Kosztolányi-Kann Gyula,Névváltozatok: Kosztolányi (Kann) Gyula; Kosztolányi Kann Gyula; Kan Gyula született Kan Gyula (Pest,Budapest 1873-ban jött létre. Pest-Buda település nem létezett. Több forrás helytelenül hozza a születés helyét 1868. január 9. – Budapest, 1946. január 5.) magyar festő és építész.
Életpályája
Kan Lipót pálinkakereskedő (1835–1917) és Ernst Rozália fia. Építésszé képezte magát, 1892-ben Münchenben építész oklevelet szerzett.Zsidó lexikon, i. m. Két évig a németországi holzmindeni építészeti szakiskolában is tanított. Ideális terveken készített, amelyeket két kötetben Architektonische Skizzen und Studien címen Berlinben 1902-ben és 1909-ben meg is jelentetett.Magyar életrajzi lexikon Kevés tényleges épület fűződik a nevéhez, pedig lettek volna megrendelései. Budapesti épületei közül legismertebb a Kelenhegyi-úti Műterem-bérház.
Festeni már építészeti tanulmányai alatt tanult, kezdetben Budapesten Karlovszky Bertalannál, majd Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban is. Előbb naturalisztikus, később életképszerű tájképeket állított ki, melyeken Henri Matisse, Paul Gauguin, Paul Cezanne festészetének színvilága és vonalvezetése is érződik. Első kiállítása 1889-ben volt a Műcsarnokan. 1906-tól kizárólag festőként dolgozott, épületet már nem tervezett.
A MIÉNK képzőművészeti csoportosulás alapító tagja, s tagja.Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. 28. p. A Műcsarnok 1911-es kiállításán egy tájképével, Szeptemberi délután cíművel a Ráth György-díjat, Badeni motívum c. képével 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét nyerte el. Legtöbb műve magántulajdonba került, de több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria is. 1910 és 1914 között egész Európát bejárták festményei.
Kosztolányi-Kann Gyuláról Márk Lajos (1867–1942) festett arcképet az utókor számára.
Házastársa Hertzka Irén volt, akivel 1896. május 24-én Budapesten kötött házasságot. A művész rendszeresen járt a Japán Kávéházba, és ott Szinyei asztaltársaságához tartozott.
Ismertebb festményeiből
Szeptemberi délután (1911) Borús nap (1912; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) Vízparti sétány (1912) Házak a víz partján (MNG) Külváros télen (MNG) Kisváros Látkép Tájkép Ódon házak Tornác Hollandi házak
Ismert épületei thumb|Bérház, Kossuth Lajos u. 17.
1895–1897: Gellérthegyi Kioszk, Budapest, Gellért-hegy – 1941-ben elpusztulthttps://falanszter.blog.hu/2020/06/01/visszaepitik_a_gellerthegyi_kioszkot_es_kalvariat 1901: Tóásó Pál villája, 1145 Budapest, Bosnyák u. 1/bGerle, i. m., 102. o.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=14&cim=bosnyak-u-1b&cimtxt=Bosny%C3%A1k%20utca%201/b 1902/1903: műterembérház, 1118 Budapest, Mányoki út 1.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=11&cim=manyoki-u-1&cimtxt=M%C3%A1nyoki%20utca%201%20-%20Kelenhegyi%20%C3%BAt%2012-14 1903: lakóház, Budapest, Hegedüs Gyula u. [?] 1903–1904: lakóház, 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 17.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=05&cim=kossuth-l-u-17&cimtxt=Kossuth%20Lajos%20utca%2017 1904–1905: Hertzka-Milkó-ház, 1132 Budapest, Radnóti Miklós u. 13. / Visegrádi u. 19.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-19&cimtxt=Visegr%C3%A1di%20utca%2019https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2014/01/budapest_xiii_kerulet_vedett_epiteszeti_ertekei_kiadvany2.pdf 1904–1905: lakóház, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 9. / Kresz Géza u. 22.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=radnoti-miklos-u-9&cimtxt=Radn%C3%B3ti%20Mikl%C3%B3s%20utca%209 1908: lakóház, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 5-7.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=radnoti-miklos-u-5-7&cimtxt=%20Radn%C3%B3ti%20Mikl%C3%B3s%20utca%205-7 ?: bérház, Budapest, 1094 Budapest, Ferenc körút 29.http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=09&cim=ferenc-krt-29&cimtxt=Ferenc%20k%C3%B6r%C3%BAt%2029
Az ő tervei alapján építették át 1909-ben a Fodor-bérház (Budapest, Kresz Géza u. 17., tervezte: Bernovits Gusztáv, 1898) lépcsőházát.Bolla, i. m., 151. o.
Síremlékek 1900: Rothermund és Minich síremlék, Budapest, Fiumei úti sírkert, 1086 Budapest, Fiumei út 16-18.
Jegyzetek
Források
(szerk.) Éber László: Művészeti lexikon A-tól Z-ig (Építészet – Szobrászat – Festészet – Iparművészet), Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek]
Külső hivatkozások
Élete, művei a Képzőművészet Magyarországon honlapon Kosztolányi Kann Gyula élete, képei a Kieselbach Galéria honlapján
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar építészek Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek