A Nápolyt látni és… 1972-ben készült színes, magyar filmvígjáték, Bácskai Lauró István rendezése.
Cselekmény
Mióta Szegedi Anna Nápolyban járt kiküldetésen, válni akar a férjétől. Az utazás alatt eltöltött éjszaka óta beleszeretett Laczkó Ferencbe, a cég jóképű üzletkötőjébe. A férfi eleinte elutasító volt Annával szemben, de miután megtudta, hogy Anna lett volna az olaszországi kirendeltség jogásza, másképp viselkedett a hölggyel. Laczkó felesége véletlenül megismerte Szegedi Pétert, akitől később ügyvédi segítséget kért, ám hamarosan kialakult a szerelmi négyszög.
Anna és Ferenc már a közös életüket tervezte, amikor Eszti akcióba lépett, hogy leleplezze hűtlen férjét. Később kiderült, hogy a kirendeltség irodáját mégsem Nápolyban hozzák létre, Budapesten lesz, a pórul járt Laczkó két szék között a földre huppant.
Szereplők Váradi Hédi – Szegedi Anna Ernyey Béla – Laczkó Ferenc Bujtor István – Szegedi Péter Halász Judit – Eszti Greguss Zoltán – Kollár Rezső, igazgató Páger Antal – Anna apja Haumann Péter – Bartalos Garas Dezső – halsütödés Kovács György – Antonio Buzzatti (szinkronhangja: Mensáros László) ? – Roberto Capelli (szinkronhangja: Antal Imre) Kozák László – Karcsi bácsi Bánhidi László – Hordár Gyenge Árpád – Rózsa úr Suka Sándor Ferencz László Ladomerszky Margit Balogh Emese Cserje Zsuzsa
Jegyzetek
Források
Nápolyt látni és… – Filmkatalógus
További információk Nápolyt látni és… – Videa.hu
Kategória:1972 filmjei Kategória:Magyar filmvígjátékok Kategória:MOKÉP-filmek Kategória:Bácskai Lauró István-filmek