Hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek, és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük tulajdonosuk megválik, vagy megválni köteles.
A szilárd hulladék tárgyakon kívül vannak egyéb anyagok is, melyek a környezetbe jutva környezetszennyező anyagok lesznek, mint pl. légneműek (légszennyezés, üvegházhatású gázok) vagy folyékonyak is, de lehetséges, hogy egy folyékony szennyező anyag talajszennyező legyen, vagy egy szilárd anyag vízszennyezést okozzon.
A szemetelés a rend ellen való cselekvés. Ameddig az ember által létrehozott hulladék csak szerves volt és kis mennyiségű, nem okozott gondot. Mihelyt az ember városi körülmények közé került, és szervetlen hulladékokat is produkált, azóta gond a hulladék. A hulladékok hasznosítása mindig jelen volt a társadalomban, kiegészítette a természetes lebomlási folyamatokat. Az „ipari méretű” hulladékhasznosítás új keletű dolog, ahogy a nem lebomló és erősen mérgező hulladékok megjelenése is az.
A fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kg hulladékot termel naponta. A legegyszerűbben úgy lehet megszabadulni a a hulladéktól ha ásunk egy gödröt, és belerakjuk a hulladékot, úgynevezett landfillereket hozunk létre. A hulladéklerakó hátránya azonban az, hogy rengeteg helyet foglal, például a New York-i Fresh Kills hulladéktelepet az űrből is látni lehet. Ha a gyűjtőkonténerek nincsenek megfelelően szigetelve, a talajvízbe vegyszerek és más mérgező anyagok kerülnek. Ha nincs megoldva a ventilált hűtés, a hulladék bomlásakor keletkező metán felrobbanhat.
thumb|263px|Illegális szemétlerakó A hulladéklerakó telepek mindenkor keresztmetszetet adnak egy társadalom műszaki és gazdasági fejlettségéről, ezért érdekes információforrásnak számítanak. Svédországban ezért a szemetes munkakör bizalmi állásnak számít. A fejlett fogyasztói társadalomban még fogyasztható élelmiszereket is kidobnak, ugyanakkor számos ember elfogyasztja az ilyen kukába dobott élelmet is. Az, hogy egy állatnak mely részei alkalmasak emberi fogyasztásra, kulturális kérdés. Vannak, akik megeszik a belsőségeket, mások undorodnak tőlük, és kidobják őket. Magyarországra a külföldi húsfeldolgozás hulladékait néhány vállalkozó behozza, és azt a hazai húskészítményekben használják fel.
A "szemét" és a hulladék
Bár ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük (TSZH), mégis lényegi különbség van a kettő között.
Települési Szilárd Hulladék: Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. Mint anyag kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra (azaz pl. elássuk a föld alá).
Hulladék: Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Azon anyagok, használati tárgyak, amelyek az adott helyen feleslegessé válnak, tulajdonosuk meg kíván válni tőlük. Jellemzőjük továbbá, hogy kezelést igényelnek, amely történhet újrahasznosítással, lerakással, termikus hasznosítással, stb.
Hulladékokkal foglalkozó szervezetek
A PRO EUROPE az európai csomagolási hulladék hasznosítást koordináló szervezeteket összefogó szervezet.Környezeti nevelés, városi zöldítés és iskolabüfé a diákok szemével Greenfo.hu, 2006. május 20. A JÖN Alapítvány által üzemeltetett Hulladekvadasz.hu – hulladék témájú hírportál. A European Topic Centre on Resource and Waste Management, ETC/RWM a European Environment Agency tematikus szakmai szervezete. https://web.archive.org/web/20081225001457/http://waste.eionet.europa.eu/ A Humusz Szövetség (HuMuSz) 18 magyar környezetvédő szervezet által alapított független társadalmi szervezet, melynek fő tevékenységei a környezetvédelmi oktatás és szemléletformálás, illegális hulladéklerakók felszámolása, szakértői részvétel környezetpolitikai, jogszabály- és projekt előkészítő folyamatokban, a komposztálás népszerűsítése, a "szemétdíj" rendszer megreformálása, hulladékégetés visszaszorítása az ökológiailag elfogadható keretek közé, visszaváltható palackok (és más újrahasznosítható csomagolások) népszerűsítése.Bemutatkozik a HuMuSz a Hulladék Munkaszövetség honlapján A Kukabúvár Egyesület a HuMuSz csoport tagja, magánszemélyek alkotják. Legfőbb tevékenysége a Kukabúvárhttp://www.kukabuvar.hu , a Kukabúvár folyóirat honlapja folyóirat kiadása. Friends of the Earth, azaz a Föld Barátai.
Csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezetek:
Az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. a magyarországi környezetvédelmi szemléletformálást, oktatást végző szervezet. Az ÖKO-Pannon Kht. a magyarországi csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezet. Az ÖKO-Kord Országos Nonprofit Kft. a magyarországi csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet. A Cseber Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet. Az EKO-PUNKT Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Nonprofit Kft. csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet. Az ÖKO-Ferr Hulladékkezelést Koordináló Kht. csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet. Az ÖKO-HUNGÁRIA Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. csomagolási hulladékhasznosítást végző koordináló szervezet. A Független Ökológiai Központ egy projektjében építési hulladék újrahasznosításával foglalkozik. Hulladékfeldolgozó szervezetek: - ÉEI Magyarország Kft.(alumínium-hulladék) - Remoplast Kht. (műanyag-hulladék) - RELEM (veszélyes anyagok)
Hulladékfajták
Megkülönböztetjük a lakosság, az ipar és más szektorok által előállított hulladékot; valamint a biológiailag lebomló, biológiailag le nem bomló, és az élővilágra káros hatást is kifejtő veszélyes hulladékokat.
A lakosságnál keletkező hulladékok két fő fajtája a szilárd települési (kommunális) hulladék, valamint a folyékony települési hulladék (tkp. szippantott szennyvíz) (A települési szennyvíz 2012 óta nem hulladék, hanem Nem Közművel Összegyűjtött Háztartási Szennyvíz, kikerült a hulladékok köre alól!)
A lakosságnál termelődő veszélyes hulladékok közül a legnagyobb mennyiséget a használt elemek és akkumulátorok jelentik, továbbá a használt sütőzsiradék, a festék és oldószer, illetve a gyógyszer.Európai harc a használtelem-áradattal – Az unió a gyártók felelősségére alapuló szabályozással akarja megoldani használt áramforrások környezeti semlegesítését Népszabadság Online, 2006. május 22.
Hulladékok helyenként olyan mennyiségben jelennek meg, hogy gazdaságos ipari tevékenység nyersanyagául szolgálhatnak. Hazánkban ilyen pl. a vízerőművek duzzasztóiban felgyűlő uszadék (Tiszalök, Kisköre), és az erre készült vásárosnaményi gyűjtő géplánc. Tengereken a műanyag és szemétszigetek.
Hulladéknak tekinthető az energiaátalakítási folyamatokban keletkező veszteség energiák egy része, pl. jelentős mennyiségben az erőművi kondenzációs hő, v. a természetnek leadott hő (hulladékhő).
Élelmiszerhulladék Kereskedelmi létesítményekben, éttermekben, üzletláncokban keletkező olyan élelmiszerek, melyek rövidesen elérik szavatossági idejüket, ezért hulladékba kerülnének. Hasonlóan éttermek kibontott, felhasználatlan árui, melyek csak néhány óra, legtöbb egy nap szavatosságúak, munkaidő után hulladékba kerülnének. Ezek átadhatók segélyszervezeteknek, olyan elosztóknak, amelyek azonnal elhelyezik a fogyasztóknál.
Egyéni beszerzéskor a túlbecsült igényekből is keletkezik ilyen hulladék. Végül a fogyasztásra került ételek egy része is hulladék, amelyik már nem alkalmazható további felhasználásra.
Építési hulladék, sitt Építkezés, épületek bontása során keletkező törmelék, amelyet általában hulladéklerakókba szállítanak, illetve bizonyos részeit újra (pl. bontott téglát, nyílászárókat) felhasználják. A más néven inert hulladéknak nevezett anyagok nagy része beton törmelék és tégla törmelék. A hasznosítás feltétele, hogy hulladékhasznosító telepen zúzalékot, törmeléket állítsanak elő a bontott anyagból, majd a 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet szerint minősítsék az anyagokat (pl. ÉME engedély). Magyarországon a nagy mennyiségű építési bontási inert hulladék nagy részét útépítésbe betonburkolatként kívánják felhasználni.
Környezetszennyező, nem veszélyes, hasznosítható hulladékok
(Sorszám, A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok, Hulladék EWC kódja) (2012 Óta az EWC kódokat felváltották a HAK kódok, vagyis a Hulladékazonosító kódok)
1. Kitermelt talaj, 17 05 04, 17 05 06
2. Betontörmelék, 17 01 01
3. Aszfalttörmelék, 17 03 02
4. Fahulladék, 17 02 01
5. Fémhulladék, 17 04 01, 17 04 02, 17 04 03, 17 04 04, 17 04 05, 17 04 06, 17 04 07, 17 04 11
6. Műanyag hulladék, 17 02 03
7. Vegyes építési és bontási hulladék, 17 09 04
8. Ásványi eredetű építőanyag-hulladék, 17 01 02, 17 01 03, 17 01 07, 17 02 02, 17 06 04, 17 08 02
Építési-bontási hulladék 2014-ben összesen: 4 205 000 tonna keletkezett.
Újrahasznosított minősített anyagok: Gépi aprítással gyártott újrahasznosított betontörmelék, mesterséges kőanyaghalmaz, Bontott, nagyméretű téglából, szeleteléssel előállított burkolólap, Aprított, újrahasznosított beton, tégla, cserép, és kerámia frakcióból, illetve azok keverékéből származó őrlemény. Veszélyes bontási hulladék: azbesztcement tetőfedő pala (régi palatípus, a mai gyártmányokban már nincs azbeszt). Az azbesztcement pala bontását, csomagolását, elszállítását erre szakosodott és kizárólagosan jogosult vállalatok, szállítók végzik. Szigetelési azbeszt (egyes régebbi panelházak pincei csőrendszereinek szigetelő anyaga is ez volt). Szintén csak szakvállalat mentesítheti.
Lakossági hulladékok A lakossági elektromos hulladékok:
Kis, és nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (például mosógép, hűtőszekrény), IT és szórakoztató elektronikai berendezések (például rádió, TV, HiFi torony). Ezek nagy része veszélyes hulladék-ot tartalmaz. 2005 augusztusa óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos készülékek forgalmazóit a hulladékká vált berendezések visszagyűjtésére és részleges újrahasznosítására. A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos berendezéseit hulladékgyűjtő udvarokban és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél és üzlethálózatokban. A Hatvani Környezetvédő Egyesület 2003-ban kidolgozta Lakossági Elektronikai Hulladékgyűjtési Akcióját, és azóta évről évre sikeresen gondoskodnak a hulladékok szakszerű állandó elhelyezéséről.Elektromos hulladékok a Hatvani Kistérségben Kukabúvár Online, 2006. május 3.
Háztartási hulladék:
Minden olyan tárgy, amit "szemétbe", vagy kukába dobunk, és így hulladékmentesítünk. Ahol nincs szelektív hulladékgyűjtés, ott a papír, üveg, szerves hulladék, PET palack, műanyag tárgyak, és más használhatatlan darabok is.
Virtuális hulladék A postaládákat elárasztó kéretlen levelek, szórólapok ellen már folyik a harc, emellett azonban az elektronikus postafiókunkat is folyamatosan ostromolják "szeméttel". Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 2013-as riportja szerint Magyarország a világon a negyedik (!) a kéretlen levelek arányát tekintve (74%)! A pazarlás tehát online is tetten érhető, a drágán és környezetromboló módon megtermelt energiával felesleges kapacitásokat üzemeltetünk. A felmérések szerint az internetes levelezés háromnegyede "spam", ennek döntő többségéért a legnagyobb spammerek (többségük amerikai) a felelősek. Ez az óriási adat-, energia-, és időmennyiség (a kitermelt nyersanyagok, a környezetszennyezés externáliája, a használt sávszélesség, a kiesett munkaidő, stb.) évente több tízmilliárd dollár kárt okoz az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is!
Virtuális hulladék keletkezik a computerek működésekor, melyeket automatikusan szemétgyűjtőkkel,vagy külön alkalmazott szűrőprogramokkal távolíthatunk el.
Fertőzött hulladék Kórházakban képződik, illetve kisebb mennyiségben lakossági hulladék része lehet, pl. fertőzött injekciós tű.