A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (angolul: Hungarian Investment Promotion Agency; rövidítve: HIPA) a külgazdasági ügyekért felelős miniszter irányítása alá tartozó, gazdasági társaság Magyarországon.183/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet a Nemzeti Befektetési Ügynökségről 1. § (1) bekezdés A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (rövidítve: HITA) jogutódja, folyamatos feladatellátás mellett 2014. július 26-án vette át szerepét.A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak meghatározásáról szóló 201/2019. (VIII. 15.) Korm. rendelet A HIPA Nonprofit Zrt. 2019. szeptember 1-től kezdte meg működését, vezérigazgatója 2026. júliusa óta Buday Bence, a Wallis csoport korábbi vezérigazgatóhelyettese.
Története A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (rövidítve: HITA) a 265/2010. (XI.19.) Korm. rendelettel265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról létrehozott közigazgatási szerv volt, amely 2011. január 1-jével kezdte meg működését. A Hivatal szolgáltatásaival célzottan támogatott egyes, külföldről Magyarországra, valamint egyes, Magyarországról külföldre irányuló kereskedelmi tevékenységeket. Elnöke a kezdetekben Dobos Erzsébet volt, majd Faragó Péter megbízott elnökként vette át a helyét. 2013. december 1-jétől Berényi János volt, őt 2014. október 1-jén Ésik Róbert követte, aki a HIPA létrejöttekor annak vezérigazgatójává vált. (A Hivatal nem volt jogutódja az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zrt-nek, amelynek egyes tevékenységek esetében a nyomába lépett.)
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal feladata volt egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése.
A Hivatal legfontosabb relációs fókuszai a Széchenyi-tervhez és a külgazdasági stratégia tervezetéhez igazodtak: a régi, tradicionális exportpiacok (Németország, környező országok) megtartása és új, dinamikusan fejlődő piacok (Balkán, Kelet-Európa, Távol-Kelet) meghódítása.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2014 júliusától Nemzeti Befektetési Ügynökség néven működik tovább; vezérigazgatója 2022 júniusa óta Joó István kormánybiztos, gazdasági agrármérnök.
Az Ügynökség feladat- és hatásköre183/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.
a) javaslatot tesz a befektetés-ösztönzés rövid, közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira; b) részt vesz a külgazdasági politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában; c) segíti a külgazdasági ügyekért felelős miniszter hivatali szervezetének parlamenti államtitkárát a miniszter külügyi és külgazdasági stratégiájából eredő feladatainak előkészítésében; d) közreműködik a befektetés-ösztönzési szakmai anyagok összeállításában; e) közreműködik az üzleti delegációk szakmai programjainak megvalósításában; f) előkészíti a külföldi befektetők magyarországi befektetéseivel kapcsolatos egyedi döntési javaslatokat; g) részt vesz a befektetés-ösztönzési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában; h) előkészíti a kiemelt beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntéseket; i) kapcsolatot tart fenn, illetve együttműködik a befektetés-ösztönzésben érintett kormányzati szervekkel; j) szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködik a befektetés-ösztönzési szakmai kommunikáció szervezésében; k) segíti a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését; l) kapcsolatot tart a külföldi befektetőkkel, segíti azok befektetési döntéseinek meghozatalát; m) előkészíti és lebonyolítja a miniszter által a hatáskörébe utalt befektetés-ösztönzési tárgyalásokat, koordinálja a vállalt kötelezettségek végrehajtását; n) részt vesz a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában; o) feladatkörét érintően együttműködik hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel.
Az Ügynökség feladatai a befektetés-ösztönzési tevékenysége körében183/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bek. a) információkat nyújt külföldiek számára a hazai befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről; b) egyablakos rendszert működtet, amely segíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően és segítséget nyújt a külföldi befektetői döntések meghozatalához; c) koordinálja a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések előkészítését; d) adatbázisok készítésével segíti és szervezi a magyar beszállítók részvételét a külföldi befektetések megvalósításában; e) tájékoztatást nyújt a Kormány befektetéseket támogató programjairól; f) javaslatot tesz befektetési helyszín kiválasztására; g) működteti és koordinálja az egyedi kormánydöntéssel (EKD) biztosított támogatási rendszert; h) felkészíti a helyi önkormányzatokat a befektetők fogadására; i) figyelemmel kíséri, és feladatkörében eljárva gondozza a már betelepült befektetők működési körülményeit és közreműködik a magyar hozzáadott érték-hányad növelésében; j) feladatkörével összefüggésben részt vesz külföldi konferenciákon, rendezvényeken.
Konkrét példák az ügynökség működéséről
A 2022 és 2025 közötti időszakban az Ügynökség a történetének négy legsikeresebb évét zárta. A beruházások volumene ezekben az esztendőkben kiemelkedően alakult: 2022-ben 6,4 milliárd euró, 2023-ban 13 milliárd euró, 2024-ben 10,2 milliárd euró, míg 2025-ben 7 milliárd euró értékű befektetésről születtek pozitív döntések az Ügynökég közreműködésével.
A 2022 és 2025 közötti időszakban a HIPA támogatásával összesen 483 befektetési projekt esetében született pozitív döntés, amelyek együttesen mintegy 36,6 milliárd euró (13 804 milliárd forint) beruházási volument és több mint 71 000 (71 248) új, közvetlen munkahelyet jelentenek a magyar gazdaság számára.
Ebben az időszakban számos világcég telepített beruházást Magyarországra a HIPA támogatásával. Köztük a BYD, amely Szegeden építi fel az első európai autógyárát, és Budapesten rendezi be európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját. Szintén kiemelkedő beruházás a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának bővítése – aminek révén a német autógyártó második legnagyobb kapacitású üzeme jön létre a világonFive thousand people already work at Mercedes in Kecskemét - https://autopro.hu/en/news/five-thousand-people-already-work-at-mercedes-in-kecskemet/1560683 - és tevékenységének kiegészítése kutatás-fejlesztéssel.
Magyarország déli vármegyéinek fejlesztése szempontjából jelentős előrelépés a szingapúri Vulcan Shield Global 2025-ben bejelentett békéscsabai befektetése, amely mintegy 2500 munkahelyet teremthet. Ugyancsak komoly eredmény a CATL debreceni gyára, amely Magyarország történetének egyik legnagyobb zöldmezős beruházása. A legmagasabb hozzáadott értékű beruházások közül kiemelkedő az amerikai Diligent Corporation budapesti kutatás-fejlesztési beruházása, és a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat budapesti üzleti szolgáltató központjának kialakítása, amely 400 új, magas szellemi hozzáadott értéket képviselő munkahelyet teremt a fővárosban.
Az Ügynökség komoly eredményeket ért el a magyar gazdaság diverzifikálásában is, ezt jelzi, hogy a 2022-2025 közötti időszakban hozott befektetői döntések alapján a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától az üzleti szolgáltató központokig 25 ágazatban valósulnak meg beruházások.
Az Ügynökség közreműködésével megszerzett beruházások volumene 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is meghaladta a másik három visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) befektetési ügynökségeinek együttes eredményét.
Történelmi csúcsot regisztrált a HIPA a kutatás-fejlesztési beruházások terén is 2025-ben, amikor a Magyarországnak bizalmat szavazó befektetők 12 hónap alatt 14 innovációs fókuszú projekt esetében hoztak pozitív döntést. Ezek a projektek csaknem 570 millió euró (227 milliárd forint) értéket képviselnek, és 563 új munkahelyet teremtenek a kutatás-fejlesztés területén.
A 2022-2026 közötti időszakban több alkalommal is megtörtént a HIPA támogatási rendszerének átalakítása. Ezek eredményeként nagyobb hangsúly került a magasan képzett fiataloknak nemzetközi munkakörnyezetet és kiemelkedő jövedelmet biztosító üzleti szolgáltatóközpontok (BSC) fejlesztésére, a kutatás-fejlesztési projektek támogatására és a magyar vállalati beruházások előmozdítására is.
Jegyzetek
Források A HIPA honlapja 183/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet a Nemzeti Befektetési Ügynökségről A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatainak meghatározásáról szóló 201/2019. (VIII. 15.) Korm. rendelet Nemzeti Innovációs Hivatal Nemzeti Befektetési Ügynökségként működik tovább a HITA (2014)
További információk 25/2016. (IX. 20.) KKM utasítás a Nemzeti Befektetési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról vallalkozo.info
Kategória:Magyarországi állami tulajdonban lévő cégek Kategória:Magyarország gazdasága