Az aranyember egy 1962-ben bemutatott színes, magyar romantikus film. Gertler Viktor alkotása Jókai Mór Az arany ember című regényének harmadik filmváltozata, melyben a magyar filmtörténet népszerű művészei szerepelnek. A címszerepet Csorba András erdélyi színész játszotta. Béres Ilona a forgatás idején még a Színművészeti Főiskolára járt. Latinovits Zoltán két év kényszerszünet után Krisztyán Tódor szerepében tért vissza a filmvászonra.
Az aranyember volt az első magyar szélesvásznú film, a forgatáshoz szükséges Agascope anamorf objektíveket Svédországból kölcsönözték. A dunai felvételeknél a Magyar Hajózás működött közre.A film főcímén olvasható információ.
A produkció olyan kiugró közönségsikert aratott, hogy a következő években további Jókai-regényeket filmesítettek meg egy másik biztos kezű rendező, Várkonyi Zoltán irányításával. Az aranyembert a mozik 1974-ben újra műsorra tűzték, és a televízió is többször sugározta. Az ősbemutató óta eltelt évtizedek alatt több millió néző látta, és ezzel az eredménnyel a legnépszerűbb és legnézettebb magyar filmek élvonalába tartozik.
A cselekmény
Az Al-Dunán hajózó Szent Borbála nevű teherhajót egy török ágyúnaszád veszi üldözőbe. A magyar hajó egyik utasa magához kéreti a kapitányt, Timár Mihályt. Elárulja neki, hogy valódi neve Ali Csorbadzsi: a török szultán főkincstárnoka volt. Lányával, Tímeával együtt megszökött a szultán udvarából, mert az uralkodó meg akarta kaparintani a vagyonát, Tímeát pedig a háremébe akarta vitetni. Ali Csorbadzsi mérget vett be, hogy megmentse lánya életét. Szerinte Tímea csak úgy menekülhet meg, ha nem tudják bebizonyítani, hogy kinek a lánya. A török férfi 1000 aranyat bíz Timárra, és arra kéri, hogy a pénzt Tímeával együtt vigye el a Szent Borbála tulajdonosához, a komáromi Brazovics Atanázhoz, aki távoli rokona. Brazovics a pénzt használja fel a lány érdekében. Ali Csorbadzsi a vörös félholdról akarna még mondani valamit, de ereje végleg elhagyja, és meghal. A Szent Borbála kiköt egy közeli szigeten, amelyen csupán két nő él: Teréza mama és lánya, Noémi. Teréza mama szívélyesen fogadja a váratlan vendégeket, Noémi azonban barátságtalanul viselkedik Tímeával. Váratlanul megjelenik egy harsány férfi, Krisztyán Tódor, aki Noémi vőlegényeként mutatkozik be. Este Timár akaratlanul meghallja Teréza mama és Krisztyán vitáját. A kapitány később megtudja, hogy a férfi azzal zsarolja az asszonyt, hogy bejelenti a szigetet az osztrák és a török hatóságoknál. A Szent Borbála még aznap éjjel elhajózik a szigetről. Másnap reggel tőkére fut, és elsüllyed. Timár kimenti Tímeát, sőt még az értékes ládikóért is visszaúszik a roncshoz.
Komáromban Brazovics barátságtalanul fogadja a kapitányt. Az újságokból ugyanis már értesült arról, hogy hajóján utazott Ali Csorbadzsi. Brazovics kevesli azt az 1000 aranyat, melyet Timár átad neki. Szerinte a kapitány ellopta a többit, és valószínűleg mindenki részeg volt, amikor a Szent Borbála elsüllyedt. Természetesen megígéri, hogy Tímeával úgy fog bánni, mint ha a saját lánya lenne. Timár azt javasolja Brazovicsnak, hogy bízza meg őt a rakomány kimentésével, mielőtt az értékes gabona a víz alatt teljesen tönkremenne. A kapitány később találkozik jó barátjával, Kacsuka Imre főhadnaggyal. Beszélgetésük során Kacsuka nem csinál titkot abból, hogy elsősorban érdekből akarja elvenni Brazovics lányát, a szépséges Athalie-t. A főhadnagy üzletet ajánl Timárnak, amellyel egyikőjük sem járna rosszul. Egyébként is itt az ideje, hogy a hajóskapitányból végre úr legyen, ne csak szolga. Timár a Brazovicstól kapott megbízásnak megfelelően kimenti a Szent Borbála rakományát. Az egyik zsákon egy vörös félholdat pillant meg. Eszébe jutnak a haldokló Ali Csorbadzsi szavai. A zsákban értékes kincseket talál, az egykori főkincstárnok vagyonát. Ezalatt a Brazovics-házban lényegében cselédként bánnak Tímeával, akinek ki kell szolgálnia Athalie-t, és részt kell vennie a házimunkákban is. Timár immár gazdag emberként látogat el egykori gazdája házába. Brazovicsnak üzleti gondjai támadtak, szívélyesen fogadja tehát meggazdagodott egykori alkalmazottját. Még azt is felajánlja, hogy tegezze őt, és szólítsa ezentúl Tanaszinak. Persze tudni szeretné, hogyan gazdagodott meg ilyen gyorsan Timár. Az egykori hajóskapitány részegnek tetteti magát, és azt állítja, hogy mindent a szétázott gabonának köszönhet, melyet jó haszonnal adott el a hadseregnek. Nincs oka attól félni, hogy felelősségre vonják, hiszen az egész parancsnokság a zsebében van, a rossz minőségű kenyeret pedig a közkatonák már régen megették.
Az ügy rövidesen a katonai törvényszék elé kerül: nem nehéz kitalálni, ki lehetett a feljelentő. A beidézett tanúk azonban mind Timár mellett vallanak: a parasztok, a molnárok, de még a katonák is. Egyikőjük kijelenti, hogy az ilyen ember egy arany ember, és ezzel mindenki egyetért. Timár nem kíván elégtételt venni a bírósági eljárás miatt, de megvan a maga terve arra, hogyan tegye tönkre Brazovicsot. Felajánlja szolgálatait a miniszternek – persze azt is tudja, mivel lehet a kegyelmes úr kedvében járni –, és a maga oldalára állítja Sándorovics Cirill főtisztelendő urat is. A Brazovics-házhoz váratlanul látogatóba érkezik Kacsuka, aki csupán Zófi mamát – Brazovics feleségét – és Tímeát találja otthon, őket is a konyhában. A délceg főhadnagy azzal bókol a török lánynak, hogy leeresztett hajjal különösen szépnek találta őt. Kacsuka távozása után Tímea boldogan ereszti le a haját, és nem törődik azzal, mit fog ehhez szólni Athalie. Vacsorára nemcsak Kacsuka teszi ismét tiszteletét Brazovicséknál, hanem látogatóba érkezik Timár is. Athalie ártalmatlan tréfaként mesél arról, hogy miként járatja a bolondját Tímeával, aki törve beszéli még csak a magyar nyelvet, és az ő egyik régi farsangi ruháját viseli a legszívesebben. Zófi mama színlelt sajnálkozással közli Timárral, hogy a szegény árva tönkrement, mivel Brazovics úr megpróbálta megfialtatni a lányka 1000 aranyát, de az illető, aki magas kamatra kölcsön kapta a pénzt, sajnos tönkrement. Athalie újabb tréfát eszel ki Tímea ellen. Arra kéri Kacsukát, hogy udvaroljon a lánynak. Kacsuka eleget tesz a kérésnek, hiszen valóban tetszik neki Tímea. Timárnak viszont egyáltalán nem tetszik ez a megalázó komédia, de nem avatkozik közbe. Lefekvéskor Athalie azt hazudja Tímeának, hogy a főhadnagy megkérte a kezét: Tímeából menyasszony lesz. Természetesen valami nagyon szépet kell hímeznie az esküvői fátylára. A naiv teremtés az elkövetkezendő napokban minden szabad idejét a fátyol hímzésével tölti.
balra|bélyegkép|264px|Brazovics úr rossz hírt kap (Hlatky László és Greguss Zoltán)
Brazovics és Timár között végleg megromlik a viszony. A kereskedő azt hiszi, Timár Athalie miatt oly gyakori vendég a házában, ám az egykori hajóskapitány kijelenti, hogy őt Tímea sorsa érdekli. Szerinte Brazovicsék cudarul bánnak a lánnyal, kiforgatták a vagyonából és folyamatosan gúnyt űznek belőle. Brazovics kiutasítja a házából Timárt. A férfi fondorlatos módon teszi tönkre egykori főnökét. Tudja, hogy Brazovics telekspekulációba kezdett, földet vásárolt Monostoron abban a reményben, hogy hamarosan magas haszonnal adhatja majd el az államnak. Timár azonban azt javasolja a miniszternek, hogy takarékossági okokból az állam ne egyszerre vásárolja meg a szükséges földeket, hanem több évre ütemezve. Kezdje a kisajátítást például a Csallóközben, és fejezze majd be mondjuk Monostoron. Elérkezik az esküvő napja. Tímea csak ekkor tudja meg, hogy nem ő, hanem Athalie áll majd az oltár elé Kacsukával a török lány által hímzett fátyolban. Brazovics ezen a napon értesül arról, hogy az állam a földek megvásárlását úgy ütemezte, hogy Monostorra csak 20 év múlva kerül sor. A kereskedő minden pénzét a telekvásárlásba fektette, ez a hír tehát számára a csődöt jelenti. Az idős férfi rosszul lesz, és meghal. Athalie esküvője természetesen elmarad. Kacsuka visszaküldi a lány jegygyűrűjét. A százezer forintos hozomány nélkül a tiszt számára semmi értelme sincs az esküvőnek. Egyik este Athalie titokban felkeresi őt, és a szerelméért esdekel. Megemlíti, hogy van egy gazdag rokona, aki után örökölhet majd. A főhadnagy hűvösen viselkedik volt menyasszonyával, akinek azt tanácsolja, hogy utazzon Belgrádba, az ottani rokonaihoz. Athalie megalázva távozik.
A Brazovics-házat megrohanják a hitelezők. Zófi mama próbálja menteni, ami még megmaradt: az ezüst evőeszközöket elrejti a ruhájában, miközben azon siránkozik, hogy mi lesz velük. Váratlanul megjelenik Timár. Jó híreket hozott. Kifizette Brazovics összes hitelezőjét. A ház immár Tímea tulajdona. A férfi feleségül kéri a török lányt. Tímea igent mond, bár döntésében a hála vezérli, nem az érzelmei. Egyetlen kérése van: azt szeretné, ha Zófi mama és Athalie vele maradhatnának, mint nevelő anyja és testvére. Timár meghatódik menyasszonya jószívűségén. Felajánlja, hogy ő kifizeti Athalie hozományát, hogy a Brazovics lány is hozzámehessen szíve választottjához. Ennyi jóság már Zófi mamát is meghatja, Athalie azonban ridegen visszautasítja a nagylelkű ajánlatot. Kijelenti, hogy se életében, se holtában nem kíván Kacsuka úr felesége lenni. A házban pedig a továbbiakban Tímea cselédjeként fog élni. Timár és Tímea esküvője pompásan sikerül, a meghívott vendégek el vannak ragadtatva a menyasszony szépségétől. Tímea négyszemközt megígéri Timárnak, hogy hűséges és engedelmes felesége lesz, hiszen hálával tartozik neki. A „szerelem” szót azonban nem ejti ki a száján. Timár nem akar erőszakosan közeledni a feleségéhez, időt ad neki, hogy elfogadja őt férjként is. Egyik este azonban véletlenül meghallja, amint Tímea arról kérdezi Athalie-t, vajon a mennyországban megtalálja-e azt, akit szeret, vagy ott is azé lesz-e, akihez hozzáment. Timár úgy dönt, egy időre elutazik. Titkos szekrénykéjének kulcsát véletlenül az íróasztalán felejti. A Senki szigetén Teréza mama és Noémi boldogan fogadják a kedves vendéget. Timár azt mondja, hogy sokáig fog maradni, mert senki nem várja őt. Hamarosan újra megjelenik Krisztyán Tódor. Megkísérli újra megzsarolni Teréza mamát, ám Timár közbelép. Kijelenti, hogy ő már megelőzte a szélhámost, és bejelentette a szigetet mind az osztrák, mind a török kormánynak, és 90 évre megszerezte a tulajdonjogot a mostani lakók számára. Krisztyán ingerülten elrohan. Később Timár életére tör, megpróbálja lelőni. A merénylet nem sikerül. Timár nem akar bosszút állni, inkább megkísérli eltávolítani a bajkeverő férfit Noémi közeléből. Ajánlólevelet és pénzt ad neki, hogy eljusson Brazíliába, ahol jövedelmező állást kaphat egyik üzlettársánál. Ehhez azonban azonnal el kell utaznia. Noémi szeretné, ha Mihály örökre ottmaradna vele a szigeten, ám ezt a férfi még nem teheti meg. Az „aranyember”-t Komáromban Tímea fogadja az üzleti elszámolásokkal. A fiatalasszony mindenben férje érdekeinek megfelelően járt el. A hálás férfi a feleségének egy olyan nyakláncot ajándékoz, amely Tímea édesanyját ábrázolja. Azt állítja, külföldön vásárolta. Tímea boldogan fogadja az ajándékot, Timár pedig újabb ékszereket szór elé: valójában azokat az értéktárgyakat, melyek Ali Csorbadzsi örökségéből valók. Athalie Timár értésére adja, hogy nemcsak az aranyember, hanem Tímea titkairól is tud egy és mást, de a részletekről egyelőre nem akar beszélni. Timár egy levélből értesül arról, hogy Krisztyán Tódor sikkasztott és váltót hamisított, emiatt már elhagyta Brazíliát.
jobbra|bélyegkép|264px|Timár Mihály és Tímea esküvője (Csorba András és Béres Ilona)