Grace Murray Hopper (New York, 1906. december 9. – Arlington megye, Virginia, 1992. január 1.) ellentengernagy, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tisztje, matematikus, a számítástudomány egyik úttörője. Egyike volt a Harvard Mark I számítógép első programozóinak. Ő írta az első fordítóprogramot (angolul compiler) amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani. Felvázolta egy, a számítógéptől független programnyelv ötletét, ami az egyik első modern programozási nyelv, a COBOL megalkotásához vezetett, és amelynek egyik tervezője is volt. Neki tulajdonítják a "debugging" (számítógépes programok hibakeresése, szó szerint: "bogártalanítás") kifejezés elterjesztését. Haditengerészeti rangjának és munkásságának köszönhetően gyakran "Csodálatos Grace"-ként ("Amazing Grace") hivatkoznak rá, ami egyben játékos utalás az Amazing Grace kezdetű keresztény himnuszra is. Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének egy rombolója, az USS Hopper és a NERSC kutatóközpont (National Energy Research Scientific Computing Center - az USA Nemzeti Energiakutató Tudományos Számítóközpontja) leggyorsabb számítógépe, a Cray XE6 "Hopper" is az ő nevét viseli.

Fiatalkora Grace Hopper New Yorkban született 1906-ban Grace Brewster Murray néven. A család 3 gyermeke közül ő volt a legidősebb. Kíváncsi gyerek volt és ezt a tulajdonságát egész életében megőrizte. Hétéves korában elhatározta, hogy kideríti az ébresztőóra működését. Hét ébresztőórát szétszerelt, mielőtt édesanyja rájött volna mi a terve. Ezek után már csak egy órája lehetett. A középiskolát a Hartridge iskolában (Hartridge School) végezte Plainfieldben (New Jersey állam). 16 éves korában a nem megfelelő latin nyelv tesztje miatt elutasították korengedményes felvételét a Vassar College-ba, de a következő évben már felvették. 1928-ban BSc (Bachelor) fokozatot szerzett matematika és fizika szakon. Eredményei alapján felvételt nyert a Phi Beta Kappa egyesület tagjai közé is. 1930-ban megkezdte MSc (Master) fokozatú tanulmányait a Yale Egyetemen. 1934-ben PhD fokozatot szerzett matematikából. Felkészítő tanára Oystein Ore volt.Though some books, including Kurt Beyer's Grace Hopper and the Invention of the Information Age, reported that Hopper was the first woman to earn a Yale PhD in mathematics, the first of ten women prior to 1934 was Charlotte Cynthia Barnum (1860–1934). Már 1931-ben elkezdett matematikát tanítani a volt iskolájában, a Vassar College-ban, ahol 1941-ben docensnek nevezték ki. 1930-ban férjhez ment a New York-i egyetem professzorához Vincent Foster Hopperhez. 1945-ben elváltak. Ezután nem ment többé férjhez és a volt férje nevét megtartotta.

Karrierje A második világháború alatti tengerészeti szolgálata Hopper 1943-ban távolléti engedélyt kapott a Vassar Főiskolától és belépett az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tartalékosai közé. Sok nőhöz hasonlóan önkéntesként szolgált a WAVES ("Women Accepted for Volunteer Emergency Service" - hivatalos nevén: U.S. Naval Reserve (Women's Reserve) kötelékében. A sorozáson különleges engedéllyel ment át, mert a súlya 6,8 kg-mal kevesebb volt a Haditengerészetnél előírt 54 kg (120 font) minimális testsúlynál. Kiképzése 1943-ban kezdődött meg a Flottatartalék Kadétiskolájában (Naval Reserve Midshipmen's School) a Smith College-ban, a Massachusetts Államban levő Northamptonban. Hopper az osztályból elsőként végzett 1944-ben és a Bureau of Ships Computation Project-hez került a Harvard Egyetemre mint alhadnagy. A Howard H. Aiken irányításával dolgozó, a Mark I számítógépet programozó csoportba került be. Hopper és Aiken közösen három publikációt írtak a Mark I számítógépről. Hopper tényleges szolgálatba történő áthelyezéséről írt kérvényét a háború végén a kora (38) miatt elutasították, így folytatta szolgálatát a Flottatartaléknál. 1949-ig a Harvard számítógép laborban maradt. 1949-ben professzorként visszatért a Vassar Főiskolára, de a Haditengerészet megbízott munkatársaként tovább folytatta a munkát a Harvard Egyetemen.

UNIVAC 1949-ben Eckert-Mauchly Computer Corporation vállalat alkalmazottja lett mint matematikus és csatlakozott az UNIVAC I számítógép fejlesztő csoportjához. Az 1950-es évek elején a cég beolvadt a Remington Rand vállalatba. 1952-ben sikerült elkészítenie az első fordítóprogramot is, ez volt az A-0 fordítóprogram. "Senki nem hitt benne. Volt egy működő fordítóprogramom és senkit sem érdekelt. Azt mondták, hogy a számítógép csak aritmetikai műveletek elvégzésére képes." - mesélte Hopper." 1954-ben Hoppert a vállalat programozási igazgatójává nevezték ki. Részlege fejlesztette az első fordítóprogramra épülő programozási nyelveket például a MATH-MATIC és FLOW-MATIC programnyelvet is.

COBOL thumb|Grace Murray Hopper az UNIVAC billentyűzeténél. (1960 körül) 1959 nyarán a két napos CODASYL (Conference on Data Systems Languages) konferencián összegyűltek a vállalati és kormányzati számítógép szakértők. Míg Hopper a konferencia technikai tanácsadója volt, addig számos beosztottja dolgozott egy új programozási nyelv alapjainak meghatározására létrehozott ideiglenes bizottságban. Az új nyelv neve a COBOL lett, ami a COmmon Business-Oriented Language elnevezés rövidítése. A COBOL a Hopper által tervezett FLOW-MATIC nyelv kibővített változata. Néhány ötletet hasznosítottak az IBM hasonló programozási nyelvéből a COMTRAN-ból. Hopper meggyőződése volt, hogy a programokat inkább az angolhoz hasonlító nyelven kell írni, mint gépi kódban vagy a gépi kódhoz legközelebb álló assembly programozási nyelven. Napjainkra a COBOL széles körben elterjedt.

1967 és 1977 között Hopper volt az igazgatója a Haditengerészet Informatikai Tervező Hivatalához (Navy's Office of Information Systems Planning) tartozó Programozási Nyelv (Navy Programming Languages Group) csoportjának. 1973-ban kapitánnyá léptették elő.

Nyugdíjas évek thumb|left|upright|Grace Hoppert 1983-ban sorhajókapitánnyá léptették elő. Hopper 1966-ban, a nyugalmazási szabályoknak megfelelően, 60 éves korában vonult nyugállományba a Haditengerészet Flottatartalékától (Naval Reserve) fregattkapitány (Commander) rangban. 1967-ben visszahívták a szolgálatba egy hat hónapos időszakra, amit határozatlan időre meghosszabbítottak. 1971-ben ismét nyugdíjba vonult, de 1972-ben ismét felkérték a szolgálatra. 1973-ban Elmo R. Zumwalt, Jr. admirális kapitánnyá (Captain) nevezte ki. 1983-ban elnöki kinevezéssel sorhajókapitánnyá léptették elő. Kongresszusi engedéllyel jóval a nyugdíjkorhatáron túl is szolgálatban maradhatott. 1985-ben a sorhajókapitány rangot átnevezték ellentengernagyi rangra. A Haditengerészettől 1986. augusztus 14-én vonult végleg nyugdíjba. A búcsúünnepség az USS Constitution fregatt fedélzetén volt. Hopper megkapta a Defense Distinguished Service Medal kitüntetést, ami az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb nem harctéri érdemeket elismerő tengerészeti kitüntetése. A végleges nyugdíjba vonulásakor ő volt a haditengerészet legidősebb aktív szolgálatban levő tisztje (79 év 8 hónap és 5 nap). Az ünnepség helyszínéül szolgáló USS Constitution pedig az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének legidősebb hajója (akkor 188 éves 9 hónapos és 23 napos). Tanácsadóként tovább dolgozott a Digital Equipment Corporation vállalatnál egészen 85 éves korában 1992-ben bekövetkezett haláláig. Katonai tiszteletadással temették el az Arlingtoni Nemzeti Temetőben.

A gyászjelentés Betts, Mitch (Computerworld 26: 14, 1992) Bromberg, Howard (IEEE Software 9: 103–104, 1992) Danca, Richard A. (Federal Computer Week 6: 26–27, 1992) Hancock, Bill (Digital Review 9: 40, 1992) Power, Kevin (Government Computer News 11: 70, 1992) Sammet, J. E. (Communications of the ACM 35 (4): 128–131, 1992) Weiss, Eric A. (IEEE Annals of the History of Computing 14: 56–58, 1992)

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Amerikai haditengerészek Kategória:Amerikai matematikusok Kategória:Női tudósok Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai nők Kategória:Amerikai programozók Kategória:New York-iak Kategória:Arlingtonban eltemetett személyek Kategória:20. századi amerikai katonák