Kishind (más néven Felsőhind, szlovákul Malé Chyndice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése Nyitrától 18 km-re keletre, Verebélytől északra fekszik.
Története 1264-ben "Hind" alakban említik először, mint királyi halászok települését. 1287-ben "Hymud" alakban említik. A 14. századtól Gímes várának tartozéka. 1411-ben már biztosan önálló falu, ekkor "Kyshind" alakban említi oklevél. 1509 körül kishindi Pálfy Péter lánya Fruzsina tiltakozott kishindi Thuba János ügyében.DLDF 278410, p. 53 (Nyitrai káptalan, Protocollum extraseriale I.) 1545-ben halastó volt a községben, mely Kishindi Hieromin tulajdonában állt. 1570-ben 8 háza és 22 fejadófizető férfi lakta. 155. 1584-ben kirabolta a falut a török, amely ekkor elnéptelenedett. 1648-ban "Dutka" szőlőhegyét említik.Nyitraivánkai Levéltár, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 85. 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott és a török adóösszeírás szerint 23 háztartásában 30 fejadófizető személy lakott.Blaskovics, J. 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 281. 1751-ben kuriális község 45 adózó és 19 kiváltságos családdal. A 17. és 19. század között főbb birtokosai a Bujník, Dezsericzky és Sándor családok voltak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1828-ban 70 házában 491 lakos élt.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Hind. Két tót faluk Bars Várm. földes Urai Berthóld, és több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Verebélyhez fél mértföldnyire, szőleji vagynak, földgyeik, réttyeik meglehetősek."
Fényes Elek így ír a községről: "Hind (Nagy és Kis), két egymás mellett lévő magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: az első 284 kath., lak., kath. paroch. templommal; a második 451 kath., 80 zsidó lak. – Határuk róna s bő termékenységü; széna, nád elég. F. u. többen. Ut. p. Verebély."
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1992-ben Kishind és Nagyhind szétvált.
Népessége
1850-ben 359 lakosa volt.Vizitáció 1850; Jozef Trubíni - Marián Samuel - Farkas Csaba 2018: Veľké Chyndice. Veľké Chyndice, 70.
1880-ban 429 lakosából 77 magyar, 308 szlovák anyanyelvű és 10 csecsemő volt. Ebből 394 római katolikus és 32 izraelita vallású volt.
1890-ben 422 lakosából 66 magyar és 334 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 410 lakosából 83 magyar és 302 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 393 lakosából 308 szlovák, 75 magyar és 10 német anyanyelvű volt. Ebből 370 római katolikus és 23 izraelita vallású volt.
1921-ben 444 lakosából 360 (81,1%) csehszlovák, 60 (13,5%) magyar, 10 zsidó és 8 német volt. Ebből 420 római katolikus, 22 izraelita és 2 evangélikus vallású volt.
1930-ban 533 lakosából 49 magyar és 471 csehszlovák volt.
2001-ben 383 lakosából 370 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 380 lakosából 371 szlovák, 2 magyar, 2 cseh, 1 német és 4 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 386 lakosából 364 szlovák, 1 magyar, 6 egyéb és 15 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született Neumann Nepomuk János József (1755-1826) bencés, esperes.Schermann Egyed 1940: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend tagjai 1802-1940. Pannonhalma, 27 Itt született Vincze Károly (1844-1923) esperes, plébános, kanonok.
Nevezetességei
Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült későbarokk stílusban. Főoltára a 18. század elején készült, későbarokk stílusú. 1994-ben a templomot bővítették és restaurálták.
Jegyzetek
Források Ján Hunka 2018: Dve zaujímavé mince z Malých a Veľkých Chyndíc. Denarius 7. Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 175. 1477 DL 45702
Külső hivatkozások
Községinfó Kishind Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Kishind Kategória:Nyitra vármegye települései