Garai János (Gyöngyös, 1913. május 29. – Komárom, 1945. eleje) magyar költő, író, újságíró. Fia Garai László pszichológus.
Pályája Garai Aladár (1881–1936) bankár, köz- és váltóügyvéd és Schwarcz Margit (1886–1970) gyermekeként született.
Alkalmi munkákból élt, s közben elvégezte a kereskedelmi akadémiát. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban. Költeményeit munkáselőadásokon adták elő, szavalták és énekelték. József Attila kortársa volt, a párt megbízásából gúnyverset írt a költő ellen (1933).
Rövid ideig a Népszava munkatársa volt. 1937 és 1942 között kapcsolatát megszakította a kommunista párttal, majd 1942-ben, letartóztatása, internálása után helyreállította. A garanyi táborban írta a háború után ismertté vált Vörös tangót, amelyet az 1990-es években megfilmesítettek.Vörös tangó
1942. április végén büntetőszázaddal Sárospatakra, majd Ukrajnába hurcolták. 1945 elején a Komárom környékére visszavonult századból szökni próbált, azonban elfogták és kivégezték (halálának hónapja, napja, s pontos helye ismeretlen).
Házastársa Ungár Sarolta volt, Ungár Ábrahám és Kraut Hermin lánya, akit 1934. június 19-én Budapesten vett nőül.
Művei Versek Perspektíva (Budapest, 1930) A vas meleg (Budapest, 1931) Sarlós magvető (Budapest, 1933) Nyárutó (Budapest, 1934) Sikátorok szele (Budapest, 1937)
Regények Így élnek az urak (Budapest, 1933) Taxilányok (Budapest, 1938)
Riport Vergődő magyar vidékek (Tatatóváros, 1936)
Közgazdasági művei Magyarország gazdasági helyzete (Pintér Imrével, Budapest, 1934) A világgazdaság mai helyzete (Varga Jenő német nyelvű jelentését magyarra átdolgozta Balog István néven, Budapest, 1934)
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Garai László: "Apám hitte…" Emlékezés Garai Jánosra. Ezredvég. 1996. 7. sz., 35-37. oldal.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:Gyöngyösiek Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt költők, írók