Boldogfai Farkas Dénes Imre Gábor (Felsőbagod, 1884. október 1. – Budapest, 1973. augusztus 11.) magyar nemesi származású mezőgazdász, nagybirtokos, a Felsődunántuli Bérlők Egyesületének elnöke, megyebizottsági és mezőgazdasági kamarai tag, politikus és országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke.Zsumbera Árpád. OLD BOY Boldogfai Farkas Dénes élete. 2019. Barankovics István Alapítvány
Családja és származása bélyegkép|jobbra|250px|Boldogfai Farkas Dénesné szentjánosi Szűcs Mária (1891–1956) 1884-ben született a római katolikus nemesi boldogfai Farkas családba Felsőbagodban (a mai Bagod), boldogfai Farkas József (1857–1951), politikus, országgyűlési képviselő, birtokos, és a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarjának, lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857–1924) másodszülött fiaként. Apai nagyapja, boldogfai Farkas Imre (1811–1876), jogász, földbirtokos, táblabíró, aki zalaegerszegi főszolgabíró volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. Anyai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819–1869), jogász, söjtöri földbirtokos, aki szintén főszolgabíró volt a forradalom alatt, majd később, országgyűlési képviselő 1865-ben és 1869-ben, és egyben Deák Ferencnek jó barátja is volt, valamint Sümeghy Ferencné sellyei Séllyey Magdolna (1822–1901) voltak. Farkas Dénes bátyjai, dr. boldogfai Farkas Tibor (1883-1940), országgyűlési képviselő, és boldogfai Farkas Kálmán (1880–1944), zalai főszolgabíró voltak. Farkas Dénes egyetlen apai ági unokatestvére dr. udvardi és básti Udvardy Jenő kormányfőtanácsosné boldogfai Farkas Margit (1888–1972) földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetsége ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke. Édesanyja révén nagybátyja nemes Csertán Károly (1845–1919), Zala vármegye alispánja, földbirtokos, akinek a felesége lovászi és szentmargitai Sümeghy Magdolna (1855–1929) volt.
Élete Gyerekkorában Sopronban élt és a soproni bencés gimnáziumba járt, Tibor és Kálmán nevű fivéreivel együtt. Az érettségi vizsga után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián tanult tovább, végzés után pedig rövidesen Söjtörön kezdett gazdálkodni, illetve bérbe vette a szombathelyi papnevelde Győrtől 20 kilométerre levő 1419 kataszter holdas mezőörsi földbirtokát is. Söjtöri gazdálkodási évei alatt nagy szenvedéllyel foglalkozott a lovakkal. 1916-ban megvette az 1905. évi Szent István-díjat elnyerő Grignanót, hogy félvérménesét feljavítsa. Édesanyja elhunyta után a Sümeghy családtól örökölt egy 442 holdas földbirtokot Söjtörön.http://archivportal.arcanum.hu/mltk/opt/a130322.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28farkas%20d%E9nes%29&s=SORT&m=18&a=rec 1918-tól önállóan vezette a püspökalapi birtokot. Községi képviselő, megyebizottsági és mezőgazdasági kamarai tag, a Felsődunántuli Bérlők Egyesületének elnöke is volt.A boldogfai Farkas család (In: Késmárky István, Simon István (szerk.): Dunántúli nemes családok. 2023. Heraldikai kiadó. 109-125.o.)
A politikába eleinte főképpen apja révén – aki a Katolikus Néppárt színeiben országgyűlési képviselő is volt –, illetve a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteken keresztül kapcsolódott be (bár anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc is volt képviselő 1865–1868 közt). Az 1930-as években csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amiben aktív szerepet játszott. Írásai és cikkei főleg a Szabadságban, a Magyarságban és a Magyar Nemzetben jelentek meg.
A nyilas puccsot követően (1944. október 19.) söjtöri birtokára vonult vissza. A háború után, 1946-ban a Kisgazdapárt Zala megyei ügyvezető elnöke, egy év múlva, 1947-ben társelnöke lett. Közben 1947. augusztus 10-ig felelős kiadója volt a Független Zala című pártlapnak is. Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson a párt Zala megyei listáján indult, de nem szerzett mandátumot. 1947-ben pártja balra tolódása elleni tiltakozásul kilépett az FKGP-ből, és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott, aminek Zala megyei listájáról aztán az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson az Országgyűlésbe jutott.Csicskó Mária–Szabó Róbert: Kereszténydemokrata sorsok (142–143. o.)
Az időközben végrehajtott földreform után 60 hektáros birtoka maradt, de 1949-ben azt is kénytelen volt felajánlani az Alsófakosi Állami Gazdaságnak. Mandátumának lejárta (1949) után teljesen visszavonult a közélettől, ennek ellenére az új rendszer megfosztotta minden vagyonától, és Söjtör szélére telepítette ki. Innen lányához költözött Budapestre, ott érte az 1956-os forradalom is. Mint a Demokrata Néppárt egykori képviselőinek korelnöke (legidősebb tagja), 1956. november 1-jén a Kossuth Rádióban felhívást tett közzé a DNP újjászervezésére. 22.20 órakor rövid beszédében jelentette be az ország közvéleményének a Demokrata Néppárt újbóli működésének elindítását. Pár mondatban összefoglalta, hogy pártjuk 1947-es alapon áll, ellenzéki marad, elutasítva bármiféle koalícióba való belépést. Ugyanakkor támogatta a kormánynak a rend fenntartásáért, illetve az élet-és vagyonbiztonság terén tett erőfeszítéseit. Felkérte a párt volt tagjait, választóit, valamint minden volt képviselőjét, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és kezdjék meg a pártszervezést. (A fővárosi pártszervezők némelyike a velük nem egyeztetett bejelentés után, a kilépett demokrata néppárti képviselők visszahívásának ezzel a módjával nem értett egyet.) A rádióadásban elhangzott bejelentésnek a külföldi rádióállomásoknál lejegyzett szövegét a forradalom alatti több hírt összegyűjtve Farkas Dénes volt párt- és képviselőtársa, dr. Varga László, a Szabad Európa Bizottság munkatársa adta ki első ízben még az emigrációban, 1957-ben.
Előtte október 30-án levélben Nagy Imre miniszterelnököt is tájékoztatták (Keresztes Sándor, Mihelics Vid, Székely Imre Kálmán és az ő aláírásával) a párt újjáalakulásáról. A forradalom bukása után az újonnan alakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány izgatás címén bíróság elé állította, ahol két év felfüggesztett börtönre ítélték. A megtorlások során 1957-ben internálták és három hónapot le is kellett töltenie kiszabott büntetéséből a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Szabadulása után teljesen visszavonult a politikától és visszaköltözött lányához Budapestre. Ott is érte a halál 1973. augusztus 11-én.
Házassága és gyermekei bélyeg|230px|A szentjánosi Szűcs család címere (a Siebmacher féle könyvből) 1912. október 27-én kötött házasságot Magyargencsen az ágostai hitvallású, nemesi származású szentjánosi Szűcs Mária Stefániával (Magyargencs, 1891. július 13. – Söjtör, 1956. február 6.), akinek a szülei szentjánosi Szűcs István (1862-1925) huszár alezredes és szentmártoni Radó Mária (1868-1945) voltak. A menyasszony apai nagyszülei idősebb szentjánosi Szűcs István (1827–1890) földbirtokos és nagyszigeti Szily Vilma (1831–1920), az anyai nagyszülei szentmártoni Radó Ignác (1807–1877), táblabíró, magyargencsi földbirtokos, a dunántúli ágostai hitvallású egyházkerület felügyelője, 1842-től Vas vármegyei főszolgabíró, és ajkai Ajkay Cecília (1821–1885) voltak. A szentjánosi Szűcs család őse Szűcs Gergely 1709. május 12-én címeres nemeslevelet szerzett adományban I. József magyar királytól. A "szentjánosi" nemesi előnév adományozásában 1886. szeptember 19-én Szűcs István (1827–1890) részesült. A szentmártoni Radó családnak az őse Radó Péter 1619. május 8-én szerzett címeres nemeslevelet II. Ferdinánd magyar királytól.Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, I. kötet, Heraldika (2012)Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2013) - 368.-369.o. Boldogfai Farkas Dénes és szentjánosi Szűcs Mária esküvőjén a tanúk feladatait szentmártoni dr. Radó Gyula (1868–1926), Vas vármegye főjegyzője, nagybirtokos, és boldogfai Farkas Kálmán (1880–1944) főszolgabíró, földbirtokos látták el. Házasságukból két gyermek született: boldogfai Farkas Irma (Söjtör, 1913. augusztus 24.–Budapest, 1997. június 28.), akinek férje dr. Újlaki Andor (1900-1974) újságíró volt, s az ő gyermekük Ujlaki Dénes (1945–) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. boldogfai Farkas Ferenc Imre (Szombathely, 1923. június 16. – Szombathely, 2008. szeptember 27.), aki kétszer nősült; első felesége Horváth Erzsébet, a második Szabó Éva Gizella volt.
Származása + boldogfai Farkas Dénes családfájaboldogfai Farkas Dénes Imre Gábor (Felsőbagod, 1884. október 1. – Budapest, 1973. augusztus 11.) politikus, országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke, földbirtokos Apja:boldogfai Farkas József(Alsóbagod, 1857. január 28. –Söjtör, 1951. október 17.) jogász, politikus, országgyűlési képviselő, földbirtokos Apai nagyapja:boldogfai Farkas Imre János Lipót(Boldogfa, 1811. november 16. –Alsóbagod, 1876. május 25.)jogász, főszolgabíró, táblabíró, földbirtokos Apai nagyapai dédapja:boldogfai Farkas János Nepomuk(Boldogfa, 1774. június 6.- Alsóbagod, 1847. május 5.)jogász, táblabíró, zalai helyettes alispán, földbirtokos(Szülei: boldogfai Farkas János, Zala vármegye főjegyzője, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke, táblabíró, földbirtokos és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit) Apai nagyapai dédanyja:besenyői és velikei Skublics Angéla Cecília(Bessenyő, 1775. április 7.- Bagodvitenyéd, 1839. november 25.)(Szülei: besenyői és velikei Skublics János és zalalövői Csapody Erzsébet) Apai nagyanyja:Horváth Alojzia(Zalaegerszeg, 1831. április 12. –Alsóbagod, 1919. február 15.) Apai nagyanyai dédapja:Horváth Imre(Zalaegerszeg, 1793. október 29.– Alsóbagod, 1865. június 22.)zalaegerszegi szíjgyártó(Szülei: Horváth András és Kerlin Erzsébet) Apai nagyanyai dédanyja:Prunner Rozália(Szombathely, 1797. december 27.– Alsóbagod, 1865. január 11.)(Szülei: Prunner Mihály és Petkó Erzsébet) Anyja:lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália(Söjtör, 1857. december 19. –Felsőbagod, 1924. március 27.) Anyai nagyapja:lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc Imre(Söjtör, 1819. október 20.– Söjtör, 1869. május 25.)jogász, országgyűlési képviselő, földbirtokos Anyai nagyapai dédapja:lovászi és szentmargitai Sümeghy József(Alsóbagod, 1757. március 20. –Söjtör, 1832. március 10.)jogász, Zala vármegye első alispánja, királyi tanácsos, földbirtokos(Szülei: nemes Sümeghy Ferenc táblabíró és pókafalvi Póka Marianna) Anyai nagyapai dédanyja: Málits Róza(Türje, 1791. augusztus 31. – Söjtör, 1851. április 22.)(Szülei: Málits György, türjei falusi mészáros, és Lochner Anna) Anyai nagyanyja:séllyei Séllyey Magdolna Rozália Mária Krisztina (Szentpéterúr, 1822. március 7.– Söjtör, 1901. november 23.) Anyai nagyanyai dédapja:séllyei Séllyey Elek(Alsópusztakove, 1788. október 8. -Söjtör, 1850. május 17.) zalai alispán, táblabíró, földbirtokos(Szülei: séllyei Séllyey János, táblabíró, alszolgabíró, földbirtokos és komori Bedekovich Magdolna) Anyai nagyanyai dédanyja:nemes Csertán Rozália(Nemesszer, 1794. december 28. - Söjtör, 1855. január 13.)(Szülei: nemes Csertán Károly, táblabíró, főszolgabíró és nemes Vargha Rozália)
Jegyzetek
Források Életrajza a Deák Ferenc Megyei könyvtár honlapján Életrajza In: Országgyűlési Almanach (1947-1949), Budapest, 2005 Paksy Zoltán: A boldogfai Farkas család politikai tevékenysége (1896-1956). (2008. november 6. Zalaegerszeg, Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok) Farkas Dénes szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány
További információk Zsumbera Árpád: Old boy. Boldogfai Farkas Dénes élete; Barankovics Alapítvány–Gondolat, Budapest, 2019 (75 éves a Kereszténydemokrata Néppárt)
Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Az FKGP korábbi tagjai Kategória:DNP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (DNP) Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949) Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Dénes 1884 Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek Kategória:Római katolikus magyarok