A az i. e. 5-4. századi nak tulajdonított filozófiai mű, amelynek egyik fontos témája a halálhoz, az elmúláshoz való viszony. Ebben a műben, a hez hasonlóan a filozofikus fejtegetések, a dialógusok és a tanmesék egymást váltogatják. Számos történettel illusztrálja azt a nézetet, amely szerint a n (道) kívül minden a születés, a növekedés, a hanyatlás és a pusztulás fokozatait járja be. Mivel más dolgokhoz hasonlóan az ember is az ürességből származó ből (氣), illetve az ebből létrejött (陰陽) kettősségből keletkezett, így természetes, hogy ez a megszilárdult (az ember) visszatér az ürességbe.

Szerzője

A szerint (kb. i. e. 440–370).Lásd IV. 4., I. 1., II. 5., II. 14. Liu Hsziang (劉向) szerint a -beli Mu (繆) herceg uralkodásának idején élt. A 12. században már számos tudós kétségbe vonta létezését, és csak allegorikus személyként, figurájaként kezelte. De Barry és Wing Tsit-Chan szerint a neki tulajdonított művet valójában egy i. sz. 3. századi neotaoista szerző írta. Richard Wilheim nem talált alapot, hogy kételkedjék történeti létezésében, Lionel Giles szerint a párhuzamos történetek a ben jobbak, mint a ben. nem tesz róla említést A történetíró feljegyzéseiben, de olyan korábbi művekben, mint például a (尸子), a , a (呂氏春秋) vagy a , bölcselőként szerepel.

Keletkezése, története A című művet elsőként említi i. e. 14-ben, később valószínűleg erre alapozva hivatkozik rá a bibliográfiai fejezete, a . Ezután a szöveg következő felbukkanása a műhöz a legfontosabb kommentárt író nál (張湛; i. sz. 330–400) található meg, aki talán a szöveg kialakulásában is fontos szerepet játszott. A szöveg egésze tehát minden bizonnyal kései, de egyes részletek származhatnak a -kor előttről. A Song-korban hozzátették a „legmagasabb erény” ( 至德) kifejezést. Ugyanakkor 1087-ben a császár megtiltotta, hogy a későbbiekben a hivatalnoki vizsgákon a , a vagy a legyen a téma. mellett további kommentárokat írt (盧重玄; 739–742) (列子解) címmel, (殷敬順) (列子釋文) címmel, továbbá a Taoista kánonban található négy további kommentár közül az egyik szerzője a hagyomány szerint a -kori császár 徽宗 (uralk. 1101–1127).

Szerkezete A jelenleg ismert formájában a a következő 8 fejezetből áll: Fejezet kínai cím Átírás Fordítás 1 天瑞 Égi jelek 2 黃帝 A Sárga Császár 3 周穆王 A -beli Mu király 4 仲尼 Konfuciusz 5 湯問 Tang kérdései 6 力命 Erő és sors 7 楊朱 8 說符 Az összefüggések magyarázata

Filozófiája, jellegzetességei A egyik fontos témája a halálhoz, az elmúláshoz való viszony. Számos történettel illusztrálja azt a nézetet, amely szerint a n (道) kívül minden a születés, a növekedés, a hanyatlás és a pusztulás fokozatait járja be. Mivel más dolgokhoz hasonlóan az ember is az ürességből származó ből (氣), illetve az ebből létrejött (陰陽) kettősségből keletkezett, így természetes, hogy ez a megszilárdult (az ember) visszatér az ürességbe. A ben a halállal kapcsolatosan öt különböző attitűdöt különböztethető meg:

1. Mivel a párok komplementerek, ezért az élet nem képzelhető el halál nélkül. 2. Az egyén létezése nem valóságos, hanem álomszerű, pusztán a átalakulásának egyik stációja. 3. Az üresség és a nemlét az ember eredeti hazája, ahová igyekszik visszatérni. 4. A haláltól való félelem ostobaság, hiszen nem lehet tudomásunk arról, valójában milyen is odaát, így nem lehet kizárni, hogy az életnél örömtelibb világ várja az embert a halálban. 5. Az élet a folyamatos erőfeszítések jegyében telik el, ezzel szemben a halált érdemes az ezt megkoronázó pihenésként és nyugalomként felfogni.

Az egyes emberhez kötött tervek és cselekedetek helyett a a spontaneitás ( 自然) elvét javasolja, melyet követve az ember képes lemondani saját akaratáról és a nak engedi át az irányítást. Amennyiben képes az ember megszabadulni saját határaitól, képes lesz minden létezővel egységben és összhangban cselekedni.

Általában a taoista művekhez hasonlóan a ben is gyakran visszatérő elmélkedés tárgya az álom és valóság, az illúzió és a realitás viszonya. A buddhizmusból is jól ismert illúzió azonban a taoizmusban nem kap negatív felhangot, így nem az álomból való felébredés a cél, hanem sokkal inkább annak felismerése, hogy a két világ között lényegében nincs jelentős különbség, az egyikből könnyedén átjuthatunk a másikba. Az álom tehát természetes velejárója, mintegy kiegészítő párja a valóságnak, akárcsak a halál az életnek.

A hez hasonlóan a is kettős szerepben ábrázolja Konfuciuszt: néha a elképzeléseit valló és megvalósító, a korlátolt konfuciánus bölcsességeket támadó bölcsként (pl. II.8, IV.1), máskor tanítványi státuszban lévő, alacsonyabb rendű tanítást képviselő személyként jelenik meg (pl. II.9, II.10, V.7). Egy másik kínai bölcseleti irányzat, a -féle (公孫龍子) vitatkozva érvelés néhány ellentmondása szintén helyet kap a kötetben, inkább játékos, semmint komoly kontextusban.

Az egész re jellemző, de az V. fejezet feltűnően bővelkedik mítoszokban, mesékben, az egzotikus népek szokásainak leírásában, a különböző foglalkozások (horgász, kocsihajtó, kardforgató, zenész, orvos, íjász stb.) kavalkádjában. A dolgok rendkívülisége egyrészt azért vonzotta a taoistákat, mert ez valamilyen értelemben szembenállást jelentett a túlságosan szabálytisztelő konfucianizmussal szemben, másrészt mert egy egyszerű, gyermeki naivitáshoz és spontaneitáshoz való visszatérést jelentett. Szintén már a ben gyakran felbukkan a relativista nézőpont, amely tartózkodik a túlzottan egyoldalú álláspontok kifejezésétől.

A műben lényeges kérdés az emberi akarat szerepe és az égi sors kérdése, melyben a szélsőséges nézetet képvisel. Az égi sors meghatározó befolyása a szerzője szerint arra kell hogy ösztönözze az embereket, hogy cselekedeteiket ne az alternatívák mérlegelése alapján irányítsák (hiszen valódi döntési lehetőséggel nem rendelkeznek), hanem a spontaneitás jegyében végezzék, mindenféle megfontoltság és tudatosság nélkül.

Híres a általános koncepciójából közismerten „kilógó” úgynevezett (VII.) fejezet, mely az állítólag az i. e. 4. században élt gondolkodó nézeteit illusztrálja hétköznapi nyelvezettel megírt, könnyen érthető, misztikus elemektől mentes példázatokkal. A szakirodalomban általában hedonistának címkézett tanításaiban az evilági élet mulandóságára helyezte a hangsúlyt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az élvezet (zene, ruhák, ételek, szex) az egyetlen eszköz arra, hogy az életet tartalmassá tegyük. Ugyanakkor az anyagi javakat haszontalannak és megvetendőnek tartotta, főleg akkor, ha ezekkel az élet fontosságát és a testi integritást állítjuk szembe. Az egyik dialógus éppen ezt a kérdést kihegyezve arról számol be, hogy a világ megjobbításáért egyetlen hajszálát sem volt hajlandó feláldozni.

A vel közös vonása a nek a gyakorlati tevékenységet űzők felmagasztalása: a tigriseket etető (梁鴦), a kabócagyűjtő, vagy a szekérhajtó, mind saját tapasztalatukból ismerik a t. A ben ezen túl számos olyan történet található, amely a későbbiekben híres „közmondások” alapját képezte: a majomgondozóról, a harci kakast nevelőről, a szülőhazájába visszatérőt becsapó útitársakról, a napot üldözőbe vevő ról, az íjászatot tanuló ről, a gazdáját fel nem ismerő kutyáról, a jádekőből eperfalevelet faragó -beli emberről vagy a szomszédját fejszelopással gyanúsító személyről szóló történetek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek.

A -féle fejezetet leszámítva a inkább tekinthető egy olyan műnek, amely a korábbi, elsősorban -féle taoizmust gondolja tovább, semmint egy önálló bölcseleti rendszer összefoglalásának.

Jegyzetek

Megjegyzések

Irodalom

Magyarul Lie Ce: Az elomló üresség igaz könyve. (Fordította: Dobos László) Budapest: Ferenczy Könyvkiadó, 1994 Lie-ce. A Tao könyve; ford. Meier Lídia; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 1995 Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003 Kósa Gábor: „Liezi”. In Kósa Gábor–Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 225–236.

Idegen nyelven

Kapcsolódó szócikkek Taoizmus Lie Jü-kou

Külső hivatkozások

Liezi, Taoist Culture & Information Centre Lieh Tzu, Ancient Landmarks Taoist teachings from the book of Lieh Tzŭ, Giles angol fordításában Yang Chu's Garden of Pleasure, Forke angol fordításában, Internet Sacred Text Archive Liezi 列子, Chinese Text Project (kínaiul) The Liezi Project Gutenberg (kínaiul)

Kategória:Taoizmus Kategória:Ókori kínai filozófiai szövegek