Az állam foglyul ejtése (a szakirodalomban használt angol kifejezéssel state capture) a rendszerszintű politikai korrupció egyik típusa, amelyben a magánérdekek jelentősen befolyásolják az állam döntéshozatali folyamatait a saját előnyükre.
Gyakran az a társadalmi-politikai jelenség, amelynek során az eseti korrupción túllépve a szervezett alvilág módszeresen próbál befolyást szerezni a közhatalom felső szféráiban annak érdekében, hogy folyamatos hatással lehessen a törvényalkotásra és ennek révén a saját bűnös érdekeinek megfelelő szabályrendszereket hozzon létre. Meg kell különböztetni az üzleti érdekek törvényes képviseletétől, a lobbizástól, bár a gyakorlatban a törvényes és a bűnös befolyás-gyakorlás elhatárolása nehéz lehet.
A fejlett országok közül Olaszország került közel többször az állam foglyul eséséhez a maffia tevékenysége révén azokban az időszakokban, amikor nem csak gyakorivá vált a korrupció, hanem az alvilág képviselői bekerültek a hatalomba képviselőként vagy köztisztviselőként, és a politikai döntéshozók felső rétegébe is eljutottak. Ilyenkor szükségszerűen egy időre az egész közhatalommal szemben megingott a bizalom az országban, mint a 20. század hetvenes éveiben. Ezt a korszakot ábrázolta – természetesen nem dokumentumfilmként, hanem művészi eszközökkel – a Polip című olasz televíziós sorozat.
Az állam foglyul ejtésének vádjai Bulgáriában 2013–2014-ben és 2020–2021-ben, valamint Romániában 2017-ben kormányellenes tüntetésekhez vezettek. Az Orbán-rezsimet 2010 után szintén az állam foglyul ejtésével kritizálták.Jancsics Dávid - A korrupció szociológiája (HVG könyvek, 2025) Bod Péter Ákos - Haverok piacgazdasága és a gazdasági teljesítmény – a magyar eset (mfor.hu, 2026.02.13.)
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó cikkek Nemzeti Együttműködés Rendszere Magyar polip A Fidesz kritikája
Kategória:Szervezett bűnözés Kategória:Politika