Xagħra Málta Gozo szigetének harmadik legnagyobb helyi tanácsa. Lakossága 3960 fő (2005). Mai neve az egykor a dombtetőt jelölő Xagħret il-Għazzenin-ből ered. A domb eredeti neve ta' Qacca volt, ebből ered a Caccia név, amely a második világháborúig szinte kizárólagos volt.Magát a településrészt Ta' Sant'Antonnak nevezték.

Története Gozo egyik legrégebben lakott része. Ezt támasztja alá a két kőkori emlék, Ġgantija temploma és a Kőkör, amelyek 5500 évesek. Ebben az időben a domb a sziget központja volt. Kr. e. 2500 körül az új betelepülők magára hagyták a templomot, és a mai Citadella helyén telepedtek le. Ettől kezdve sokáig lakatlan volt.

A történelmi korban első lakói a dombot foglalták el. Első írásos említése (thax ahara) 1518-ból származik. 1637-ben, miután feloldották a törvényt, amely kötelezte a sziget lakóit, hogy a Citadellában töltsék az éjszakát, a település gyors növekedésnek indult. 1667-ben Sciahret il Hazzenin néven 63 háztartásban élő 289 lakosával a negyedik legnagyobb település Rabat, Xewkija és Għarb után. 1688. április 28-án vált önálló egyházközséggé. 1798. június 10-én a franciák kifosztották a falut.

A 20. század elején lakossága elérte a mai számot, legnagyobb népességét 1948-ban érte el (4760 fő), ekkor Gozo második legnagyobb települése volt. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

Önkormányzata Xagħrát öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.

Polgármesterei: Mario Xerri (Nemzeti Párt, 1994-1996) Joseph Grima (Nemzeti Párt, 1996-1998) Anthony Attard (Nemzeti Párt, 1998-2004) Joseph Spiteri (Nemzeti Párt, 2004-2007) Joseph Cordina (Munkáspárt, 2007-)

Nevezetességei bélyegkép|300px|balra|A Ġgantija homlokzata Ġgantija

A hatalmas kettős templom romjai a Xewkija felé vezető út mentén állnak. Ez a világ legidősebb szabadon álló emberi építménye. Építése Kr. e. 3600 körül kezdődött. A köveket emberi erővel hordták fel a dombra, a szállításhoz használt gurítókövek ma is láthatók a templom mellett. Tájolása a téli napfordulóhoz igazodik, tengelye a december 21-én Nadur fölött kelő napra mutat.

Mindkét templom alaprajzát öt apszis és a köztük futó folyosó alkotja. A nagyobbik templomban ma is láthatók az áldozati oltárok és a díszítés maradványai. A templomokat az őslakók kihalásával magukra hagyták, legközelebb a 18. században történik említés róluk. Első feltárása John Otto-Bayer ezredes nevéhez köthető.

Xagħrai kőkör bélyegkép|balra|250px|A Xagħrai kőkör

A Xagħrai kőkör (Xagħra stone circle, vagy feltáráskori festője után Brochtorff circle) egy föld alatti temetkezési hely. A hypogeumhoz valószínűleg két kőkör tartozik, de elnevezésben nem szokás megkülönböztetni őket. Bár helye régóta ismert, feltárására csak 1987 és 1994 között került sor a Máltai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem közreműködésével. Kr. e. 3000 és 2400 között használták, így valószínűleg a templomépítők sírhelye lehetett. Az egykor kb. 120 m kerületű körből mára csupán egy 26 m-es szakasz maradt meg.

Ramla öböl

A sziget és az ország egyik leghíresebb strandja a vörös homokos partszakasz.

Egyéb nevezetességei Mária születése-plébániatemplom (Maria Bambina): a plébániai rang elnyerése után kezdték építeni barokk stílusban. 1815-ben kezdték bővíteni, de csak 1855-ben a későbbi első gozói püspök, Mikiel Buttiġieġ plébános adományának köszönhetően sikerült befejezni. Kupolája 1892-ben épült. Szent Antal-templom (St. Anton the Abbot): 1520-ban már állt. 1692-ig a falu plébániatemploma volt. 2006-ban teljesen felújították belülről Megváltó Krisztus-templom (Christ the Redeemer): 1904-ben épült Ġuzepp Diacono plébános tervei alapján Il-Mitħna ta' Kola (szélmalom): 1725-ben épült. Ma népművészeti múzeum kapott helyet benne Játékmúzeum (Pomskizillious Toys Museum): 1992-ben nyílt meg, Európa különböző részeiből származó játékokat mutat be Calypso-barlang: a Ramla-öböl fölött lévő mélyedésben tartotta állítólag Kalüpszo nimfa OdüsszeusztA történet egy változata olvasható George Camilleri gyűjteményében: Ta' Għejżu barlang: a Ġgantija közelében található 13x6 méteres barlang, felszínén néhány megmaradt kődarabbal Santa Verna templom: újkőkori templom a település nyugati oldalától néhány száz méterre A L-Għar ta' Ninu és a L-Għar Ta’ Xerri cseppkőbarlangok A község határában lévő Ġnien tal-Pergla közelében lévő forrásról szól a Szőlőfürt Dragutnak című legenda.

Kultúra Gozo első band clubja volt a Victory Philarmonic Society. A festák mellett zeneiskolaként is tevékenykedik.

Szervezetei, egyesületei: Għaqda tan-Nar "VMB 1973": a község tűzijáték-készítői

Egyházi szervezetek: Catholic Action Mária Légió M.U.S.E.U.M. Xagħra Scout Group

Rádióállomása a Radju Bambina, 1997 óta sugároz egyházi ünnepek alkalmával.

Sport Labdarúgó-klubja a Xagħra United Football Club (1936). Itt székel a Gozo Amateur Athletic Association, amely az éves gozói maratont szervezi a községben.

Közlekedés Az mġarri kikötőből és Rabatból autóval néhány perc alatt elérhető. Buszjáratai: 307 (Ta' Kerċem-Xagħra) 322 (Marsalforn-Mġarr)

Jegyzetek

Források

Kategória:Málta települései Kategória:Gozo