Adorján (szerbül: Адорјан / Adorjan) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben.
Fekvése Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján, a Körös-ér torkolatától délre fekszik.
Története Adorján Árpád-kori település. Nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként.
Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tisza-parti települése volt.
Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső- névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab adták át itteni birtokrészüket Tárnoki Ambrus fiának Sándornak és Bernát fia Lőrincnek.
1331-ben a birtokot, mint az örökös nélkül elhalt Lesták birtokát Károly Róbert király odaadta Magyar Pál gimesi várnagynak.
1920 augusztusában szerb csapatok a falut elpusztították, számos magyar esett áldozatul a civilek ellen elkövetett támadásnak.
1944. október 31-én a faluba bevonuló szerb partizánok a magyarellenes terror részeként 52 férfit lőttek a Tiszába.Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én. Vajdaság Ma hírportál, 2016. október 31. www.vajma.info (Hozzáférés: 2024. január 13.)
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Magyarok 845 76,68 Románok 191 17,33 Cigányok 57 5,17 Szerbek 5 0,45 Ukránok 2 0,18 Muzulmánok 1 0,09 Jugoszlávok 1 0,09
Jegyzetek
Források nagyhaboru.blog.hu
Kategória:Az Észak-bánsági körzet települései