Rendve (szlovákul Radava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése Érsekújvártól 19 km-re északkeletre fekszik.
Története A régészeti leletek szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes és a hévmagyarádi kultúra népének emlékei kerültek itt elő, de találtak sírokat a Nagymorva Birodalom idejéből is.
A települést 1237-ben egy birtokcsere kapcsán "Renduuey" alakban említik először. Valószínűleg 1245-ben (?) IV. Béla a tatárok miatt elnéptelenedett Nógrád vármegyei Zeleu és Rendwey földeket Miklós esztergomi őrkanonoknak adományozta.DLDF 248300; Fejér Georgius 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/2. Budae, 14 (1248); Knauz Nándor 1863: Az esztergomi főegyháznak okmánytára I. Esztergom (Magyar Sion kny.), 29-30 No. 37 eredetileg 1239-re keltezve; Blazovich László - Géczi Lajos 1991: Anjou–kori Oklevéltár VII. 1323. Budapest–Szeged, 317 No. 690 (átírva 1323-ban) 1297-ben "Rendwe", 1458-ben "Heghazasrendwe", 1480-ban "Egyhazas Rendwa" alakban szerepel az írott forrásokban.
Kezdetben helyi nemesek birtoka, később a lévai váruradalom része volt. Szent Péter tiszteletére szentelt templomát 1319-ben említik először, mint Hont-Pázmány nemzetségbeli Szegi Erny fia Janka birtokához tartozó templomot, majd szerepel az 1332-es pápai tizedjegyzékben is. 1427-ben a Födémesi családbeliek fizették ki özv. Checheni Katalin itteni hitbérét.C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor 2020: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. Budapest, 399 No. 1011 A 16. század első felében a Kálnay család birtoka, 1549-ben 3, 1553-ban 5, 1564-ben 4 portáig adózott. 1570-ben a török defterben az esztergomi szandzsákban két faluként, Nagy- és Kisrendveként említik. Nagyrendve 2800, Kisrendve 1500 akcséval adózott. 1535-ben 5 portával adózott. 1601-ben 20 háza volt. 1663-ban elpusztította a török. 1703-ban Heister tábornok császári csapatai táboroztak a területén. 1713-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. 1720-ban 20 adózó volt a településen. 1728-tól vásárlás útján a Motesiczy családé lett. 1828-ban 73 házában 490 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nagy Rendve, Kis Rendve. Két tót falu Bars Vármegyében, földes Urok Motesiczky Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek, Nagy Rendve Füshöz, Kis Rendve pedig Nagy Ohajhoz nem meszsze, mellyeknek filiájik; határbéli földgyeik jó termékenységűek, fájok van mind a’ kétféle, szőlejek bőven terem, legelőjök elég, piatzok Komáromban, a’ Dunához is közel vannak."
Fényes Elek szerint "Rendve, tót falu, Bars vgyében, Fűss fil., 529 kath. lak. Bora meglehetős; erdeje, szántófölde elég. F. u. Motesiczky, stb. Ut. p. Verebély."
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A háború alatt lakói közül többen támogatták a szlovák nemzeti felkelést.
Népessége
1880-ban 700 lakosából 612 szlovák, 58 magyar, 7 német anyanyelvű és 23 csecsemő volt, ebből 681 római katolikus és 19 zsidó vallású.
1890-ben 733 lakosából 687 szlovák és 34 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 736 lakosából 718 szlovák és 10 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 825 lakosából 808 szlovák, 10 magyar és 7 német anyanyelvű volt.
1921-ben 826 lakosából 814 csehszlovák és 6 magyar volt.
1930-ban 971 lakosából 962 csehszlovák és 6 magyar volt.
1941-ben 1033 lakosából 1009 szlovák és 21 magyar volt.
1991-ben 957 lakosából 952 szlovák és 3 magyar volt.
2001-ben 881 lakosából 880 szlovák volt.
2011-ben 798 lakosából 785 szlovák volt.
2021-ben 757 lakosából 2 magyar, 737 (+1) szlovák, 3 (+4) egyéb és 15 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Híres személyek Itt született 1910-ben Ján Melíšek levéltáros.2023 Biografický slovník slovenských archivárov. Bratislava, 656
Nevezetességei A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1767-ben épült barokk stílusban, a korábbi gótikus templom alapjain. Régi Szent Péter temploma valószínűleg már a 13. században állt, 1319-ben említik először. Többször átépítették, melyekre elsősorban a török pusztítások miatt volt szükség. 1542 és 1550 között védelmi célokból körítőfallal vették körül. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt modern temploma 1969-1970-ben épült.
Jegyzetek
Irodalom 2009 Radava v minulosti a dnes. 2010 Kostol sv. Cyrila a Metoda 1970-2010. Laco Zrubec 1997: Radava 1237-1997. Györffy György: Bars vármegye
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Rendve Szlovákia térképén E-obce.sk
Kategória:Az Érsekújvári járás települései Kategória:Bars vármegye települései