thumb|right|250px|Virága
A henye boroszlán (Daphne cneorum) a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjában a boroszlán (Daphne) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is őshonos és védett növényfaj.
Származása, elterjedése Jellegzetesen európai faj. Magyarországon főleg a Dunántúli-középhegységben (Bakony, Vértes, Pilis, Budai-hegység) és a Kisalföldön él.
Megjelenése Kis, elfekvő szárú, szétterülő (ezért „henye”) cserje. A földön elheverő szárak tömött párnákat alkotnak.
Fiatal hajtásai pelyhesednek. A szálas-lándzsás vagy visszás tojásdad, bőrnemű levelek 1–2 cm hosszúak, 2,5–3 mm szélesek, a szélük lapos. Válluk ék alakú, a csúcsukon apró szálka nő. Felül fényes sötétzöldek, a fonákuk fénytelenül világoszöld, kékes.
Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai négytagúak, a leveles hajtás csúcsán végállló, dús csomóban nyílnak.
A mérgező termés bőrnemű csontár, pelyhes és sárgásbarna. Alfajok, változatok
Némileg eltérő ökológiai igényű, mintegy 30 cm magasra fölegyenesedő szárú alfaja a Daphne cneorum ssp. arbusculoides.
Természetes változatai:
Daphne cneorum var. cantabrica Sennen & Pau Daphne cneorum var. glabrata D.A. Webb Daphne cneorum var. verlotii (Gren. & Godr.) Meisn.
Életmódja, termőhelye
Mészkedvelő örökzöld; ennek megfelelően főként a mészkő- és dolomitsziklagyepekben, valamint a meszes homoktalajokon fordul elő. A törzsváltozat (Daphne cneorum ssp. cneorum) Magyarországon leginkább a dolomithegyek északi, füves lejtőin, dolomitos és meszes sziklagyepekben, bokorerdőkben nő — a nyugati határszélen az erdei fenyvesekben, kivételesen homokbuckákon is felbukkanhat.
A vastag tőből mereven felegyenesedő, 10–20 cm magas szárú (Daphne cneorum ssp. arbusculoides) (Tuzson) Soó éppen ellenkezőleg, a mészkerülő gyertyános–tölgyesek és cseres tölgyesek aljnövényzetében fordul elő. A zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti – Brometum pannonici) egyik jellemző faja. Rendszeresen megjelenik az alpesi sziklagyepekben.
Virágai áprilistól májusig nyílnak.
Erősen mérgező és védett!
Felhasználása
Dísznövényként nagy kultusza van Svájcban, ahol magról szaporítják. Napos, illetve félárnyékos sziklakertekbe ültethető.
Etimológia
A növény tudományos nevének generikus része Daphné görög nimfára utal.Georg Olms Verlag: Lehrbuch der biologischen Heilmittel, 1976.
Jegyzetek
Források D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 10. Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 161–162. Terra Alapítvány: Daphne cneorum L.
Terra Alapítvány: Zárt dolomit-sziklagyep The Plant List
Kategória:Mályvavirágúak Kategória:Cserjék Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Európa növényvilága Kategória:Franciaország növényvilága Kategória:Olaszország növényvilága Kategória:Mérgező növények Kategória:Növényfajok Kategória:Magyarországon védett növények