Apatzingán de la Constitución (röviden Apatzingán) város Mexikó Michoacán államának Tepalcatepec régiójában, lakossága 2010-ben megközelítette a 100 000 főt.
Földrajz Fekvése A város a Déli-Sierra Madre és a Vulkáni-kereszthegység találkozásánál fekszik körülbelül 300–400 méteres tengerszint feletti magasságban. Déli területei alacsonyabban, északi részei magasabban fekszenek és északi határában emelkedik a Cerro del Húngaro („Magyar-csúcs”) nevű vulkáni hegy. Ennek oldaláról több patak is folyik le a városba, köztük az Apatzingán nevű.
Éghajlat A város éghajlata forró és igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 39 °C-os hőséget, a rekord pedig elérte a 46,5 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,7 és a májusi 31,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Évente átlagosan 2163 mm csapadék hull, a legkevesebb az őszi és téli hónapokban, a legtöbb tavasszal.
Népesség A település népessége a közelmúltban gyorsan növekedett, bár volt egy olyan időszak, amikor csökkent: ÉvLakosság199076 643199589 834200093 756200593 180201099 010
Története A város navatl nyelvből eredő nevének jelentésére kétféle magyarázat is van, az egyik szerint nádak helye, a másik szerint menyétek helye. A de la Constitución utótagot az 1814-ben kiadott apatzingáni alkotmányról kapta 1859-ben.
A spanyolok megérkezése előtti időkben egy navatl eredetű népcsoport lakta, akiket aztán a taraszkók leigáztak és adófizetésre kényszerítettek. A spanyolok 1617-ben alapították a mai várost, az alapításban jelentős szerepet játszottak a Tancítaróból érkező ferences szerzetesek.
A függetlenségi háború során Apatzingán fontos szerepet játszott: a spanyol katonák által városról városra üldözött anáhuaci kongresszus tagjai 1814 őszén itt telepedtek meg és itt adták ki október 22-én első alkotmányukat, az apatzingáni alkotmányt (eredeti címén Decreto Constitucional para la Libertad de la América Mexicana, azaz Alkotmányos Dekrétum Mexikói-Amerika Szabadságáért).
A település 1831-ben lett az újonnan létrehozott Apatzingán község központja, majd a ciudad rangot 1883-ban kapta meg. Az elektromos hálózatba 1935-ben kapcsolták be, 1941-ben pedig elkészült az Uruapan–Apatzingán vasút meghosszabbítása. 1952-ben készült el az Uruapant és Apatzingánt összekötő út kövezése valamint az egész város átépítése. Az ivóvíz- és csatornahálózat 1957 és 1959 között épült meg.
Turizmus, látnivalók A város leghíresebb látnivalója a Casa de la Constitución nevű házban berendezett múzeum, ahol annak idején az apatzingáni alkotmányt készítették. Az alkotmányozók mellett a függetlenségi harc kirobbantójának, az 1814-es évet már meg nem érő Miguel Hidalgónak is van szobra a településen, valamint Benito Juárez és Lázaro Cárdenas elnököknek is emeltek emlékművet.
A szokásos vallási ünnepek mellett a Apatzingán legjelentősebb rendezvénye az alkotmány emlékére tartott fesztivál október 18. és 25. között, ahol mezőgazdasággal, iparral és kézművességgel foglalkozó témák is előkerülnek, valamint tűzijátékokat, lovas rodeót, bikafuttatást, felvonulásokat, fesztiválkirálynő-választást és zenés mulatságokat is rendeznek.
Jegyzetek
Kategória:Michoacán települései