bélyegkép|A Nyugat címlapja, Lesznai Anna verseivel bélyegkép|Lesznai Anna sírja Budapesten. Fiumei úti sírkert: 20/1-1-78. Alkotó: Vedres Márk: „Szent Márton és a koldus”, 1917.Helyreállított sírjának képe a Fiumei úti sírkert, Nemzeti emlékhely térképes adatbázisában 2001 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része Zempléni Lesznai Anna, születési nevén Moscovitz Amália, innen a barátai által használt Máli beceneve (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2.) magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.
Életpályája Édesapja Moscovitz Geyza zsidó földbirtokos, édesanyja Deutsch Hermina volt. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is.
1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt.
Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz, tulajdonképpen „kültag” volt. 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapját is ő tervezte. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. Baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század és a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz.
1919-től bécsi emigrációban élt; Gergely Tibor festőművész felesége lett. 1930-ban hazatértek Budapestre. 1932-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban.
Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. New Yorkban művészetet oktatott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott.
Végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.Képzőművészet Magyarországon
Munkássága A legjobb magyar költőnők között tartják számon. Lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág, a „százkeblű lét” ősi egységét idézi. Meséskönyveit maga illusztrálta, erős hangsúlyt kap a szöveggel együtt a kép is. Önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kert emlékezés és korkép egyben. – Csűrös Miklós szócikke alapján,
Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát, derűs koloritját is alkalmazta, a magyaros szecesszió jeles képviselőjévé avatták. Szecessziós stílusú textíliáit a korabeli művészeti folyóiratokban gyakran publikálták. Képzőművészeti alkotásaiból őriz műveket a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum Hatvanban.
Irodalmi művei Hazajáró versek. Költemények; Nyugat, Budapest, 1909 A kis kék pillangó utazása (Bécs, 1913) Mese a bútorokról és a kis fiúról; ill. szerző; Kner Ny., Gyoma, 1918 Édenkert. Versek; Kner, Gyoma, 1918 Eltévedt litániák; Libelli, Bécs, 1922 Virágos szerelem. Magyar szerelmes versek gyűjteménye; összeáll., ill. Lesznai Anna; Pantheon, Budapest, 1932 Spätherbst in Eden. Roman (Kezdetben volt a kert); németre ford. Ernst Lorsy; Stahlberg, Karlsruhe, 1965 Kezdetben volt a kert. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1966 Köd előttem, köd utánam. Válogatott versek; utószó Hajnal Anna; Szépirodalmi, Budapest, 1967 A tervezés művészete. Előadások; ford. Néray Katalin; Népművelési Intézet–Városi Tanács V. B., Budapest–Hatvan, 1976 (Hatvany Lajos Múzeum füzetei) A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban; ill. szerző; Móra, Budapest, 1978 (angolul és németül is) Lesznai képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései; összeáll. Gergely Tibor, utószó Szabadi Judit, Vezér Erzsébet; Corvina, Budapest, 1978 Dolgok öröme; vál., szöveggond., utószó Vezér Erzsébet; Szépirodalmi, Budapest, 1985 Idődíszítés. Mesék és rajzok; szerk., szöveggond., tan. Szilágyi Judit, utószó Boldizsár Ildikó; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum–Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest–Hatvan, 2007 Wahre Märchen aus dem Garten Eden; németre ford. Hecker András, Russy Ilka, szerk., előszó Fehéri György; Das Arsenal, Berlin, 2008 Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből; vál., jegyz., mellékletek Török Petra; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum, Budapest–Hatvan, 2010 Kezdetben volt a kert, 1-2.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2015 (Hágár)
Társasági tagság Nyolcak Vasárnapi Társaság
Emlékezete 1996-ban Hatvan egyik iskolája felvette Lesznai Anna nevét.http://www.lesznai.hu 2016-ban szobrot állítottak az emlékére Hatvanban, születésének 130. évfordulójához kapcsolódóan (a konkrét évfordulós dátumhoz képest némileg megkésve). A Grassalkovich Művelődési Ház parkjában, október 27-én leleplezett, életnagyságú, patinázott bronzszobor Laczik Csaba szobrászművész alkotása.
Jegyzetek
Források Lesznai Anna. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 28.)
További információk
Lesznai Anna az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 332-346. o. Földes Györgyi: "Hogy engem lássál nézd meg kedves a kertet". A női én és a metafizikai én Lesznai Anna lírájában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 347-368. o. Eisemann György: Egy átlényegülés lírai beszéde. Lesznai Anna: Tavasz Isten = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 369-376. o. Zsávolya Zoltán: Szövegalapzat, műfajiság, autonómia. Lesznai Anna nagyregénye mint élet(műv)ének foglalata = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 377-391. o. R. Bajkay Éva: Lesznai Anna kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1976. június-július; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1976 Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete; Kossuth, Budapest, 1979 (Nők a történelemben) Török Petra: Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban; Hatvany Múzeum, Hatvan, 2001 Lesznai Anna. Lesznai Anna emlékkiállítás. SZNM-SZMKM, Brämer kúria, Pozsony, 2008. január 23–április 29.; Hagyományok és Értékek Polgári Társulás–A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Pozsony, 2008 Meseszövés. Lesznai Anna tiszteletére írták a gyerekek; szerk. Boldizsárné Kovács Gizella; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008 Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Budapest, 2013 Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról; Orpheusz, Budapest, 2016 Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam (válogatott versek) Asszonysorsok a huszadik században Versei Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár
PIM.hu – Életrajz Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Budapest, 1911
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001 Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963 Hatvani lexikon. Szerk. és írta Petheő Károly, Fazakas Zsigmondné, Kocsári Istvánné. Hatvan, Ady Endre Városi Könyvtár, 1996 Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000 Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999-2001 Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997 Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002 Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996- Szabó Lilla: Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945. Budapest, Méry Ratio, 2011 Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel. (New York, 1961) Irodalmi Újság (London, Párizs); 1966/15. (S. A.)
Kategória:Magyar nők Kategória:Magyar költők Kategória:A Vasárnapi Kör tagjai Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar iparművészek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek