thumb|A Fertő tó a NASA műholdas felvételén thumb|A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája bélyegkép|jobb|Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár
A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik. Elődje a Fertő tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos osztrák területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre.
A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár, míg Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10 500 hektár, a hazai park igazgatósága Sarródon, a Kócsagvárban van, míg az osztrák parké Illmicben található.
A terület természetvédelmi értékei komoly veszélyben vannak, mert a turistaforgalom növelése érdekében egy hatalmas beruházás kezdődött el 2020-ban a park magyarországi területén.https://24.hu/belfold/2020/11/02/ferto-to-ner-meszaros-lorinc-szalloda-kikoto-riport/https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/17/diszletkent-hasznaljak-es-tonkreteszik-a-nemzeti-parkot-a-luxusberuhazashoz/ Annak ellenére, hogy az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről sem Ausztriával, sem az UNESCO-val.https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/07/a-ferto-tavi-beruhazas-azonnali-leallitasat-keri-az-unesco-a-magyar-allamtol/
A nemzeti park területei A Fertő A Fertő (vagy Fertő tó) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt, kéregmozgások és jégkorszaki szelek hatására jött létre. Felülete: . Sekélysége miatt (átlagos vízmélysége 1 méter) területe tág határok között változik, a történelem során többször kiszáradt, legutóbb az 1868-1872 közötti években. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik a szél, az itt uralkodó É-ÉNy-i szelek a hozzávetőlegesen É-D hossztengelyű tómederben a vizet a déli, a ritkább, de jellemző déli szelek az északi részekre tolják. Ilyenkor a vízszint néhány óra alatt akár 50–80 cm-t változhat. A vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg.
Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda.
A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a Boldogasszony papucsa (másik nevén rigópohár), a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. A Kistómalmi-láprét értékes jégkorszaki maradványokat őrzött meg, a lápi hízókát és a mocsári nőszőfüvet.
A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. A területek karbantartása a hagyományos magyar háziállatokból álló állatállomány feladata. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürke marha-gulya.
A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.
A Hanság
A Hanságot a szél felszínformáló munkája alakította ki a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakása után. Területét a múlt század elején épített Hanság-főcsatorna osztja ketté.
A Kapuvári-Hany erdőinek rovar- és hüllővilága gazdagabb; itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyra a kiszáradó láprétek jellemzők; rajtuk kosborok nyílnak. A területen fészkel a védett túzok, és néha látható itt a veszélyes parlagi vipera is. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly.
A megmaradt tavak adnak otthont a gazdag vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A mosonbánfalvai Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok.
2001-ben a Nyirkai-Hany újraárasztásával megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja.
Tájvédelmi körzetek Soproni Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Szigetközi Tájvédelmi Körzet
Természetvédelmi területek Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány. Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne. Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő. Ikva-menti láprét Természetvédelmi Terület Liget-patak menti láprét Természetvédelmi Terület bélyegkép|Az osli hanyBécsi-domb Természetvédelmi Terület
Állatvilág
Vörös gém Üstökösgém Üstökösréce Sárjáró Rákosi vipera Fecskefarkú lepke Kék pásztor Vízipásztor Pataki szitakötő Erdei szitakötő Mocsári béka Imádkozó sáska Vérfűboglárka Zanótboglárka Mocsári teknős Rablópille Zöld levelibéka Kecskebéka kanalas réce Hód Gólyatöcsök Fehérgólya Apró légivadász Kéksávos légivadász Ritka hegyiszitakötő Rétisas Nyári lúd Nádiposzáta Nagy kócsag Parti lile Jégmadár Gyurgyalag Gulipán Dankasirály Billegetőcankó Barna rétihéja Barkóscinege Kékbegy Fácán Sárszalonka Bíbic Barna tűzlepke Barna varangy Díszes légivadász Foltos szalamandra Gyászlepke Kis színjátszólepke Lápi szitakötő Nádrontó lepke Nagy rókalepke Óriás szitakötő Orvosi pióca Tarkaszövő Farkasalmalepke Bengeboglárka Esti pávaszem Dunavirág Kis hőscincér Zegzugos púposszövő Feketelábú szitakötő Lápi póc Nagy foltosrabló Pézsmacincér Szegélyes vidrapók Szongáriai cselőpók Tüskés pikó
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Hanság Élővilága Kiállítás
Külső hivatkozások
A Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja A NP bővebb bemutatása Fertő tó Wiki (németül) KvVM TIR Fertő-Hanság Nemzeti Park interaktív térkép Fertő-Hanság Nemzeti Park leírása
További információk Határon átívelő tájak karaktere (MEK)
Kategória:Hanság Kategória:Magyarország rámszari területei