A természetben megtalálható vas (Fe) négy izotópból áll (zárójelben a természetes előfordulásuk): 54Fe (5,845%, lehetséges, hogy ez az izotóp radioaktív, felezési ideje több mint 3,1 év), 56Fe (91,754%), 57Fe (2,119%) és 58Fe (0,282%). 24 radioaktív izotópja ismert, ezek felezési ideje alább található.

Standard atomtömege: 55,845(2) u

Vas-54 A megfigyelések szerint a 54Fe stabil, de elméleti várakozások szerint kettős elektronbefogással (2β+) 54Cr-re bomlik, a folyamat felezési ideje több mint 3,1 év. A többi természetes izotóp ismereteink szerint stabil.

Vas-56 A 56Fe izotópnak a legkisebb az egy nukleonra eső tömege – 930,412 MeV/c² –, de nem ennek az izotópnak a legnagyobb a kötési energiája, hanem a nikkel-62-nek.Fewell, M. P.. The atomic nuclide with the highest mean binding energy. American Journal of Physics'' 63 (7): 653-58. . URL:http://adsabs.harvard.edu/abs/1995AmJPh..63..653F. Accessed: 2011-03-22. (Archived by WebCite® at) A nukleoszintézis folyamata miatt azonban a nagyon nagy tömegű csillagokban zajló magfúziós reakciók utolsó eleme a leggyakrabban a 56Fe, ezért sokkal gyakoribb a világegyetemben, mint a többi, szintén nagyon nagy kötési energiájú fém – például a 62Ni, 58Fe vagy 60Ni.

Vas-57 A 57Fe izotópot a kis természetes félértékszélességű 14,4 keV energiájú magátmenetének köszönhetően széles körben használják a Mössbauer-spektroszkópiában.

Vas-60 A vas-60 felezési ideje 2,6 millió év, bár 2009-ig úgy gondolták, hogy felezési ideje 1,5 millió év. Béta-bomlással kobalt-60-ná alakul.

Táblázat nuklidjele Z(p) N(n)  izotóptömeg (u)  felezési idő bomlásimód(ok)Rövidítések:EC: ElektronbefogásIT: Izomer átmenet leány-izotóp(ok)A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve magspin jellemzőizotóp-összetétel(móltört) természetesingadozás(móltört) gerjesztési energia45Fe 26 1945,01458(24)#1,89(49) ms β+ (30%) 45Mn3/2+# 2p (70%) 43Cr46Fe 26 2046,00081(38)#9(4) ms[12(+4−3) ms] β+ (>99,9%) 46Mn0+ β+, p (<0,1%) 45Cr47Fe 26 2146,99289(28)#21,8(7) ms β+ (>99,9%) 47Mn7/2−# β+, p (<0,1%) 46Cr48Fe 26 2247,98050(8)#44(7) ms β+ (96,41%) 48Mn0+ β+, p (3,59%) 47Cr49Fe 26 2348,97361(16)#70(3) ms β+, p (52%) 48Cr(7/2−) β+ (48%) 49Mn50Fe 26 2449,96299(6)155(11) ms β+ (>99,9%) 50Mn0+ β+, p (<0,1%) 49Cr 51Fe 26 25 50,956820(16) 305(5) ms β+ 51Mn 5/2− 52Fe 26 26 51,948114(7) 8,275(8) óra β+ 52Mn 0+ 52mFe 6,81(13) MeV 45,9(6) s β+ 52Mn (12+)# 53Fe 26 27 52,9453079(19) 8,51(2) perc β+ 53Mn 7/2− 53mFe 3040,4(3) keV 2,526(24) perc IT 53Fe 19/2− 54Fe 26 28 53,9396105(7)Látszólag stabilA várakozások szerint β+β+ bomlással 54Cr-né alakul több mint 3,1 év felezési idővel 0+ 0,05845(35) 0,05837–0,05861 54mFe 6526,9(6) keV 364(7) ns 10+ 55Fe 26 29 54,9382934(7) 2,737(11) év EC 55Mn 3/2− 56FeAz összes nuklid közül a legalacsonyabb egy nukleonra eső tömeg, a csillagok nukleoszintézisének végterméke 26 30 55,9349375(7)Stabil 0+ 0,91754(36) 0,91742–0,91760 57Fe 26 31 56,9353940(7)Stabil 1/2− 0,02119(10) 0,02116–0,02121 58Fe 26 32 57,9332756(8)Stabil 0+ 0,00282(4) 0,00281–0,00282 59Fe 26 33 58,9348755(8) 44,495(9) nap β− 59Co 3/2− 60Fe 26 34 59,934072(4) 2,6 év β− 60Co 0+ nyomokban 61Fe 26 35 60,936745(21) 5,98(6) perc β− 61Co 3/2−,5/2− 61mFe 861(3) keV 250(10) ns 9/2+# 62Fe 26 36 61,936767(16) 68(2) s β− 62Co 0+ 63Fe 26 37 62,94037(18) 6,1(6) s β− 63Co (5/2)− 64Fe 26 38 63,9412(3) 2,0(2) s β− 64Co 0+ 65Fe 26 39 64,94538(26) 1,3(3) s β− 65Co 1/2−# 65mFe 364(3) keV 430(130) ns (5/2−)66Fe 26 4065,94678(32)440(40) ms β− (>99,9%) 66Co0+ β−, n (<0,1%) 65Co67Fe 26 4166,95095(45)394(9) ms β− (>99,9%) 67Co1/2−# β−, n (<0,1%) 66Co 67mFe 367(3) keV 64(17) µs (5/2−)68Fe 26 4267,95370(75)187(6) ms β− (>99,9%) 68Co0+ β−, n 67Co69Fe 26 4368,95878(54)#109(9) ms β− (>99,9%) 69Co1/2−# β−, n (<0,1%) 68Co 70Fe 26 44 69,96146(64)# 94(17) ms 0+ 71Fe 26 45 70,96672(86)# 30# ms[>300 ns] 7/2+# 72Fe 26 46 71,96962(86)# 10# ms[>300 ns] 0+

Megjegyzések A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg. A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO) Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights

Hivatkozások

Izotóptömegek:

Izotópösszetétel és standard atomtömegek:

A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:

Fordítás

További információk

Vas