéktér két 75 méter hosszú határoló falán még láthatóak a vas játékgyűrűk. Alattuk a falat reliefek díszítik, melyek visszaadják a prekolumbán labdajáték szertartásos jeleneteit. Két sorban hét-hét személyt ábrázol, akik mindnyájan pompásan vannak öltözve és ékszerrel cicomázva. A nagy téren áthaladva a Harcosok templomához érünk, az itzák által átépített és kibővített maja épülethez. A 12 méter magas piramison kecses oszlopok állnak, melyek eredetileg egy tetőt tartottak. A maja templom portálja két hatalmas kígyóoszlopból épült fel. A bejárat előtt egy Chac-Mool-figura áll. A déli csoport legérdekesebb épülete a csillagvizsgáló, egy csigaháznak is nevezett épület. Csigalépcső visz a torony felső emeletére. Az obszervatórium feltehetőleg asztronómiai mérőállomásként szolgált, hogy a napsugárzásból az év lefolyásának törvényszerűségeit meghatározhassák. Tulum Monte Albán Calakmul és Edzná Ruinas de Palenque A 21 méter magas Feliratok templomához egy meredek lépcsősor vezet, a kényelmesebb feljutás a hátsó oldalon található. Öt bejárat díszíti a templomot, melynek középső falán összesen 617 hieroglifa látható. Nyilvánvalóan ez az épület a temetkezési hely funkciót is ellátta. A templom bejáratából megkapó látvány tárul a nagy palotára (El Palacio). Ez a terület legnagyobb építménye. A több mint 100 méter hosszú síkon számtalan épület csoportosul négy belső udvar köré. Egy 15 méternél magasabb tornyot (obszervatórium) megmászhatnak mindazok, akik nem szédülnek. Az egész palotarészt mennyezet és falfestmények maradványai jellemzik. A palota mögött a maják híres földalatti vezetékrendszere húzódik. 1994-ben a 13-as templom alatt egy a 700-as évekből származó, jádemozaik-maszkot és drágakő ékszert viselt női csontvázat tartalmazó szarkofágot találtak, újult erővel folytatták az ásatást. Feltételezik, hogy Palenque központi tere az uralkodók temetkezési helye volt. Xochicalco Teotihuacán-nak nevezték a helyet, mert a királyok temetkezési helye volt, írta a spanyol ferences rendi szerzetes Bernardo de Sahagún. Valójában semmit sem tudunk a mély benyomást keltő építményekről, melyek a világörökség részévé váltak. Ezek az óriási, jelentős piramisszerű építmények az i.e. 4. századtól i. sz. 650-ig épültek, és Mexikóvárostól 50 km-re északkeletre fekszenek. Mexikó egyik leglátogatottabb régészeti körzete. Talán itt a legnagyobb a békés turistákra jutó helybeli árusok aránya. Valamelyik közeli obszidián faragóműhelyben értékes darabbal lehet gazdagodni. Ebből a színjátszó vulkáni üvegből a szakavatott mester kezei alatt az ősi indián szobrok másolatai születnek meg.
350px|balra|thumb|Kilátás a Hold piramisról
A főbejárattal szemben a citadella, figyelemre méltóak az esőisten Tláloc maszkjai és Quetzalkoatlusz templomának talapzatának tollas kígyók. A hely építészeti csúcspontja a 40 m széles halottak utcája fölé magasodó Nappiramis. A hatalmas, 63 méter magas építményre széles lépcsők visznek fel. A Nappiramisról a legjobb a rálátás az épületekre. Egészen északon emelkedik a 45 méter magas Holdpiramis. Az előtte elterülő téren, ahol további négy piramisformájú épület áll, rendezték a nagy szertartásokat. Itt emelkedik a Quetzalkoatlusz-pillangók csodálatos palotája, nevét a benne található festett pillangókról kapott.
A leglátogatottabb turistalátványosságok Parque Museo La Venta Egy 1938-as olajfúrás során szenzációs leletre bukkantak a 130 km-re fekvő La Ventában. Az olmékok 3000 éves bazaltból és gránitból faragott monumentális szobrai kerültek napvilágra, Amerika vélhetőleg legrégebbi kultúrájának hagyatéka: 25 tonnás és 2,70 m magas óriás testek idegenszerű arcvonásokkal, vastag ajkakkal és széles orral. Kiástak még kis méretű figurákat, valamint sírokat és áldozati helyeket, és nagyra nyitott torok formájú oltárokat is. La Ventából Villahermosába szállították a kolosszusokat. Az országszerte ismert költő, Carlos Pellicer Cámara egy világszínvonalú szabadtéri múzeumot hozott létre: 33 monumentális szobrot állítottak ki egy trópusi természeti park mintájára. Egy állatkert pedig bemutatja a dzsungel állatait. Tartozik hozzá egy nagy madárketrec is.