Friedrich Karl Biedermann (Lipcse, 1812. szeptember 25. – Lipcse, 1901. március 5.) német történész és politikus.
Pályafutása
1835-ben magántanár lett a Lipcsei Egyetemen, 1838-ban pedig a bölcsészet rendkívüli tanárává nevezték ki. Az általa szerkesztett folyóiratokban [Deutsche Monatschrift für Litteratur und öffentliches Leben (1842–45), Der Herold (1844–47), Unsere Gegenwart und Zukunft (1846–48)] a nemzeti haladás és a kisebb államoknak Poroszországhoz való csatlakozása mellett harcolt. 1845-ben politikai beszéd miatt eltiltották a tanárságtól. 1848-ban tagja lett a frankfurti parlamentnek, mely utóbb az alelnöki székbe emelte. 1863-ban visszatért Lipcsébe és átvette a Deutsche Allgemeine Zeitung szerkesztését. 1865-ben visszahelyezték tanári állásába. Tagja volt a szász kamarának (1869–76) és a német birodalmi gyűlésnek (1871–74).
Nevezetesebb írásai
Die deutsche Philosophie von Kant bis auf unsere Tage (Lipcse 1841–43, 2 kötet) Vorlesungen über Socialismus und sociale Fragen (1847) Erinnerungen aus der Paulskirche (1849) Die Erziehung zur Arbeit (1852, 2. kiad. 1883) Deutschland im XVIII. Janhrhundert (1854–1880, 2 kötet) Frauenbrevier (1856, 2. kiad. 1881) Friedrich d. Gr. und sein Verhältniss zur Entwickelung des deutschen Geisteslebens (Braunschweig, 1859) Deutschlands frühste Zeit, oder der Dreissigjährige Krieg in Seinen Folgen für das deutsche Kulturleben (Berlin, 1862) Dreissig Jahre deutscher Geschichte 1840-70 (1880, 2 kötet; 2. kiad 1883) Mein Leben und ein Stück Zeitgeschichte (2 kötet, Boroszló 1886–87) Fünfzig Jahre im Dienste des nationalen Gedankens (Boroszló, 1892)
Jegyzetek
Források
Kategória:Német történészek Kategória:A frankfurti nemzetgyűlés tagjai Kategória:Lipcseiek Kategória:1812-ben született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek Kategória:Lapszerkesztők Kategória:A Reichstag tagjai a Német Császárságban Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Német írók Kategória:Német újságírók