A Lónyay utca Budapest IX. kerületében található, a Vámház körutat köti össze a Boráros térrel. bélyeg|200px|Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Lónyay utca 4–6. bélyeg|200px|A „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég központja és egyben a Lenz család bérháza a Lónyay utca 24. szám alatt

Fekvése Határai: Vámház körút 15. (Kálvin tér), Boráros tér.

Története Korábbi nevei: 1811-től Belgrader Gasse (Belgrádi utca), 1855-től Zwei Hasen Gasse (Két Nyúl utca, a Lónyay utca és az Erkel utca sarkán egykor állt a Két Nyúlhoz címzett kocsmáról), 1874-től Nyúl utca, 1885-től Lónyay utca, 1953-tól Szamuely utca, 1990-től Lónyay utca Lónyay Menyhért gróf (1822–1884) után.

A XIX. század közepén több gyár is működött a Lónyay utcában. A 10. szám alatt Schlick Ignác nyitott vasöntödét 1844-ben, a 11. szám alatt Vidats István alapította meg mezőgazdasági gépgyárát 1845-ben, a Birly-féle bőrgyár a 29. szám alatt kezdte meg működését, amelynek egy részéből hamarosan a Luczenbacher testvérek asztalosárugyárat alakítottak ki. Ezt a gyárat 1865-től a norvég származású Gregersen Gudbrand vette át, aki nemzetközi hírű építővállalattá fejlesztette az üzemet.

Közlekedés A Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) 1876-ra megépítette a Kálvin tér Közvágóhíd felé vezető lóvasút vonalát. Az 1880-as évekre a Kálvin tér hatalmas forgalmú csomópont lett. a PKVT-ből eddigre BKVT-re átkeresztelt cég pedig kénytelen volt a villamosítás útjára lépni: az akkor már Lónyay utcának nevezett közvágóhidi útvonalán 1897. október 26-án indult meg a villamosforgalom. Csak pár nappal később, november 4-én nyílt meg a BVVV Közraktár utca-Sóház utca-Belgárd rakpart vonalon vezető dunaparti vonala is, mely egyfajta konkurenciát jelentett a BKVT-nek. A Boráros téri csomóponton 1911-ig a BVVV nagykörúti és a BKVT Lónyay utcából érkező közvágóhídi viszonylatai keresztezték egymást. A villamosjárat később 22-es számon szállította az utasokat és a Nagyvásártelepig járt, 1970-ben szűnt meg.

Jelentősebb épületei 13/a. szám: Ebben az épületben lakott 1891-től 1896-ig Mikszáth Kálmán. Ebben az épületben írta Mikszáth a Kísértet Lublón, a Szent Péter esernyője és a Beszterce ostroma című regényeit. 13/b. szám: Ebben az épületben lakott Péli Tamás festőművész. 15. szám: 1920-ban épült lakóház. 17. szám: A neogótikus, historizáló épületet Kiss István építész tervezte 1898-ban. Az épület lépcsőházának első emeletére vezető lépcsőfordulójában látható Palka József üvegművész Szűz Mária a kis Jézussal című színes ólomüveg alkotása. 18/b. szám: Az épületet Sterk izidor tervezte Szegvári László vegyész megrendelésére. Ebben az épületben működött a Nyugat folyóirat szerkesztősége 1912. június 1-től 1916. október 16-ig. Ebben az épületben élt a '20-as években Benedek Marcell irodalomtörténész és 1986-tól 2006-ig Lázár Ervin író ls felesége Vathy Zsuzsa. Az U-alakú épület udvarán működött a Lónyay-kávéház. 23.szám A ház 1898-ban épült Hudetz János tervei alapján. Malczanek Ferenc kályhás mester volt az építtető. Malczanek 1882-ben megvásárolta a telket és akkor kályhagyárat működtetett rajta. Ebben az épületben lakott Gerle Lajos építész, Draskóczi Farkas Zoltán irodalomtörténész, és Csiky kálmán jogtörténész, politikus is. 24. szám: Möller Károly által tervezett hétemeletes bérház, amelyet 1927-ben építettek át Lenz József déligyümölcs-nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos megrendelésére. A „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza és a vállalat központja. 26. szám: Leitgeb János építtette 1836-ban. 1871-ben Hild Károly építész aláírásával bővítették. 25-27.szám A négy darab építészeti egységet képviselő bérházat (ebből kettő a Közraktár utca felől nyílnak, a 12/a és 12/b házak) 1910-ben Bartolfy József építtette. Az építészek Paulheim István és Weninger Ferenc voltak. Az épületek helyén 1904-ig Ferencváros legrégebbi üzeme Jordán Viktor bőrgyára működött. 29. szám: Az épület 1875-ben épült Bergh Károly tervei alapján. Ebben az épületben lakott Gregersen Gudbrand norvég építész. 30–32. szám: az egykori Központi Zálogház, 1903-ban Révész Sámuel és Kollár József tervezte. 33–35. szám: (Kinizsi utcai sarok, Kinizsi u. 1-7.) Az 1940-es évek elején épült Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium épületének Lónyay utcai falára később, a hatvanas évek közepén felhelyezett két szürke szoboralak. Mivel ebben az időben a ház falain belül éppen a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kara működött, a két sematikus nőalak kezébe a tervezéshez kapcsolható tárgyakat tették: a jobboldali (kontyos) 'Tervezés' egy háromszög alakú vonalzót fog, miközben társa (a rövid hajú) 'Közlekedés' a MÁV szárnyas kerekét tartja a tenyerén. A szobrok Palotai Szkalos Gyula munkái voltak. A szobor alakokat eltávolították. Itt végezte középiskolai tanulmányait Molnár Ferenc író. 37. szám: Rumszauer György által tervezett lakóház 1940-ből. 39. szám: Az épületet Gregersen Gudbrand tervezte. Az épület homlokzatán felesége, Lux Alice szobrászművész domborművei láthatóak. 39/a. szám: A Bauhaus-stílusú épület 1941-42-ben épült és Martsekényi Imre tervezte. A ház lakója volt Szántó Pál grafikus-iparművész és felesége Iványi Katalin festőművész. A '40-es években az épületben működött az Árkádia Könyvkiadó. 46. szám: Az épületet a Hangya Szövetkezet építette 1911-ben. 50.szám A neoreneszánsz stílusú épületet Kiss István 1880-ban. Ebben a házban élt Tóth Tibor vívó olimpikon. 54. szám: A Báthory-házat Réti Benő tervezte és 1907 és 1908 között épült. 60. szám: Schusbek Pál által 1871-ben tervezett lakóház. 62. szám: 1910 körül építtette báró Jeszenszky Sándor és Jeszenszky László. A '60-as '70-es években Hidegkuti Nándor üzemeltette a földszinti borozó üzlethelyiséget. A Boráros tér 2. számú ház Lónyay utcai frontján található emléktábla tanúsága szerint abban az épületben lakott Szakácsi Sándor színművész. A Lónyay utca és a Gönczy Pál utca sarkán áll a Nágel-ház, amely az építtetőjéről, Nágel Ármin terménykereskedőről kapta a nevét. Ebben az épületben működött először igazi múzeumként a Néprajzi Osztály. 1944-ben a Lónyay utcában három csillagos házat jelöltek ki: 15. szám, 18/b. szám és 50. szám.

Képek

Jegyzetek

Források

Kategória:Budapest IX. kerületének utcái és terei