Nemesdicske

Nemesdicske (1899-ig Dicske, szlovákul Dyčka) egykor önálló falu, 1975 óta Verebély városrészeVráble História mesta Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Kis- és Nagyberény 154; Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest , 152 No. 317-8; Családban marad 2009/2, 50-57. puszta tartozott hozzá.

Fekvése Nyitrától 19 km-re délkeletre, a Zsitva jobb partján fekszik. A Zsitva másik, bal partján fekvő Verebély központjától 1,5 km-re délnyugatra található.

Dűlőnevei: Csáky nyitvány, Csücskös rét, Előhegy alatt, Hasáb erdeje, Közép udvarhely (1779), Horhány, Kövecses, Lázony, Nagy Berény, Orotvány, Soósvölgy (1834).Ethey IX, 21.

Érinti az Érsekújvár–Aranyosmarót-vasútvonal.

Élővilága A fogolyvadászat régóta elterjedt Dicskén, Hinden, Kálazon, Vajkon és Verebélyen.Nimrod - Vadászlap 10/12, 4 (1936. június 15.)

Története

Neve a Dics vagy Décs személynévből képződött, amely a Géza névvel rokon.Vö. Györffy György 1970: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai Értesítő 97, 222. A Nemesdicske formát 1911-ben hirdették ki hivatalosan.Hivatalos magyar nevét az 1898: IV. törvénycikk alapján az 1911. évi Belügyi Közlöny (XVI/21, 191; május 21. Nyitra vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása) hirdette ki. Lásd még: 16,520/1909. B. M. szám

2001-ben egy kora bronzkori edény került elő a területén, a pontos lelőhelye azonban ismeretlen.Nils Müller-Scheeßel – Jozef Bátora – Samantha Reiter – Kai Radloff – Peter Tóth 2016: Prospetion Results in the Žitava Valley (Výsledky prospekcie v povodí rieky Žitava). Študijné zvesti 60, 80.

1358-ban Dichkei Miklós fia János szerepel egy, a nyitrai káptalan előtt tett örökösödési szerződésben.DLDF 41344; Tasnádi Nagy Gyula 1920: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis VII. Budapest, 252 No. 130. 1367-ben Dychke-i Mihály fia Miklós igazolta Samchok fia János özvegyét, Bagou személyét, aki Ebedeci Miklós fia Istvánt nyugtatta.DLDF 208961; Piti Ferenc 2022 (szerk.): Anjou-kori Oklevéltár LI. 1367. Budapest-Szeged, 128 No. 180. a verebélyi érseki szék irataiban.Reško 2007, 11.

1429-ben a berényi nemesek, illetve Dychke-i Mihály szerepelnek tanúként.DLDF 59130 1448-ban Dénes esztergomi érsek a husziták által Verebélyen, Dicskén, Cétényben és Nemespannon okozott károkra panaszkodott, mivel a husziták feldúlták egyházait és emiatt kérte a király segítségét.Knauz Nándor 1868: A magyar egyház régi szokásai. Magyar Sion VI; Chaloupecký, V. 1937: Středověké listy ze Slovenska. Praha, 29 No. 26. 1494-ben Felsewdyszke néven szerepel. 1494-ben berényi és dicskei nemesek szerepelnek tanúként.DLDF 248435

1519-ben Felse Dychke, Zeplak és Kewzep Dychke néven szerepel, melyeket a birtokosok verebélyi Bereczk félnemesnek adták el 75 aranyért. 1532-ben az Esztergomi érsekség birtoka, illetve a verebélyi érseki szék része. Hozzá tartozott még Kis- és Nagyberény. 1570-ben 6 házat és 19 férfi embert számoltak össze, 3400 évi átalányadót fizettek.Fekete 1943, 152 No. 316. 1571-ben 3 nemesi kúriájában 20 predialista nemes lakott.

Az 1606-os zsitvatoroki béke után török fennhatóság alatt maradt. 1618-ban is hódolt falu volt.Botka Tivadar 1867: Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete. Pest, 80; Merényi Lajos 1903: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10, 18-32. (31) 1624-ben is hódolt falu volt, az esztergomi Tatár Ibraim bírta, de kettős adózás alá tartozott, sok más faluhoz hasonlóan. Adójuk a töröknek pénzben és természetben egyaránt folyt.Merényi 1903, 27. 1664-ben 23 háztartásban 27 fejadófizető személyt írtak össze a törökök. 299. 1680-ban már Nemes Dicskeként szerepel.Ethey 1941, 210. 1685-ben az érsekség verebélyi uradalmához tartozó része lakatlan volt.UC 10:2, pag. 63.

1739-ben 81-en hunytak el a faluból pestisjárvány következtében.Károlyi család levéltára: Pestisre vonatkozó iratok: Megyei összesítések; Dávid Zoltán 1973: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása. In: Antall József (szerk.): Orvostörténeti közlemények 69-70, 121. 1753-ban említik Felső Udvarhelyt. 1770-ből ismert első urbáriuma.Urbárium 1767 NYITRA Dicske 1780-ban a Nehéz, Komáromy és Rácz családok birtoka.Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z. Krupina, 243. 1786 márciusában is magas volt a tavaszi Zsitva vize, ezért Zsitvagyarmatra Verebély vagy Mánya fele kellett kerülni.SAP 4 (közgyűlési jegyzőkönyv), p. 288-292

Vályi András szerint: "DICZKE. v. Ditske. Diczka. Elegyes Magyar, és tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélynek szomszédságában, ’s ennek filiája, Zsitva vize mellett, Nyitrától két, és 3/4. mértföldnyire, határja meglehetős termékenységű."

Az 1800-as években kialakult új részt nevezték Kisdicskének.

Fényes Elek szerint: "Dicske, Nyitra m. magyar falu, ut. p. Verebélyhez 1/2 órányira, a Zsitva mellett: 465 kath., 12 zsidó lak. Határa róna, termékeny; buzája, legelője s nádja elég van. F. u. többen."

1868-ban létesült itt az első iskola. 1871-ben új épületet kapott, 1893-ban pedig önálló tantermet.

1871-ben Táncsics Mihály apellált a község lakosainak papibérfizetési ügyében az országgyűlésben.Képviselőházi napló XV. kötet, 341 1871. április 1. 324. ülés. 1876-ban a Zsitva völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44. 1885-ben az itteni zsidóság az ürményi anyakönyvi kerülethez tartozott.Magyarországi Rendeletek Tára 1885, 2017 - 250. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1,924. eln. számú körrendelete és szabályrendelete, az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában.

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Dicske, a Zsitva-folyó jobb partján. Lakosainak száma 396, kik közül 253 magyar, 124 tót. Vallásuk r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. Kath. temploma a XVI. században épült. 1532-ben a község az esztergomi érsek birtokaihoz tartozott."1899 Nyitra vármegye.

1902-ben a Búcsi, Sósvölgyi és egy harmadik (Mária) major tartozott hozzá. 1907-ben csatolhatták át Vajkkal együtt a Nyitrai járásból az érsekújváriba.Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944, 1907.06.05.; A m.kir.igazságügyminister 1907. évi 23.103. I.M.sz. rendelete 1908-ban építették a verebélyi utat.ŠA Nitra, TŽ, podž. adm., šk. 327-329, No. 1037; 2015 Tekovská župa, podžupan, administratívne písomnosti 1860-1918 (1919) - Inventár. Ivanka pri Nitre, 246 1913-ban létrehozták az önkéntes tűzoltótestületet.Ladislav Holečka 2017: NŽ I - Župný archivár - Zbierka štatútov 1868-1922. Katalóg. Ivanka pri Nitre, 57 No. 243. 1914-ben ragadós száj- és körömfájás fertőzte a környék állatállományát, közte a nemesdicskeit is.Nyitramegyei Gazda IV. évfolyam.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1920-ban már volt labdarúgócsapata. Állítólag 1928-tól volt szlovák iskolája.Darvas János: 178 kisebbségi szlovák iskolát hívott életre a Slovenská Liga 1930-ig Szlovenszkón. PMH 1933. április 16., 23. 1935-ben részben bevezették az elektromos áramot. 1936-ban új, kétosztályos iskolaépületet adtak át, több önkéntes színházelőadást tartottak. 1937-ben nem volt magyar nyelvű elemi oktatás a faluban.PHM 1937. július 11. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

1957-ben átadták a harangtornyot. A Nemespannra vezető út mellett, a Felső vagy Gési majorban lakóépületek épültek. 1996-ban a Nyitra áradása miatt sár lepte be a vasúti síneket.Új Szó 49/103, 3 (1996. május 4.)

2020 januárjában 2 fiatal tragikus autóbalesetet szenvedett a verebélyi úton.ujszo.com

Népessége 1702-ben 4 udvarhelyén 21 egyházi nemes család lakott.

1784-87-ben 82 házában 108 család lakott. Összesen 471 lakosból 11 volt idegen, további 23 lakos pedig távol maradt.Danyi Dezső - Dávid Zoltán 1960 (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás. Budapest, 104.

1812-ben 485, 1828-ban 65 házban 145 (?), 1837-ben 477, 1850-ben 465 római katolikus és 12 zsidó lakosa, 1869-ben 364 és 1898-ban 396 lakosa volt.

1880-ban 384 lakosából 244 magyar, 118 szlovák, 9 német anyanyelvű és 13 csecsemő; ebből 359 római katolikus és 25 zsidó vallású.

1890-ben 396 lakosából 253 magyar, 124 szlovák és 19 német; ebből 380 római katolikus és 16 zsidó vallású volt.

1900-ban 375 lakosából 241 magyar, 127 szlovák és 7 német; ebből 371 római katolikus és 4 zsidó vallású.

1910-ben 421 lakosából 249 fő magyar, 168 szlovák és 4 német volt.

1919-ben 440 lakosából 309 magyar, 123 csehszlovák, 4 német és 4 egyéb nemzetiségű; ebből 429 római katolikus, 7 zsidó és 4 evangélikus vallású.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.

1921-ben 455 lakosából 147 csehszlovák és 291 magyar volt.

1930-ban 513 lakosából 327 csehszlovák és 167 magyar volt.

1941-ben 536 lakosából 238 szlovák és 292 magyar volt. Ebből 468 szlovák, 338 magyar, 21 német, 8 cigány, 6 francia, 2 cseh, 1 délszláv és 1 fő egyéb nyelvet ismert.

1960-ban 565-en, 1980-ban 541-en, 1985-ben 430-an, 1991-ben 437-en lakták.

1970-ben 598 lakosából 577 szlovák, 15 magyar, 5 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.Gyurgyík László 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 45.

2001-ben Verebély 9493 lakosából 8857 fő szlovák és 445 magyar volt.

2011-ben Verebély 8970 lakosából 8318 szlovák és 339 magyar volt.

2021-ben Verebély 8593 lakosából 7705 (+56) szlovák, 205 (+80) magyar, 10 (+5) cigány, 2 ruszin, 72 egyéb és 599 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Sarlós Boldogasszony-temploma a 16. századból származik, Verebély filiája. Barokk és klasszicista stílusban, a 18. század második felében átépítették. 1874-ben felújították és kiegészítették. 1910-ben ismét restaurálták. Nem szerepel a védett műemlékek listáján. A Várady-kúria az 1870-80-as években épült. 1885-ben Kis- és Nagydicske határán fakeresztet állítottak.

Neves személyek Itt élt Cherebo Lajos, a verebélyi szék főszolgabírája. A dicskei Várady családból származik Várady Elek udvari tanácsos, Várady József királyi udvari kancellária referense és Várady Károly (1810-?) pap.Némethy 1894, 1013. A Nagy és Dillesz családból származik Nagy László, a szarvasi hitelbank vezérigazgatója.Szinnyei Itt született 1733. április 3-án Nehéz Imre nyitrai kanonok. Itt született 1780. szeptember 24-én Horhy Mihály mezőgazdász, a magyar mezőgazdaság gépesítésének egyik úttörője. Itt született 1783. május 11-én Várady Péter János bencés pap.Schermann Egyed 1940: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend tagjai 1802-1940. Pannonhalma. 26-27. Itt született 1826-ban Nehéz Károly földbirtokos és újságíró. Itt született 1858-ban Juhász Zsigmond, a magyar királyi nemesi testőrség őrnagya.Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. 496 No. 91. Itt született 1875-ben Herzfeld Móric ügyvéd. Itt született 1920-ban és nyugszik Štefan Komáromy esperes.knihydominikani.sk Itt született 1921. augusztus 7-én Bogyó Vilmos pilóta. Innét származott anyagi ágon Vörösmarty Géza (1908-1986) a pozsonyi Tesla rádiógyár műszaki tisztviselője, publicista.

Lásd még Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék

Jegyzetek

Források Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625. Madarász, E. (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Budapest, 408 Farkas Endre. Otomar Gergelyi 1965: Dejiny obcí okresu Nitra. Hlas Nitrianskeho okresu VI (XV), No. 25. Motesíky Árpád 1991: Kápolna a Zsitva völgyében. Vasárnap 24/43, 2. (1991. október 25.) Jozef Trubíni 1994: Vráble. Vráble, 144-146. Tátrai Patrik 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. Földrajzi értesítő LIV/ 3-4. Reško Alexander 2007: Dyčka - história a súčasnosť. Neumann Tibor 2012: "Egytelkes nemes" - Egy középkori fogalom magyarázatához. Történelmi Szemle LIV/2, 337-345 (megjelent szlovákul: Forum Historiae IV/2).