A számok pároztatása során 12 éves kortól kezdve megjelenik a páros-páratlanság szempontja, majd felnőtt korra felül is múlja a mennyiségi szempontok súlyát. Abban az esetben, ha három szám közül ki kell választanunk kettőt, amelyek a leginkább hasonlóak egymáshoz, rendszerint a párosságukkal összhangban hoznak ítéletet az emberek, kivéve, ha nem mindhárom szám páros vagy páratlan. A párossági dimenzió mentén történő döntéshozatal igen gyors és gyakran automatikus folyamatok része.

A párossági döntések mechanizmusai A legkézenfekvőbb – de nem a használt – stratégia, hogy a szóban forgó számot elosztjuk 2-vel. A 2-vel maradék nélkül osztható számok párosak. Ebben az esetben a döntés ideje függ a célszám nagyságától. (A 8 „nehezebben” páros, mint a 2.)

Mivel a kettesével való számlálás igen gyakran használt módszer, ez túltanult, már verbálisan is rögzült számsorrá alakul a gyakorlott számlálóban. Ez esetben a kérdés, hogy a célszám ebbe a verbális számsorba illik-e vagy sem. Ebben az esetben a döntést nem algoritmus vezérli, hanem egyszerűen a szemantikus emlékezetből való előhívási folyamatról van szó. Ebben az esetben a szám nagysága nem befolyásolja a döntési időt.

Párossági szabályok

Összeadás és szorzás esetén gyors – igaz nem 100%-os – hibadetekciót tesznek lehetővé a párossági szabályok:

páratlan meg páratlan = páros páratlan + páros = páratlan páros × páros = páros páros × páratlan = páros

Ezeket a szabályokat már harmadik osztályos kortól alkalmazzák a gyerekek, és nagyjából hatodik osztályos korra válik automatikussá. A témában végzett kutatások azt mutatják, hogy azokban a hibásan megoldott feladatokban, ahol ezek a szabályok sérülnek, sokkal gyorsabb a hibadetekció (szinte önkéntelennek érezzük), mint akkor, amikor a szabály nem sérül, bár az eredmény helytelen.

MARC hatás (markedness association response code) A páratlan ingereket inkább bal oldalon, míg a párosakat inkább jobb oldalon várjuk el. Ha ennek megfelelő kézzel kell jeleznünk a párossági ítéleteket egy feladatban, sokkal gyorsabban vagyunk képesek döntést hozni. (Értsd: jobb kézzel nyomjon gombot, ha a szám páros, bal kézzel, ha páratlan.)

Párossági hatás Úgy tűnik, a páros „irányt” jobban kezeljük a páratlannál. Gyorsabban hozunk döntést a „páros?” kérdésre, mint a „páratlan?” kérdésre.

Lásd még A nulla paritása

Források

Kiegészítő irodalom

Janacsek, K. (2007). A matematikai megismerés pszichológiájának egy fejezete: hogyan tároljuk a párosságot? 6. VMTDK, Újvidék, 2007. november 16-18.

Kategória:A matematika pszichológiája