A wattignies-i csatát (ejtsd [wattinyi-i csata]) a francia forradalmi háborúk idején vívták, Wattignies falu közelében, Lille-ben (Franciaország) 1793. október 15–16-án. A győzelmet a franciák érték el Jourdan és Carnot tábornok vezetésével a Frigyes Józsiás, Coburg hercege által irányított osztrák seregek fölött. Ez a vereség Coburgot arra kényszerítette, hogy beszüntesse Maubeuge ostromát és visszavonuljon keletre. A győzelem emlékére a község nevét Wattignies-la-Victoire-ra változtatták (ejtsd: [wattinyi-laviktoár]).
Meg kell jegyezni, hogy számos történész gyakran összetéveszt két csatát: egy korábbi csata 1708-ban, Lille ostroma idején, melyet Marlborough hercege nyert meg, Lille közelében (a spanyol örökösödési háború során), és ez a csata 1793-ban, a francia forradalmi háborúk idején, Maubeuge mellett.
Október 15. A szövetséges hadsereg, az osztrákokkal az élen, Coburg herceg irányításával Maubeuge-t kezdték ostromolni, a forradalmi hadsereg ennek felmentésére készült, és Avesnes-nél gyülekezett. Coburg hercege emberét megpróbálta fedezékben hagyni az Avesnes és Maubeuge közti úton: a jobb szárnyon embert Sambre-nál, embert a centrumban, a gerincen, az erdők küzdőterén, és a maradékot a bal szárnyon a wattignies-i síkságon.
A republikánus parancsnok, Jourdan az erdők hosszú vonalán állította fel a seregét az ellenség számára elrejtve láthatatlanul ; embere Fromentin tábornok vezetésével támadt a jobbszárnyon, főt Duquenoy vezetésével Wattignies felé küldött, és katonának Balland generális irányítása alatt adta azt a feladatot, hogy tartsa a közepet, amíg a többi hadoszlop elvégzi a feladatát és azt követően indítson támadást. A maubeuge-i helyőrség, amelynek létszáma megközelítette az ostromlókét – bár nem kapta feladatul – Ferrand tábornok vezetésével kitört. Így Jourdan erői kettő az egy arányban fölénybe kerültek az ellenséggel szemben.
De a franciák még a hondschootei csatában tanúsított magatartásuknál is fegyelmezetlenebbek voltak. A balszárny támadása hosszan fejlődött fel, nem használták ki a völgyek holt tereit, amikor a franciák elérték a szelídebb lejtőket, a völgyekben az osztrákok áttörtek a tömegen, az osztrák lovasság átvágott a franciákon.
Carnot támadást rendelt el a centrumban, ez azon a feltételezésen alapult, hogy minden olyan jól megy a szárnyakon, mint a balszárnyon. A meredek lejtőkön nyomultak előre, és a hegytetőről megpillantották a völgyben Coburg legjobb csapatait. A fegyelmezett sortűz és a jól időzített lovassági támadás ismét visszasöpörte a támadókat.
A francia jobbszárny elérte, de nem tudta tartani Wattigniest. Carnot és Jourdan szemében ez puszta balszerencsének számított. Jourdan meg kívánta újítani a balszárnyon a támadást, de Carnot, mint hadmérnök, megvizsgálta a wattignies-i fennsík kulcspozícióit, és az ő véleménye érvényesült.
Október 16 Az éjszaka az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítődtek, ami a franciák hibájából eredt. A harcok most a Wattignies környéki fennsíkra tevődtek át. Coburg időközben megerősítette a szárnyakat, úgy hallotta, tévesen, hogy Jourdan fős erősítést kapott. Hiába hívott erősítést néhány friss zászlóaljnyi erővel, csak embere maradt.A valóságban Jourdan nem kapott erősítést, az első kudarca hatását majdnem teljesen semlegesítette a számbeli fölény, és a lelkesedés.
Október 16-án a francia hadseregnek hosszú harc után sikerült elfoglalni a fennsíkot, és Coburg, miután elvesztette a emberét, felhagyott Maubeuge ostromával és visszavonult kelet felé.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1793 Kategória:Ausztria csatái Kategória:Németország történelme Kategória:A francia forradalom csatái Kategória:Az első koalíciós háború csatái