A jód-monoklorid interhalogén vegyület, képlete ICl. Vörösbarna színű vegyület, olvadáspontja a szobahőmérséklet körül van. Mivel a klór és a jód elektronegativitás különbsége nagy, a vegyület erősen poláris, és I+ ionok forrása lehet. A fizikai tulajdonságai a bróméhoz hasonlóak. Sok tulajdonsága a klór és jód tulajdonságai között vannak, például a tömege. Előlállításákor jódot és klórt elegyítnek egymással 1:1 arányban:
I2 + Cl2 → 2 ICl
Amikor klórgáz érintkezik a jódkristályokkal, akkor barna gőz formájában jód-monoklorid keletkezik. A felesleges klór reakcióba lép a jód-monokloriddal és megfordítható reakcióban jód-triklorid keletkezik:
ICl + Cl2 ⇌ ICl3
Kristályszerkezete Az ICl-nek két polimorf módosulata létezik: az α-ICl fekete (áteső fényben vörös) tűs kristályokat alkot, olvadáspontja 27,2°C. A β-ICl fekete (áteső fényben vörösbarnás) színű lemezes kristályokból áll, olvadáspontja 13,9°C.Brisbois, R. G.; Wanke, R. A.; Stubbs, K. A.; Stick, R. V. "Iodine Monochloride" Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis, 2004 John Wiley & Sons.
Felhasználása Az ICl szerves kémiai szintézisekben használatos regens. Egyes aromás jodidok előállításához elektrofil jódforrásként használják. Hasítja a C–Si kötéseket is.
Alkénekkel addíciós reakcióba lép, melynek során jód-klór-alkánok keletkeznek:
RCH=CHR’ + ICl → RCH(I)-CH(Cl)R’
A fenti reakciót nátrium-azid jelenlétében lejátszatva jód-azid-alkán keletkezik: RCH(I)–CH(N3)R’.
Ecetsavas oldatát szerves vegyületek jódszámának (a telítetlenség mértékének) meghatározására használják.
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Szervetlen jódvegyületek Kategória:Kloridok