Páldi István (Páldi Székely István) (Kolozsvár, 1717. december 17. – Kolozsvár, 1769. március 10.) magyar nyomdász, rézmetsző.
Életrajz Páldi Székely Balázs és Kis Anna gyermekeként született. Anyai nagyapja, Kiss Ferenc I. Rákóczi György főlovászmestere volt. A gimnáziumot szülővárosában, Kolozsvárott végezte, ahol 1734-től 1741-ig togátus diák volt, és teológiát, filozófiát, történelmet, irodalmat tanult. Elhatározta, hogy könyvnyomtató lesz és bejárt a Szathmári-féle nyomdába gyakorlatra. A kolozsvári református tanács 400 forint segélyével 1741-ben a leideni egyetemen bölcseletet, természettant és vegytant tanult, 1751-ben pedig szintén református tanuló volt az Utrechti Egyetemen, hol különösen a könyvnyomtatást tanulta, s a küldött újabb 300 forint segélyt saját betűivel nyomtatott lapon nyugtázta. 1752 őszén tért vissza Kolozsvárra, ahol hosszas huzavona után 1755. február 15-én megkapta a református kollégium egyik nyomdáját, a másik a korábbi vezető, Pataki József keze alatt maradt. A nyomda bizonytalan helyzete miatt Páldi címerfestéssel és tűzijátékok készítésével egészítette ki jövedelmét. 1757-ben házat vett Kolozsváron, 1759-ben megnősült; két lánya született.
Tizenöt éven át, 1769-ben bekövetkezett haláláig a nyomda fejlesztéséért munkálkodott; számos tanítványa szintén kiváló nyomdásszá vált. A balázsfalvi román nyomda számára cirill és latin betűket, stempeleket és matricákat készített.
Munkája Mennyei épület, vagy az örök idvesség épületének díszes alkotványa, mellyet a szent írás metsző késire vigyázván az erőtlenség miatt, nem annyira lerajzolhatott, mintsem csak lengeteg és vékony árnyékban kimutatott egy halandó kéz 1757. esztendőben. Kolosvár, 1767. Nagy Géza közlése szerint megírta nyomdája történetét is; az ismeretlen kézirat az Erdélyi Múzeum volt levéltárának családi anyagában található.
Jegyzetek
Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar rézmetszők Kategória:Kolozsváriak Kategória:1717-ben született személyek Kategória:1769-ben elhunyt személyek