A vagy a a legfelsőbb osztályának elnevezése. Az egyik legsikeresebb bajnokság az ázsiai klubfutballban, és az egyedüli bajnokság, mely kiérdemelte az "A" címet az AFC-től. A második osztály elnevezése a J. League Division 2.
A magyarországi és európai televíziós jogokkal az Eurosport 2 rendelkezik.
Története
J1 szakaszai
A profi bajnokság előtt (1992 és korábban) A J. League indulása előtt a legmagasabb szintű klubfutball csak amatőr csapatokkal zajlott a Japan Soccer League-ben (JSL). Bár a 60-as, 70-es években a bajnokság látogatottsága robbanásszerű volt (a nemzeti válogatott 1968-ban bronzérmet szerzett a Mexikói Olimpián), azonban a világ futballjával párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatott a bajnokság nézettsége. Mivel a válogatott teljesítménye elmaradt Ázsia legnagyobb nemzeti csapataiétól, a bajnokság kevés nézőt tudott kicsalogatni a helyszínre és a stadionok elmaradott állapota miatt a Japán labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy elindítja a profi bajnokságot.
A profi szövetségi labdarúgó bajnokság, a J. League első osztálya a nyolc korábbi JSL első osztályú csapatával, és egy másodosztályúval indult 1992-ben. Továbbá csatlakozott hozzájuk az újonnan alakult Simizu S-Pulse is.
A JSL átalakult félprofi ligává, és a nevét is megváltoztatták Japan Football League-re. Bár a J. League hivatalosan nem indult el egészen 1993-ig. Hogy felkészüljenek az új szezonra, még 1992-ben megrendezték a Yamazaki Nabisco Kupát a fenti tíz résztvevővel.
A J. League születése és népszerűvé válása (1993–1995) A J. League hivatalosan 1993. május 15-én indult. Az első meccsen a Verdy Kawasaki (ma: Tokyo Verdy) játszott a vendég Jokohama Marinos (jelenleg: Jokohama F. Marinos) csapatával a Kasumigaoka Nemzeti Stadionban.
Indulása után (1996–1999) Az első három év sikerei ellenére 1996 elejére a bajnokság látogatottsága erősen visszaesett. Míg 1994-ben több mint 19 ezer fő volt, 1997-ben az átlagnézőszám főre csökkent.
A létesítmények és a játéklebonyolítás változásai (1999–2004)
A Japán labdarúgó-szövetség azt vélelmezte, hogy rossz irányba halad a japán futball jövője. Hogy megoldják a problémákat, a szövetség két új megoldást talált.
Az első, hogy bejelentették a J. League Száz Éves Programját, melynek célja, hogy a bajnokság 100. évfordulóján (2092) már 100 profi klub működjön. A program ösztönzi a klubokat, hogy ne csak a futballt, hanem a labdarúgáson kívüli sportágakat és az egészséges életmódot is népszerűsítsék, illetve már az amatőr szintektől kezdve gyűjtsenek helyi szponzorokat, valamint jó kapcsolatokat építsenek ki a városrészükkel. A szövetség hitvallása szerint ennek köszönhetően a klubok összehozzák a hozzájuk tartozó városokat és falvakat, támogatást nyernek a helyi önkormányzatoktól, cégektől és a lakosságtól. Magyarul a klubok inkább helyiekre tudnak támaszkodni, mint a főbb nemzeti szponzorokra.
Másodszor, a bajnokság felépítése nagyban megváltozott 1999-ben. A bajnokság tovább bővült 9 klubbal a félprofi JFL ligából, és egy klubbal a J. League-ből. Ennek célja az volt, hogy átalakítsák a bajnokságot két osztályos rendszerré. A felsőház lett a J. League Division 1 (J1) 16 csapattal, míg az újonnan alakult másodosztályt, a J. League Division 2 (J2)-t 10 csapattal indították el. A korábbi másodosztály, a Japan Football League (JFL) harmadosztályként működött tovább.
Továbbá, 2004-ig (az 1996-os szezont kivéve), a J1 két részre lett bontva. Minden teljes szezon végén, a bajnokcsapat a két félszezonból rájátszást játszott, hogy eldőljön a bajnokság végeredménye. A Júbilo Ivata (2002-ben) és a Jokohama F. Marinos (2004-ben) mindkét félszezont megnyerte, így nem volt szükség rájátszásra. Részben emiatt, ezt a típusú fél-szezonos bajnokságot eltörölték a 2005-ös idénytől.
Európai lebonyolítási rendszer és az Ázsiai Bajnokok Ligája (2005–2008) Hasonlóan az európai bajnokságrendszerekhez, a korábbi 16-ossal szemben, a 2005-ös szezontól a J. League első osztálya 18 csapatossá vált. A kieső csapatok száma kettőről 2,5-re nőtt, így az első osztály alulról harmadik csapata bennmaradási rangadót vívott a másodosztály feltörekvő harmadik helyezettjével. Azóta a felsőház kisebb változásokkal állandósult.
Az első években a japán csapatok nem vették komolyan az Ázsiai Bajnokok Ligáját, részben az ellenfelek, részben a nagy távolságok miatt. Azonban a 2008-as kiírásban már 3 japán csapat is bejutott a negyeddöntőbe.
Az utóbbi években, az Ausztrál liga bekerült a Kelet-ázsiai régióba, a FIFA Klubvilágbajnokság bevezetésre került, az Ázsiai kontinens eladhatósága növekedett, ezért mind a szövetségek, mind a csapatok több figyelmet fordítanak az ázsiai bajnokságra. Például a Kavaszaki Frontale jelentős szurkolói tábort épített ki Hong-Kongban, amely aktívan részt vett az Ázsiai Bajnokok Ligájában a 2007-es szezonban. Folyamatos erőfeszítések vezettek az Urawa Red Diamonds 2007-es és az Gamba Oszaka sikereihez 2008-ban. Hála a kiváló szövetségi vezetésnek és az Ázsiai Bajnokok Ligájában való versengésnek, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség kitüntette a J. League-t a legmagasabb szintű bajnokság címével, ennek köszönhetően 4 csapat juthat ki a 2009-es szezontól kezdve az ázsiai porondra. A szövetség megragadta a lehetőséget, hogy a televíziós jogokat külföldi országokban is értékesítse.
Szintén a 2008-as idénytől a Császár Kupa győztese is részt vehet a következő Ázsiai BL-ben, ahelyett, hogy várna egy teljes évet (például a 2005-ös Császár Kupa győztese a Tokyo Verdy a 2007-es Ázsiai Bajnokok Ligájában indult a 2006-os év helyett). Hogy kiküszöböljék ezt az 1 éves csúszást, a 2007-es Császár Kupa győztes Kashima Antlers-t lemondatták az indulás jogáról. Ettől függetlenül a csapat részt vehetett a 2009-es ACL-ben, mivel megnyerte a 2008-as nemzeti bajnokságot.
Jelene (2009–2013) Három főbb változtatás lépett életbe a 2009-es idénytől. Az első, hogy ettől a szezontól kezdve négy klub indult az Ázsiai Bajnokok Ligájában. Másodszor, a kieső helyek száma háromra nőtt. Végül, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség bevezette az ázsiai játékos kötelező helyet. Minden klub négy külföldi játékost tarthat, azonban ebből egynek egy olyan ázsiai játékosnak kell lenni, aki az AFC országaiból való. Ezen felül, mivel a Ázsiai Labdarúgó Szövetséghez tartozik, megszületett a J. League Klub Licenc 2012-ben, melynek egy pontja szerint az alsóbb osztályból feljutási jogot szerzett csapat eldöntheti, hogy marad-e a saját osztályában vagy továbblép. További módosítások nem történtek a J. League első osztályában, a csapatok száma továbbra is 18 maradt.
Jövője (2015–) A 2015-ös idénytől kezdve a J. League megint kétcsoportos mini-bajnoksággá változik (mint legutoljára 2004-ben), melynek során a mindkét félszezon első helyezettje játszik majd a másik félszezon üldözőivel. Ez a lebonyolítási forma lehetőséget ad arra, hogy a negyedik és azon felüli helyezettek is részt vehetnek a rájátszásban. A qualifying format will also ensure that teams who finish 4th or above can also enter this play-off stage. Hasonló ötleteket vetettek fel a szövetség ülésein már 2013 júniusában is.
Idővonal ÉvFontosabb eseményekJ1 klubok számaKieső csapatok száma1989A Japán labdarúgó-szövetség felállítja a profi bajnokság értékelő bizottságát.1990A bizottság eldönti a profi klubok számára a feltételeket. Tizenöt-húsz Japan Soccer League (másodosztályú) klub jelentkezik a profi bajnokság licencére.1992A profi bajnokság, a J. League megalapul a következő 10 csapattal: Gamba Oszaka, JEF United Ichihara, Nagoja Grampus Eight, Sanfrecce Hirosima, Urawa Red Diamonds, Verdy Kavaszaki, Jokohama Flügels és a Jokohama Marinos (Korábbi JSL csapatok) Kashima Antlers (A régi másodosztályból került fel) Simizu S-Pulse (újonnan alakult, nem vállalati alapon működő klub). A JSL másodosztályúvá válik. A J. League első ligakupája tíz csapattal1993A J. League hivatalosan is elindul.101994Feljut a Júbilo Ivata és a Bellmare Hiracuka a Japan Football League-ből.121995Feljut a Cerezo Oszaka és a Kasiva Reysol a másodosztályból Bevezetik a pontrendszert: a győzelem 3 pontot; a döntetlen, vagy büntetőpárbajból való vereség 1 pontot; a vereség 0 pontot ér.141996Feljut a Kyoto Purple Sanga és a Avispa Fukuoka a másodosztályból. A bajnokság egy szezonossá válik. A J. League átlagnézőszáma negatív rekordot dönt: 10,131 fő.161997Feljut a Vissel Kobe a másodosztályból. A bajnokság ismét két félszezonossá válik. Megváltozik a korábbi pontrendszer: a győzelem 3 pontot; 2 pontot a hosszabbítás utáni győzelem; 1 pontot a büntetőpárbajban elért győzelem és a vereség 0 pontot ér.171998Feljut a Consadole Sapporo a másodosztályból. Jokohama Flügels bejelenti, hogy az 1999-es idénytől beleolvadnak a városi rivális klub, a Jokohama Marinos-ba. A szövetség meghirdeti a J. League Száz Éves Programját. A szövetség bejelenti, hogy az 1999-es szezontól elindul a profi másodosztály. Megrendezésre kerül a J. League továbblépési bajnoksága, melynek a tétje a bennmaradás. Consadole Sapporo az első klub, mely kiesett a másodosztályba.181999A Jokohama Marinos összeolvad a Jokohama Flügels-szel. A csapat új neve: Jokohama F. Marinos A büntetőpárbajt eltörlik a mindkét osztályból, bár az aranygól szabály megmarad. A pontrendszer újból megváltozik: a győzelem 3 pontot, a hosszabbításban megszerzett győzelem 2, míg a döntetlen 1 pontot ér. A korábbi Japan Football League-t is átalakítják, így ez lesz a harmadosztály. Megjegyzés: Hogy megkülönböztessék az korábbi és az új JFL-t, az új JFL-t Nihon Football League-nek hívják japánul.16220001622001162200216222003Megszüntetik a hosszabbítást az első osztályban és bevezetésre kerül a hagyományos 3-1-0 pontrendszer.1622004Nincs automatikus kiesés a szezonban, mivel 18 csapatosra bővül a bajnokság a rákövetkezendő idényben. A kétcsoportos kiesési/továbbjutási rendszer kezdete.1620.52005J. League első osztálya 18 csapatosra bővül Egyszezonos bajnokság lesz a J. League első osztálya.1822.52006Az idegenbeli gólok szabály alkalmazása a Yamazaki Nabisco Kupában és a kiesési/továbbjutási szakaszba.1822.52007A J. League bajnokai a következő két évben rendezőként kvalifikálja magát a FIFA-klubvilágbajnokságra. Megjegyzés: Ha egy japán klub nyeri az Ázsiai Bajnokok Ligáját, a rendezői jogot elveszti. Urawa Red Diamonds az első japán klub, mely elhódította az Ázsiai Bajnokok Ligáját a 2002-es átnevezése óta.1822.52008Gamba Oszaka nyeri a 2008-as Ázsiai Bajnokok Ligáját, ez a második japán duplázás a AFC történetében.182 + 12.52009Négy klub indul az AFC Bajnokok Ligájában. A negyedik külföldi játékos szabály bevezetése. A korábbi kiesési rendszert eltörlik, a 16. helyen álló klub automatikusan kiesik.1843201018432011A J. League bajnokai a következő két évben ismét rendezőként kvalifikálja magát a FIFA-klubvilágbajnokságra.1843
Az élvonal helyzete a bajnokságban
Szintje(i)Bajnokság(ok)/osztály(ok)IJ. League Division 1 (J1)18 klubIIJapán labdarúgó-bajnokság (másodosztály) (J2)22 klubIIIJapan Football League18 klubIV/V9 regionális japán bajnokság122 klubVI+46 prefektúrai bajnokság és 4 Hokkaidó területi bajnokságsok klub Az 1999-es másodosztály bevezetésével a kiesés és a feljutás rendszere az európai mintát követi. A J1 utolsó két helyezettje és a J2 első két helyezettje mindenképpen osztályt vált. A 2004-es és a 2008-as idény között a harmadik másodosztályú klub rájátszást játszott a J1 16. helyezettjével. A 2009-es szezontól három klub számára jelent automatikus váltást. Mivel, hogy már nincs rájátszási sorozat, az előléptetés és a játékjog megszerzése attól függ, hogy a másodosztályi klub megfelel-e az élvonal követelményeinek. Ez általánosságban nem jelent akadályt, sőt, idáig még egyetlen olyan J2-es klub nem volt, amelyik nem kapta volna meg az indulási jogot.