Gibeon vagy Gibeón (héberül: גבעון ) ókori város Palesztina területén, a későbbi Jeruzsálemtől kb. 8 km-re ÉNy-ra.
Régészet thumb|180px|left|Lépcsősor a forráshoz A hely lakott volt már a középső bronzkor óta (Kr.. e. 2000-1600), a bronzkori temetőnek számos sírját tárták fel és egyéb tárgyakat találtak. A vaskorban (az izraeli korban) épült házak maradványa és a talált berendezések azt mutatják, hogy Gibeon egy jómódú, virágzó város lehetett. A település lakóinak egyik főfoglalkozása a szőlőművelés lehetett, ezt mutatják a szőlőpréselésre való helyek és eszközök, meg a boros korsók tárolására való raktárak. Egy 12 m átmérőjű és 26 m mély víztárolót is felfedeztek itt, amelyben Gibeon lakói az esővizet gyűjtötték össze. Ennek oldalában 79 lépcsőfok vezetett spirál alakban az aljáig. Volt még a városnak egy nagy alagútja is - hasonlóan a Megiddóban talált építményhez - amely egy forráshoz vezetett 93 lépcsőfokkal a mélybe, ahonnan biztonságosan lehetett ivóvízhez jutni. A falba helyenként mélyedéseket vágtak, hogy az oda helyezett mécsesek fényénél lássák a vízhordók az utat.
A Bibliában Az izraelita honfoglaláskor Gibeon lakói csellel vették rá Józsué népét, hogy velük szövetségre lépjenek, és így megkíméljék a városukat az elpusztulástól.Józsué 9. rész Ennek fejében önként meghódoltak és vállalták a rájuk kiszabott szolgálatot. Később Saul király egy részüket kiirtotta és ezért Izrael népe bűnhődött Dávid uralma alatt.2. Sám 21. rész Kultuszhelyként is működött, ahol Salamon király álombeli kijelentést kapott.1. Kir. 3,4
Gibeon a babiloni hódítás során elnéptelenedett. Bár a babiloni fogság után Nehémiás említ gibeoni embereket, akik Jeruzsálem újraépítésénél segédkeztekNeh. 3,7 a település további sorsa nem ismeretes.
Jegyzetek
További információk
Fordítás
Források Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a Biblia
Kategória:Bibliai helyszínek