thumb|right|200px|A város, előtérben a Lot folyó

Cahors város Franciaországban, Okcitánia régió Lot megyéjének székhelye (prefektúra). Quercy egykori fővárosa, a Lot folyó nagy kanyarjában épült. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története

Már a római időkben jelentős központ volt, megmaradtak a régi várfal és egy nagy fürdő maradványai, a város forrását a gallok és a rómaiak egyaránt szentnek tartották. Felvirágzása a kora középkorra esik, ekkor vált a lombardiai bankárok egyik fontos üzletközpontjává, egyben egyházi székhelyé, püspökséggel és a templomos lovagok rendházával. Cahors adta a katolikus egyháznak XXII. János pápát Jacques Duéze személyében, 1322-ben, ő egyetemet is alapított szülővárosában, amely a 19. századig fennállt. A százéves háború korában Cahorst, a városlakók tiltakozása ellenére, átengedték az angoloknak, akik romokban hagyták itt a várost, s nem kímélték a vallásháborúk sem. Neves szülöttei a költő Clément Marot és a 19. századvégi miniszterelnök, Léon Gambetta.

Demográfia Év Lakosság 1793 12 000 1800 11 728 1806 11 446 1821 12 224 1836 12 417 1856 13 676 1861 13 846 1866 14 115 Év Lakosság 1872 14 593 1876 13 660 1881 15 524 1886 15 622 1891 15 369 1896 14 502 1901 14 018 1906 13 202 Év Lakosság 1911 13 650 1921 11 866 1926 11 775 1931 12 677 1936 13 269 1946 15 345 1954 15 384 1962 17 046 Év Lakosság 1968 19 128 1975 20 226 1982 19 707 1990 19 735 1999 20 003 2006 20 093 2010 20 194

Látnivalók thumb|left|200px|Cathédrale St-Étienne thumb|left|200px|Pont Valentré Cathédrale St-Étienne – a templom kívülről valóságos erődítmény képét mutatja. A bejáratot három erőteljes torony őrzi. A szentély körül kettős galéria fut végig az épület külsején, innen is lehetett védelmezni a templomot, de erre sohasem volt szükség. Az építkezés a 11. század végén kezdődött meg. A Portail Nord a templom eredeti főbejárata volt, s a homlokzat timpanonja 1135 óta áll ezen a helyen. Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolták rajta a művészek, középen Krisztus áll, a jobb oldali részen a bazilika névadója, a vértanú szent életének jeleneteit örökítették meg. Az egyik kupolában középkori freskót tártak föl, Szent István vértanú megkövezését ábrázolja. A szentély gótikus jellegű, az oldalkápolnák a késői gótika korszakának alkotásai. Cloitre – a templom mellé a 16. század elején épült a részben gótikus, részben reneszánsz kolostor, ma a katedrális kincstára található benne, a 3. századtól a 19. századig megörökített 93 püspök képmásával. Maison de Henri IV – másik nevén, Maison de Roaldés, a folyó partján, a 15. századból való épület, ebben lakott egykor Navarrai Henrik. Pont Valentré – megerődített híd, a középkor francia katonai építészetének jelentős emléke. A városba vezető hidat mindkét oldalán és középen erős, 40 méter magas tornyokkal erődítették meg. A középső, a Tour du Diable, csak a 19. századi helyreállítás során került ide. A hét ívből álló kecses híd pillérein is lőrések vannak, s egyebek között ennek a megerődített védelemnek is köszönhető, hogy a százéves háborúban az angolok nem tudtak betörni a városba. Barbacane, Tour St-Jean – a belvárost északról lezáró, a földnyelv végét védő városfal maradványa a 14. századi erődítés és a torony, amely egy kiemelkedő sziklára épült.

Cahors a tornyok városa. A legrégebbi a katedrálistól északra, a folyópart közelében emelkedő Tour Jean XXII, a pápává választott cahorsi püspök testvére egykori palotájának egyetlen fennmaradt része. Közvetlen közelében van az Église St-Barthélemy, az 1300-as évekből, amelyben annak idején a későbbi pápát is megkeresztelték. Testvérvárosok Jegyzetek

További információk A város hivatalos honlapja

Kategória:Lot megye települései Kategória:Prefektúrák Franciaországban