A Volkswagen Gol egy kiskategóriás autó, melyet a Volkswagen do Brasil, a Volkswagen brazíliai részlege gyártott 1980 és 2022 között. A modell bevezetésével az volt a gyár célja, hogy leváltsa a dél-amerikai piacon a Volkswagen Brasiliát és a Bogár helyi változatát, a Fuscát. A Golt 1987 és 1993 között Volkswagen Fox néven Észak-Amerikában is árulták.
A Gol elnevezés valójában csak a három- és ötajtós ferde hátúra vonatkozik, az eltérő karosszériaváltozatú modellek más-más neveket kaptak a gyártól. A szedán a Voyage, a kombi a Parati, a pick-up pedig a Saveiro fantázianevet viseli.
Egy 2011-es felmérés szerint Brazíliában 1987, Argentínában pedig 1988 óta folyamatosan a Gol (és eltérő karosszériájú változatai) vezette az eladási toplistákat. 2013 márciusában a gyár bejelentette, hogy elkészült a tízmilliomodik Gol. A kocsi a nevét a "gól" portugál megfelelőjéről kapta. Hosszú idő után 2022-ben szüntették be a gyártását, mert gazdaságtalan lett volna a kötelező előírások szerint fejleszteni, ezért helyét a Volkswagen Polo Track vette át.42 után búcsúzik a VW dél-amerikai slágermodellje, a Gol Autómotor, 2022. április 3.Új arcot kapott a VW Polo és olcsóbb lett a Sandero-nál Autómotor, 2022. november 14.
Karosszériaváltozatok és elnevezések
A ferde hátú karosszéria jelent meg elsőként a piacon. Az első generáció ferde hátú változata kizárólag háromajtós változatban voltak kaphatóak, az ötajtós csak 1997-ben jelent meg. Ennek a változatnak a neve a legtöbb országban Gol, kivéve Mexikót, Egyiptomot és Oroszországot, ahol Volkswagen Pointer néven ismerik.
A szedán változatból két- és négyajtós verzió létezik. A Brazíliában gyártott darabok a Voyage, míg az Argentínában összeszereltek a 'Gacel nevet viselték. Az amerikai és a kanadai piacon árult darabok Fox néven voltak ismertek. Az 1991-es faceliftet követően az argentin darabokat neve Senda lett. A második generációból nem készült szedán változat, helyette a harmadik generációs Polo Classicot árulták Latin-Amerikában. Mexikóban és Argentínában jelenleg is kapható ez a modell. 2008-ban, a harmadik generáció bevezetésével ismét megjelent a piacon a Gol szedán változata, a Voyage.
A kombi verzió Brazíliában a Parati nevet kapta, egy Paraty nevű város után Rio de Janeiro állam déli részén. Az első generációs Parati kizárólag háromajtós változatban készült. 1997-ben bemutatásra került az ötajtós kombi és két évvel később, a második generáció első nagyobb modellfrissítése után (G3) végleg megszűnt a háromajtós változat gyártása. A Parai az Észak-Amerikai piacon a Fox Wagon nevet kapta. Argentínában eleinte szintén Parati volt a modell neve, de a második generáció bevezetésekor átnevezték Gol Country-ra. Mexikóban az autó 1999 és 2005 között volt kapható, Pointer Station Wagon néven. A harmadik generációból már nem készült kombi variáns.
A Golon alakuló pick-up, a Saveiro egy tradicionális brazil halászcsónakról kapta a nevét és az eddigi mindhárom generációban megtalálható volt. Mexikóban 1999 óta kapható és a Pointer Pick Up nevet viseli. Dobozos rakterű változatát Furgãó-nak hívják.
Első generáció (1980–1994)
A Volkswagen Gol 1980-ban került bemutatásra, hogy leváltsa a Brasiliát és egyben a Bogarat is a brazil piacon. Az autó az egyedi BX alvázra épült, mely a VW/Audi B1 és B2 kódnevű alvázak ötvözetéből jött lére. A kimondottan a latin-amerikai piacok igényeinek kiszolgálására tervezett Gol a Bogárból ismert 1,3 literes, léghűtéses motort, de elődjétől eltérően ez elöl kapott helyet. Később egy 1,6 literes erőforrással bővült a motorkínálat. 1981 júniusában mutatkozott be a Gol kétajtós szedán változata, a Voyage, melybe már egy 1,5 literes, vízhűtéses benzinmotort szereltek. Ugyanez a motor elérhető volt etanolos változatban is. 1982 nyarán a Voyage-ba egy új, 1,6 literes motor került. 1984-ben megjelent egy 1,8 literes változat, melyet gyakran hívtak "Voyage Super"-nek. 1985-ben a Golból is kikerült a léghűtéses motor, helyére a Passat 1,6 literes vízhűtésese került, hosszában elhelyezve. Később az 1,8 literes motort is megkapta a Gol. Készült egy 1,6 literes dízelmotor is, de ez csak az exportra szánt modellekbe kerülhetett, mivel Brazíliában a személyautókban nem megengedett a dízelmotor használata. thumb|left|Volkswagen Parati 1983-ban megjelent a Voyage (szedán) négyajtós változata, melyet néhány országban Amazonnak hívtak, míg Észak-Amerikában a Fox nevet kapta. A négyajtós szedánok 1983 és 1994 között Argentínában, Buenos Aires tartományban is készültek, egy General Pacheco nevű városban. Az argentin darabok a Gacel, majd később a Senda nevet kapták és 1,6 literes, OHC vezérlésű karburátoros benzinmotor került beléjük, majd később egy szintén 1,6 literes dízel is bekerült a választékba.
A Gol első generációja kétszer, 1987-ben és 1991-ben esett át faceliften. 1988-ban bemutatásra került a 2,0 literes motorral szerelt GTi változat, mely az első Brazíliában készült injektoros autó volt. Ugyanez a motor került a Volkswagen Santanába, a Passat brazil megfelelőjébe is, de ott injektor helyett karburátorral szerelve. 1991-ben a brazil adótörvények szigorodása miatt tömegével jelentek meg a kis, ezer köbcentiméteres vagy kisebb lökettérfogatú motorral szerelt autók. Elsőként a Fiat jelentett meg ilyen modellt, mely a Fiat Mille (a Fiat Uno brazil megfelelője) nevet kapta. A Volkswagen sem késlekedett sokáig és bemutatta a Gol 1000-et, melybe egy a Ford által fejlesztett 997 cm³-es motor került. Az új erőforrás megszületése a Volkswagen do Brasil és a Ford do Brasil társulásának, az Autolatinának az eredménye volt. Ez a változat mindössze 50 lóerős és szegényesen felszerelt volt, és kizárólag a háromajtós ferde hátú karosszériával volt kapható. A Ford és a Volkswagen brazil leányvállalatainak együttműködésének köszönhetően a Golokban addig használt 1,6 literes motorokat 1991 és 1995 között teljesen leváltották a szintén 1,6 literes Ford CHT motorok.
Sportváltozatok
GT 1.8 (1984–1986)
A Gol GT 1.8 volt az első sportkocsi, mely a BX alvázra épült. A Volkswagen a Brazíliában rendkívül népszerű Ford Escort XR3-nak kívánt konkurenciát állítani a sportos Gol piacra küldésével. A Santanából származó 1,8 literes motorjával gyorsabb volt, mint az Escort, de a külseje már nem volt annyira esztétikus. Az első szériába még négysebességes manuális sebességváltó került, de ezt később lecserélték egy modernebb ötsebességesre.
GTS 1.8 (1987–1994)
A GT utódjaként 1987-ben jelent meg a GTS, melyen fellelhető volt a Gol hagyományos változatának összes, modellfrissítés utáni újítása. Emellett olyan kiegészítők váltak elérhetővé a kocsihoz, mint a hátsó légterelő szárny vagy a küszöbspoiler. Az 1.8 literes motor benzines változata 94 lóerős (70 kW), míg az etanolos 99 (74 kW) lóerős teljesítmény leadására volt képes. A modell olyan népszerű volt, hogy gyártását a GTi két évvel későbbi megjelenése után is folytatták.
GTi 2000 (1989–1994)
A GTi változat 1989 januárjában mutatkozott be, mint az első injektoros brazil autó. Ebbe már egy nagyobb, 2,0 literes motor került, melynek nem volt etanolos változata. Ez 111 lóerős (82 kW) volt és 185 km/h-s végsebességre tudta gyorsítani a kocsit. Ugyanennek a kétliteres motornak a karburátoros változatát használták a Santanában is.
Észak-Amerika thumb|left|Négyajtós Volkswagen Fox (1987–1990) thumb|left|1991 utáni kétajtós Fox A Volkswagen amerikai részlege, a Volkswagen Group of America 1987 és 1993 között Volkswagen Fox néven árulta a Brazíliából importált Golokat. Kezdésként két- és négyajtós szedán, valamint háromajtós kombi karosszériával lehetett megvásárolni a Foxot Észak-Amerikában. 1991-ben a kétajtós szedán és a kombi kikerült a kanadai kínálatból. Ugyanebben az évben a Fox a Gollal együtt kisebb modellfrissítésen esett át.
Minden észak-amerikai modellbe hosszában elhelyezett 1,8 literes motor került, mely 81 lóerős (60 kW) teljesítmény leadására volt képes 5500-as fordulatszámon és 126 Nm-es nyomatéka volt.
A korai, 1987 és 1989 közötti modellekbe Bosch CIS-E típusú Jetronic elektromechanikus injektor került és lambda szonda (oxigén szenzor) segítette az üzemanyag-ellátás szabályozását. Kanadában kapható volt egy egyszerűbb, lambda szonda nélküli, de szintén Bosch CIS injektorral szerelt változat is. Az 1990 és 1993 közötti darabokba már elektromos Bosch Digifant injektor került.
A kocsit többféle felszereltségi csomagban is meg lehetett vásárolni, melyek felszereltségi szerinti emelkedő sorrendben a következők voltak: alap Fox, GL, GTS, GLS, GL Sport, Polo és Wolfsburg Edition. A feláras extrák között megtalálható volt a klíma, az ötsebességes kézi sebességváltó (az alapfelszereltségnek számító négysebességes helyett) és a metálfényezés. Automata sebességváltóval nem volt kapható a Fox. A GL felszereltségi csomaghoz az alapváltozattól eltérő kárpitozás, megerősített hátsó rendszámtábla-keret, tetőbe épített térképvilágítás, kesztyűtartó-világítás, csomagtér-világítás (kivéve a kombi verziónál), színre fújt lökhárító, dísztárcsa, utasoldali külső visszapillantó tükör, zárható tanksapka, hárompontos hátsó biztonsági övek és 175/70-13 méretű kerekek jártak.
Az 1991-es modellfrissítés során átalakult a hűtőrács, a fényszórók, irányjelzők, dísztárcsák, a kocsin lévő feliratok és logók, a vonószemek száma pedig négyről kettőre csökkent.
Második generáció (1994–2013)
A fejlesztése során AB9-es projekt kódnéven emlegetett második generációs (G2) Gol 1994 szeptemberében debütált. Az autó továbbra is a BX alvázra épült, de nagyban különbözött elődjétől. Karosszériája komoly fiatalításon esett át és tengelytávja is hosszabb lett, mint a G1-esé. Dél-Amerikában a kocsi a "Gol Bolinha" (Kerek Gol vagy Buborék Gol) becenevet kapta, az előző generációra pedig ráragadt a Gol Quagrado (Szögletes Gol vagy Kocka Gol) név. Az új Golt a frissen megjelent Chevrolet Corsa vetélytársának szánta a Volkswagen do Brasil.
A Gol G2 a következő változatokban volt megvásárolható: 1000i, 1000i Plus, CL, GL, Furgão (dobozos kisáruszállító) és GTi. Utóbbit 1996-ig kizárólag nyolcszelepes motorral lehetett kapni, de ezután megjelent az új, erősebb tizenhatszelepes német változat. A kocsit 1,0, 1,6, 1,8 és 2,0 literes motorokkal szerelték. Az egyliterest a Ford készítette, az Autolatina nevű együttműködési megállapodás értelmében. thumb|left|1994-es Volkswagen Parati (G2) 1996-ban a Volkswagen elkezdte gyártani saját, AT-1000-es kódú egyliteres motorját, mely a korábbi 1,6 literes erőforrás tervein alapult. Ennek köszönhetően a gyár 1997 januárjától jóval többet gyárthatott a legkisebb lökettérfogatú Golból, mint korábban, hiszen a Ford csak korlátozott darabszámban készített 1,0 literes motorokat a Volkswagen do Brasil számára, ráadásul eddigre már fel is bomlott az Autolatina egyezség. Az AT-1000-es motorból a nyolcszelepes mellett tizenhatszelepes verzió is volt. Előbbi 54 lóerős (40 kW) volt, míg a tizenhatszelepes verzió 76 lóerő (56 kW) leadására volt képes. 1998-ban megjelent egy 1,9 literes dízelmotor is a Golhoz, de ez csak az exportra szánt autókba kerülhetett, mivel a brazil szabályozások nem teszik lehetővé a dízelmotorok használatát személyautókban.