Sztripszky Hiador (Szelestó,Valószínű, hogy a kárpátaljai Szélestó. 1875. március 7. – Budapest, 1946. március 9.) ruszin származású magyar néprajzkutató, irodalomtörténész.
Életpályája Egyetemi tanulmányait Budapesten, Kolozsvárott és Lembergben végezte, a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett bölcsészettudományi doktorátust 1909-ben. Az Erdélyi Kárpát-egyesület Kolozsvári Néprajzi Múzeumában, 1903-tól az Erdélyi Nemzeti Múzeumban, 1910-től pedig az Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán dolgozott. Publikációit Mikes Hiador álnéven jegyezte. Mivel a Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben a ruszin ügyekkel foglalkozó népbiztosságon dolgozott, 1922-ben nyugdíjazták. Ezután haláláig visszavonultan élt. (Miniszteri tanácsos rangot kapott 1945 előtt mint hiteles fordító. 1946-ban kitelepítették feleségével együtt egy Egerhez közeli tanyára.)
Művei Kossuth Lajos a ruthén népköltészetben. Bp., 1907. (Különnyomat az Ethnographiából) Zapiszki z Verhovini [Verhovinai útijegyzetek] H.n., 1907. Az erdélyi halászat ismeretéhez. Kolozsvár, 1908. Az erdélyi halastavak ismeretéhez. Régi és más halastavak. Uo., 1908. Sztojka pp. újonnan felfedezett antimensiója és az iskolai monostor. Ungvár, 1910. Szegedi Gergely énekeskv-e 16. századbeli román fordításban. Protestáns hatások a hazai románságra. Alexics Györggyel. Uo., 1911. Uhroruszki litopisznyi zapiszki. (Magyarorosz év szerinti feljegyzések) H.n., 1911. Adalékok Szabó Károly [„Régi magyar könyvtár” c.] munkájának I-II. kötetéhez. Pótlások és igazítások. Bp., 1912. (soksz.) → hasonmás kiadás: Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, 1967.https://bookline.hu/product/home.action?_v=Dr_Sztripszky_Hiador_Magyarorszagi_kony&type=10&id=2112326714 Jegyzetek a görög kultúra Árpádkori nyomairól. Uo., 1913. Online A görög-katholikus magyarság utolsó kálvária-útja 1896-1912. Írta Szabó Jenő. (A szerző dolgozataiból és beszédeiből egybeállította, bevezetővel és jegyzetekkel kíséri Sztripszky Hiador.) Uo., 1913. Online Moskophilismus, ukrainizmus és a hazai rusznákok. Uo., . (Különnyomat a Budapesti Szemléből) Z sztarsoji piszmennosztyi Uhorszkoji Ruszi (Magyar Oroszország régebbi írásbeliségéből). h. n., 1914. Ének Igor hadairól és a palócokról. Ford. Varga Bálinttal. Bp., (Ukrán könyvtár 2.) Históriás énekek a rettenetes Iván czarrúl, ifiu testőrzőjérül és az vitéz kalmár Kalasnikovrul. Írta Lermontov Mikhál. [Ford.] Uo., 1924. Literarne makresy. H.n., 1942. Pocsatki drzckarsztva na Podkarpatyu. (A nyomdászat kezdetei Kárpátalján) h. n., 1942. Mivel tartozunk az orosz irodalomnak? [benne Puskin: Nulin gróf c. művének ford.] Szeged, 1949.
Irodalom Borsa Gedeon: Sz. H. (A Könyvtáros, 1959).
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Munkácsiak Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Kitelepítettek, száműzöttek Kategória:Rutének