Jean-Luc Picard a Star Trek sci-fi sorozat egyik szereplője, megformálója az angol Patrick Stewart. A USS Enterprise-D és a USS Enterprise-E parancsnoka (kapitányi rangban). Megalkotója Gene Roddenberry volt, a nevét pedig dr. Jean Piccard után kapta, aki egy svájci tudós és magassági léghajós volt. Bár nincs hivatalos forrása a Picard névnek, a szereplő időnként említést tesz a „híres őseiről” – feltételezhetően Jean, Auguste és Jacques Piccard-ról.
Élete az Enterprise-D parancsnoksága előtt Jean-Luc Picard a Földön született, a franciaországi Labarre-ban 2305. július 13-án, Maurice és Yvette Gessard Picard fiaként. Gyerekkorában állandóan a kalandok és a felfedezés után áhítozott, és nem kis kavarodást okozott azáltal, hogy otthagyta a családja generációk óta fennálló szőlészetét, és beiratkozott Csillagflotta Akadémiára. 2366-ban mindkét szülője elhunyt. A testvére, Robert és az unokaöccse, René maradtak az egyedüli élő rokonai, akik egy 2371-es tűzvészben vesztették életüket (Star Trek: Nemzedékek). Az első felvételi vizsgája nem sikerült a Csillagflotta Akadémiára, de a második próbálkozásnál már sikerült felvételt nyernie. 2327-ben fejezte be a tanulmányait, az osztálya legjobbjai között volt. Az első újonc volt, akinek sikerült megnyernie az Akadémiai maratont a Delulin II-n. Picard Csillagflottabeli azonosítószáma SP-937-215 (TNG: „Chain of Command, Part 1”).
Nem sokkal az Akadémia befejezése után, 2328-ban rövid ideig az Earhart Csillagbázison tartózkodott, várva arra a hajóra, amelyre beosztották. Az ottani tartózkodása alatt egy verekedésbe keveredett három Nauszikaival a Bonestell Szabadidőközpontban, és az egyikük szíven szúrta. A sérülése operálhatatlan volt, és a szívét kicserélték egy mesterséges szívre. Ez az esemény fordulópont volt a fiatal Picard életében, és ráébresztette, hogy az arroganciája volt a fő oka annak, hogy majdnem megölték.
Picard 2333-ban elsőtisztként szolgált a USS Stargazer (NCC-2893) fedélzetén, és miután a hajó kapitánya meghalt egy csatában, őt nevezték ki a hajó élére. A következő 22 évben a Stargazer parancsnokaként felfedező küldetéseket hajtott végre.
A Stargazeren töltött ideje alatt Picard kapitány megnyerte a Maxia-i ütközetet a Maxia Zeta rendszerben 2355-ben, egy ismeretlen támadó ellenében (ami az utólagos meghatározás szerint egy Ferengi D'Kora osztályú csillaghajó volt). A csata alatt Picard kidolgozott egy új taktikát, amely később „Picard manőver”-ként vált ismertté, és amelynek segítségével teljes győzelmet aratott a Ferengi hajó felett. Azonban a Stargazer javíthatatlan sérüléseket szenvedett, az ütközet alatt, és leselejtezték. A hajója elvesztése után Picard-t hadbíróság elé állították 2356-ban, de felmentették. (A Csillagflottában ez a szokásos gyakorlat egy hajó elvesztése után, egy régi tengerészeti tradíciót követve.)
Hogy Picard mit csinált az elkövetkező kilenc évben, míg az Enterprise-D parancsnoka lett, az a hivatalos idővonal alapján nagyrészt felfedetlen maradt. Egy epizódban utalást tesz egy Stargazer és az Enterprise-D közötti időben történt eseményre, amikor a hajója reagált egy vészhívásra.
Erről az időszakról több regény is íródott, melyek szerint különböző kalandokban vett részt, amik közben a Csillagflotta Akadémián is volt vendégelőadó. A leglényegesebb kaland során 2358-ban régészeti kutatást folytatott egy manraloth nevű ősrégi, nagyon fejlett és kihaltnak vélt faj után. A manraloth évszázmilliókkal korábban olyan fejlettségi szintre jutott, hogy képes volt egy egész galaxist tudatilag telepatikus módon kontrollálni, de a tudategyesítés során akkora túlterheltség lépett fel, hogy a galaxisszerte egytrillióan haltak bele azok közül, akik kapcsolódtak a manraloth-tudathoz. Picard szerelmi kapcsolatba került a faj megtalált első túlélőjével, aki elveszítette emlékeit.
A túlélő az Ariel nevet kapta és hónapokig együtt volt Picarddal, amíg a Csillagflotta kutatást folytatott további túlélők után, ennek kapcsán Picard a Miranda osztályú USS Portia nevű hajó kapitánya lett, hogy maga is részt vegyen a további kutatásban (erre a hajóra utalt Picard az epizódban). Később sikerült újabb túlélőket is felfedezni, de ekkor kiderült, hogy a lények kijátszották Picard érzelmeit az emlékeit elvesztett Ariellel, akinek Giriaenn volt az igazi neve, és tervük a Föderáció elpusztítása volt, mivel féltek, hogy a Föderáció is az ő útjukra lép, és pusztítólag hat a galaxisra. Picard három évig üldözte a faj képviselőt, míg azok belátták, hogy tévedtek a terveikben, így feladták azokat (The Buried Age (Az eltemetett kor) c. regény).
Az Enterprise kapitánya
Picard 2364-ben lett az Enterprise-D kapitánya, amíg az 2371-ben meg nem semmisült a Veridian III-nál. A hét év alatt rengeteg kalandos küldetésben volt része, egy ízben még a Borg is elrabolta, hogy Locutus-t, egy különleges Borg-dolgozót csináljon belőle, aki Locutus-ként a Wolf 359-nél sok föderációs hajót elpusztított, aztán sikerült visszarabolni és visszaadni eredeti személyiségét (Star Trek: Az új nemzedék). Ettől függetlenül borgok közelében mindig észleli a kollektívát. Az Enterprise-D megsemmisülése után nem sokkal az Enterprise-E kapitányává vált, és lett része újabb kalandoknak. 2379-ben Shinzonnal, a romulánok által létrehozott, saját fiatalkori klónjával is szembe került, mikor a Romulán Birodalom praetorjává vált Shinzon el akarta pusztítani őt és a Földet is, de sikerült legyőzni. Az akció során, hogy megmentse Data vésztranszporterrel elsugározta Shinzon hajójáról, a Scimitarról, mielőtt a veszélyes thalaronsugárzásra állított hajót magával együtt megsemmisítette volna. Data önfeláldozó halála sokáig kísértette.
Későbbi kalandok a Csillagflotta után
2385-ben mégis kinevezték admirálissá, nem sokkal ezután otthagyta az Enterprise parancsnokságát, hogy minden idejét a Föderáció egyik legnagyobb ellenségének számító romulánok megsegítésének szentelje, miután a Romulust elpusztította a napjának szupernóvává alakulása. Picard közreműködésével sok romulánt sikerült a Béta kvadránsbeli Vashti bolygóra áttelepíteni, akik közül többekkel barátságot is kötött, köztük egy Elnor nevű romulán kisfiúval, akit a Vashtin élő harcos asszonyok rendjének, a Qowat Milat gondjaira bízott.
2385. április 5-én a Marson lévő föderációs Utopia Planitia Fleet Yards hajógyár androidjai megtámadták a létesítményt, minden ott levő dolgozót és infrastruktúrát elpusztítva. A támadás 92 000 életet követelt. A tragédia után betiltották a Föderáció teljes területén a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat, ezzel együtt a Csillagflotta a romulánok karitatív megsegítését is felfüggesztette, kiváltva ezzel Picard haragját, aki végül kilépett a flottából. Picard ekkor haragította magára Raffaela "Raffi" Musikert, azt a flottatisztet, akivel együtt szervezték a romulánok menekítését, mert Picard felmondása után Raffit is elbocsátották a flottából. A támadásról idővel kiderült, hogy amögött egy titkos romulán szervezet, a Zhat Vash állt, akik gyűlöltek minden szintetikus létformát, a marsi szabotázsakcióval pedig elérték, hogy ezeket betiltsák. Picard ezt a tiltást is bírálta, hibának nevezve azt.
A flottától való távozása után visszavonult Franciaországba, hogy a saját szőlőbirtokán gazdálkodjon. 14 évvel később, 2399-ben először adott interjút, ahol hamar kiprovokáltak haragját a múlt sérelmei miatt, hozzátéve, hogy a Csillagflotta semmibe vette az elveit, mikor hátat fordított a romulánoknak. Nem sokkal ezután feltűnt a birtokon egy Dahj nevű fiatal nő, akit nem sokkal korábban támadott meg egy Zhat Vash különítmény. Segítséget kért Picardtól, aki szeretett is volna segíteni, de egy másik támadás során Dahj mégis elpusztult Picard szeme láttára. Később őt is megpróbálták eltenni láb alól, de a birtokán vele élő két romulán menekült, mindenese, Zhaban és házvezetőnője, Laris segítségével semlegesítették a támadást. Laris világosította fel a Zhat Vashról és annak hátteréről is.
Picard Data egy festményén látta viszont Dahjt, amit meg sok évvel korábban festett. Emiatt felkereste Dr. Agnes Juratit, a Daystrom Intézet egyik tudósát Okinaván, aki a szintetikus élet egyik legelismertebb kutatója. Dr. Jurati szerint Bruce Maddox kibernetikusnak sikerült Data kódja alapján új, még emberszerűbb androidokat létrehoznia, ezek egyike Dahj, aki ráadásul nem is tudta magáról, hogy szintetikus lény. És mivel párban készülnek androidok Dahjnak valahol kellett, hogy legyen egy ikertestvére is. Picard Dahj halála után elhatározta, hogy megkeresi őt és Maddoxot is. A Csillagflotta elutasította kérését, mikor egy új, kis hajót kért volna az expedícióra, ezen kívül egy orvosismerőse figyelmeztette az ekkor már 94 éves Picardot, hogy agyi elváltozás is fellépett nála, ami idővel végzetessé válik.
Ezek az események azonban nem szegték kedvét és felhívta Raffit, hogy próbáljon hajót és legénységet találni. Bár Raffi még mindig haragudott rá, sikerült hajót találnia: a La Sirenát, ami Cristóbal Rios, egy spanyol volt flottatiszt birtokában volt. A hajón volt Raffi is, aki magánügyből kifolyólag tartott Picarddal, hozzájuk csatlakozott Dr. Jurati is.
Raffi megtudta, hogy Maddox, aki tudhatja Dahj testvére hollétét, a Freecloud nevű vigalmi bolygón lehet. Indulás után először a Vashtira mentek, a menekített romulánokhoz, egyrészt, mert Picard megígérte nekik, hogy visszatér, másrészt, hogy a Qowat Milat rend harcos női közül Picard felkérjen valakit testőrének. A Vashtin Picard lezüllött állapotokkal találkozott, az ottani romulanokat a szülőbolygójuk elvesztése mellett az is frusztrálta, hogy a Föderáció magára hagyta őket. A bolygó pedig időközben űrcsempészek területének resze lett. Elnor, aki a rendben időközben harcművészetekben jártas ifjúvá vált hasonló okok miatt neheztelt Picardra, aki 14 éve megígérte neki, hogy visszajön, de mindaddig ez nem történt meg. Picard elmondta neki mi történt azóta és a küldetése célját. Elnor először elutasította, hogy segítsen, miután azonban összetűzésbe keveredett néhány romulánnal, akik a mellőzöttségett Picard szemere hányva rá akartak támadni, Elnor közbelépett és egyiküket megölve megmentette Picardot, ezután eltranszportáltak a Vashtiról. Ezután a helyi főcsempész hajója, egy régi romulán ragadozómadár támadt rájuk, majd kisvártatva, egy új, kis hajó kelt a védelmükre, amivel együtt sikerült működésképtelenné tenni a ragadozómadarat, a kis hajó viszont súlyosan megsérült, ezért annak pilótája áttranszportált a La Sirenara, mielőtt felrobbant. Kiderült, hogy a pilóta nem más, mint Hét Kilenced.
Hét Kilenceddel, vagyis Hetessel kiegészülve a csapat Maddox keresésébe fogott a Freeclouddon. Maddox egy Bjayzl nevű alvilági borg-szervkereskedőnek dolgozott, akinek tartozott. A terv szerint látszólag Hetest használták volna fel cserealapként Maddoxért, a cserekor viszont kiderült, hogy Hetesnek személyes elszámolni valója van Bjayzlal. A zűrzavarban végül sikerült Maddoxot elhozni, Hetes viszont elköszönt a társaságtól és a Picardéktól elkért két fézerpuskával visszament Bjayzlhoz, akit végül megölt. Maddox elmondta, hogy Dahj testvére, Soji egy „Leletnek” nevezett sérült borg-kockán van, ami a kollektíváról leszakadva a romulán térségben található. Maddox közben meghalt a gyengélkedőn, ahol Dr. Jurati ölte meg egy korábban átélt vízió hatására.