Nyitramalomszeg () község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése Érsekújvártól 13 km-re északra fekszik, Ondrohó tartozik hozzá.
Története A régészeti leletek szerint az ondrohói részen már az újkőkorban, az i. e. 3000 - 2000 közötti időben éltek emberek. A bronzkorból a nyitrai- és a hévmagyarádi kultúra temetkezései és tárgyi emlékei kerültek itt elő.
Ondrohót már 1156-ban említi (Vldruc) az esztergomi káptalan dézsmajegyzéke.Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939, 180 Malomszeg első írásos említése Molmuzegh néven 1379-ből származik. A 15. századig a Szegi család surányi uradalmának része volt. Ezután több tulajdonosa volt. A 16. század végén és a 17. század elején elpusztította a török. Lakói főként napszámos munkákból éltek.
Vályi András szerint "MALOMSZÖG. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Turcsányi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Surányhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának földgye, és réttye jó, fája, szőleje, és piatzozása közel nints, legelője is szoros."
Fényes Elek szerint "Malomszegh, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra jobb partján: 376 kath., 54 zsidó lak. Fekszik Surányhoz 1 órányira. Földe termékeny, rétjei kövérek, vannak hasznos malmai a Nyitra vizén. F. u. többen. Ut. posta Érsekujvár."
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.
Ondrohót már 1156-ban említi írott forrás. 1311-ben Csák Máté katonái dúlták fel, ezután több mint száz évig lakatlan volt. A 15. század közepén a husziták megjelenésével egyidőben települt be újra. 1550-ben a török támadta meg a falut, ekkor kastélya is elpusztult és romos is maradt. 1660-ban, 1663-ban és 1664-ben újabb török támadások érték. A török rajtaütésein túl az újra és újra kitörő járványok is tizedelték a lakosságot. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak és napszámos munkákból éltek, de volt a faluban molnár, tanító és szabó is. Sörfőzdéje és pálinkafőzdéje is működött. Iskoláját 1800-ban említik először.
Fényes Elek szerint "Ondreho, puszta, A. Nyitra vmegyében, Surányhoz közel."
1876-ban megépült a Nyitra–Nagysurány vasútvonal, melynek a falu egyik állomása lett. Nyitramalomszeget és Ondrohót 1960-ban egyesítették.
Népessége
1880-ban 413 lakosából 348 szlovák, 35 magyar, 9 német anyanyelvű és 21 csecsemő volt.
1910-ben 903 lakosából 754 szlovák, 141 magyar, 7 német és 1 más anyanyelvű volt.
1919-ben 963 lakosából 857 csehszlovák, 91 magyar, 14 német és 1 ruszin volt. Ebből 937 római katoliku, 19 zsidó, 6 református és 1 görögkatolikus vallású.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 54.
2001-ben 1592 lakosából 1547 szlovák és 15 magyar volt.
2011-ben 1560 lakosából 1472 szlovák és 10 magyar volt.
2021-ben 1524 lakosából 4 (+1) magyar, 1456 (+1) szlovák, 9 (+4) egyéb és 55 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Híres szülöttei Simonek Lídia (1929–2013) világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó. Ondrohón született 1856-ban Elek Pál vezérigazgató, közgazdász, udvari tanácsos. Itt született 1825-ben Turcsányi Vilmos 1848-as honvédfőhadnagy, százados.
Nevezetességei
A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1871-ben épült.
Jegyzetek
Források 1911 A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest, I/317-318. Darina Bialeková 1964: Staromaďarské hroby a včasnostredoveké sídliskové objekty v Lipovej-Ondrochove. ŠZ 14, 187-196.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Nyitramalomszeg Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Kategória:Az Érsekújvári járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései