Péder () község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése Kassától 29 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján.
Története 1275-ben „Pudur" néven említették először, temploma 1317-ben már állt. A 18. század elején a hadi események és járványok következtében elnéptelenedett, de még e század folyamán református magyarokkal újratelepítették. 1772-ben 9 jobbágy és 9 zsellércsalád élt a településen. A 18. századtól görögkatolikusok is települtek a községbe, majd a 19. század elején németek is érkeztek ide.
A 18. század végén Vályi András így írt róla: „PÉDER. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Jánoknak szomszédságában, mellynek filiája; ámbár épűletre való fája nints, de egyéb javai jelesek lévén, első osztálybéli."
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így írt a faluról: „Péder, magyar–német falu, Abauj-Torna vmegyében, a Kanyapta mocsár mellett: 282 kath., 20 evang., 465 ref., 32 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Rétje, legelője, nádja bőséggel. F. u. többen. Ut. p. Meczenzéf."
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Péder, 72 házzal és 443 magyar lakossal. Postája Jánok, távirója Szepsi."
A 19. század végén és a 20. század elején sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
1910-ben 388-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
1939-ben 420 lakosa volt, 1 fő kivételével mind magyar.
2001-ben 382-en lakták: 310 magyar és 43 szlovák.
2011-ben 394 lakosából 296 magyar és 86 szlovák.
Nevezetességei Református temploma – eredetileg katolikus templom volt – 13. századi eredetű, később többször átépítették. Gótikus falfestményeit lefestették. Régi fatornya helyett 1923-ban új kőtornyot építettek. A templom a falu északi részében található (az úgynevezett Kis-Péderben). Római katolikus temploma az 1920-as években épült. Nyomárkay-kúria – a falu egykori földesurának volt a tulajdona, jelenleg magánlakás. Az épület a falu központi részében található, nem messze az iskolától, pár méterre a buszmegállótól. Vendéghy-kúria – a nemesi Vendéghy-család tulajdona volt, most szintén magánlakás. Az 1540-es és 1570-es évek között Vendéghy György volt a szolgabíró, tehát Péder Abaúj vármegye egyik járási székhelye volt. Az épület a falu északnyugati részében található.Krokhely János: Péder község története 1214 – 2006 Az élet fája című szobor – 2009 májusában avatták fel a Nyomárkay kúria előtt. A szobor Rácz László és Rácz Péter műve, Szabó Ottó terve alapján készült.
Testvértelepülések Ürmös (Brassó megye)
További információk Községinfó Péder Szlovákia térképén A református templom (szlovákul) Magyar nyelvű ismertető E-obce.sk http://www.galeriaslovakia.eu/show.php?typ=mesto&id2=800 Fényképek a faluról
Jegyzetek
Peder Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései