Mezőkeszi (szlovákul Poľný Kesov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése Nyitrától 18 km-re délre fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az i. e. 2000 körüli időben is éltek emberek. 1879-ben Sőtér Ferenc tornóci plébános ajándékaként került a MNM-ba egy éremlelet több darabja.MNM Éremtár, 1879 gyarapodási napló, 108-109.
Knauz Nándor szerint 1113-ből maradt fenn első írásos említése villa Quescu, villa Kezev és suburbana Kezew alakban.Knauz Nándor 1863: Az esztergomi főegyháznak okmánytára I. Esztergom (Magyar Sion kny.), 6-7 No. 5 A feljegyzések szerint a falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Folyás-patak bal partján feküdt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi a falu Péter nevű papját.
1525-ben A nyitrai káptalan előtt Mezőkeszi Palásthy Gergely a Nyitra megyei Mezőkeszi birtokon egy jobbágytelkét Gimesi Forgách Ferencnek, Miklósnak, Lászlónak és Sebestyénnek 20 forintért zálogba adja.DLDF 47613 1533-ban egy tűzvészben 20 ház égett le a településen. 1555-ben török uralom alá került. A török a falutól északra védelmi céllal sáncokat épített. 1684-ben szabadult fel a török uralom alól.
Vályi András szerint "MEZŐKESZI. Szabad puszta Nyitra Várm. földes Ura G. Hunyadi Uraság, fekszik Űrményhez nem meszsze, és annak filiája."
Fényes Elek szerint "Mezőkeszi (Alsó), puszta Nyitra vgyében, Komját filial. 220 kath., lak. Ut. p. Érsekujvár."''
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben Ürmény község részét alkotta, 496 lakosából 421 szlovák, 74 magyar anyanyelvű volt.
1970-ben 816 lakosából 814 szlovák volt.
1980-ban 707 lakosából 701 szlovák volt.
1991-ben 588 lakosából 582 szlovák és 2 magyar volt.
2001-ben 593 lakosából 585 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 622 lakosából 582 szlovák, 2 cseh, 1-1 magyar, lengyel és orosz, illetve 35 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 654 lakosából 2 (+1) magyar, 611 (+2) szlovák, 7 (+2) egyéb és 34 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei Fürdőjének termálvize 1200 m-ről tör fel, 49 °C-os.
Jegyzetek
Források DLDF 274527 - No. 44 Takáč, P. 1944: História samostatnej obce Poľný Kesov Samuel, M. - Tirpák, J. - Hunka, J. 2004: Lokalizácia a prieskum zaniknutého stredovekého kostola v Poľnom Kesove. AVANS 2003, 166-168. Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20. Nevizánsky Gábor 2013: K otázke pôvodu a datovaniu včasnostredovekých jednodielnych zubadiel. Zbor. SNM - Archeológia 23, 111-116. Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 55. Fottová, E. - Poláková, Z. - Smetanová, P. - Zaujecová, M. 2020: Praveké a stredoveké nálezy v areáli Thermal Parku v Poľnom Kesove. AVANS 2015, 62.
Külső hivatkozások Községinfó Travelatlas.sk E-obce.sk
Kategória:A Nyitrai járás települései