right|400px|thumb|A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között A népességfogyás Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1981 óta 737 000 fő. (2011 áprilisában az ország becsült népessége fő volt.)Népesség, népmozgalom (KSH) (Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023 februárjában közzétett előzetes demográfiai adatai alapján 9 millió 604 ezerre csökkent.Vincze Barbara - KSH: Magyarország népessége 333 ezer emberrel csökkent (Telex.hu, 2023.02.16.)) Az 1988 és 2009 közti időszakban 363 504 fő volt az ország vándorlási nyeresége, így az azóta bevándorolt, főként határon túli magyarok nélkül a csökkenés meghaladná az 1 000 000 főt.L. Rédei Mária: Demográfia, p. 75Vándorlási különbözet (KSH)Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Statisztikák 2008-2009

A természetes fogyás esetén a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét, ha a be- és kivándorlás egyenlegét nullának tekintjük. (Az össznépesség számításában azonban ez utóbbi népességnyereségét vagy veszteségét is számba veszik.)

A népességfogyás a jövedelmi különbségek növekedéséből következő életszínvonal csökkenésen és a kivándorláson túl szoros összefüggésben áll a szociálpolitika és egészségügyi ellátórendszer folyamatos leépülésével. Az önpusztító függőségek, mint alkoholfogyasztás és a dohányzás közvetetten szintén rontják a demográfiai eredményeket. Zacher Gábor toxikológus ismertette, hogy Magyarországon évente mintegy 30 ezer halálát okozzák alkoholfogyasztás okozta megbetegedések, emellett további 20 ezer ember hal meg a dohányzás következtében kialakult betegségekben egyetlen év alatt; azaz közel ugyanannyi ember halálát okozza az alkoholfogyasztás és a dohányzás, mint amekkora a népességfogyás éves mértéke; vagyis ha Magyarországon szesztilalmat vezetnének be és a dohánytermékeket betiltanák, a magyarok pedig ennek következtében nem fogyasztanának többé alkoholt és nem dohányoznának, akkor olyan szinten bezuhanna a halálozások száma, hogy megállna a népességfogyás.

A nők tudatos gyermektelenségében (angolul: childfree) a fő visszatartó erőt a gyerekvállalás miatt drasztikusan romló munkaerőpiaci kilátásaik és a nemi szerep attitűdük egyenlőtlen elvárásai jelentik.Boza István, Szabó-Morvai Ágnes - Gyermekvállalás és az anyák keresete a 2010-es években (Közgazdasági Szemle, 2025. június) A demográfiai viszonyok stabilizálásának humánus és célravezető stratégiája a születésszám és a termékenységi arányszám - minőségi és nem pedig mennyiségi - növelése. A tágan értelmezett családalapítás biztonságos és kiszámítható feltételeinek megteremtése nem csupán az egyéni egzisztencián múlik, hanem az állami újraelosztás rugalmas segítségnyújtását igénylő feladat.

A népességfogyás kialakulásának háttere right|thumb|300px|A Ratkó-gyerekek és unokák Magyarország korfájánhttps://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal A Rákosi-korszakon belül 1950-1956 között tartott Ratkó-korszak derekán, 1954-ben európai viszonyokhoz képest még gyors volt a természetes szaporodás (12‰), azonban a gyermektelenségi adó eltörlése, az 1956-os forradalom után bekövetkező társadalmi változások és az 1878 óta tartó abortusztilalom feloldása miatt nagy mértékű visszaesés következett be.1043/1956. számú minisztertanácsi rendeletAleksandra Michalczyk, Kutassy Dorottya, Alter Emese, Antoni Rita - Az én testem, a te tested, a mi testünk 1. fejezet: A nők testi autonómiája elleni támadások Lengyelországban és Magyarországon (444.hu, 2025.11.26.)Weiler Vilmos - „Nincsen hideg nő, csak ügyetlen férfi” / így tanították a Kádár-rendszerben szexelni a magyar férfiakat (Telex.hu, 2024.12.30.) 1954 és 1962 között a természetes szaporodás mértéke 12‰-ről 2,1‰-re zuhant.Dupcsik Csaba - Valóban több gyerek születik, ha betiltják az abortuszt? (Qubit.hu, 2023.07.24.) Az 1960-as években az NDK mellett Magyarország volt a világ legalacsonyabb termékenységű országa, a demográfiai hullámvölgyet részben az 1956-ban kivándorolt termékeny korú fiatalok hiánya idézte elő. A népességnövekedés mérséklődésében nagy szerepe volt az abortuszoknak is, 1960 és 1973 között több volt a terhességmegszakítások száma mint az élveszületéseké.

Az 1960-as évek végétől a Kádár-rendszer konszolidációja; a tömeges állami lakásépítések és a GYES 1967-es bevezetése kisebb mértékű népességnövekedést eredményezett, azonban 1957 óta így sem érte el a népesség reprodukciójához szükséges szintet. 1970-1979 között a Ratkó-gyerekek szülőképes korba érkezése és az abortusz 1973-as szigorítása miatt újabb látványos – viszont hasonlóan az 1950-es évekbeli elődjéhez tiszavirág-életű – demográfiai hullámhegyet regisztráltak.Fődi Kitti - Negatív hatása volt a magyarországi abortuszkorlátozásnak a gyerekek későbbi életére (444.hu, 2021.05.17.) (Ők lettek a Ratkó-unokák.) A teljes termékenységi arányszám erre a rövid időszakra elérte a népesség középtávú fenntartáshoz szükséges 2,1-es szintet. 1977 után látványos és tartós hullámvölgy következett, amely azóta tart. Az egyre növekvő halálozások számát már nem tudta ellensúlyozni az egyre csökkenő születések száma, így 1981-ben megindult a népesség fogyása. Az 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is növelte, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben. A rendszerváltás után a statisztikák szerint némiképpen enyhült a fogyás a fokozódó mértékű bevándorlás következtében. 2010 augusztusában a lakosság száma 10 millió fő alá csökkent. Táblázat: Magyarország népességének fogyása 1980–2011 között (Forrás: KSH) Év Népesség 1980 10 709 463 1990 10 374 823 2001 10 198 315 2002 10 174 853 2003 10 142 362 2004 10 116 742 2005 10 097 549 2006 10 076 581 2007 10 066 158 2008 10 045 401 2009 10 031 000 2010 10 014 000 2011 9 937 628Az OECD adatai szerint 9 972 000 2012 9 980 000Az OECD adatai szerint. 2013 9 908 79820149 877 36520159 855 57120169 830 48520179 797 561 bélyegkép|jobbra|500px|Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva

Térségi összehasonlítás „A hazánkban az évtizedek alatt kialakult demográfiai helyzet sok vonatkozásban rokon a fejlett európai országokban megfigyelhető népesedési jelenségekkel, de néhány jellemzője természetszerűleg a kelet-, közép-európai mutatókhoz áll közelebb” – írta 2006-os első összefoglaló jelentésében a KSH.

A magyar élveszületési arány (2009-ben ezer lakosra 9,51) megközelíti az Európai Unió átlagát (9,9), és a környezetünkhöz képest is közepes (például Lengyelország 10,04, Csehország 8,83, Szlovénia 8,97), a halálozási ráta (12,94 ezrelék) azonban Bulgária és Lettország után a harmadik legmagasabb Kelet-Közép-Európában.

A magyar természetes fogyás (-0,25%) ugyancsak magas a térségben, csak Bulgária (-0,81%), Lettország (-0,63%) és Litvánia (-0,28%) adatánál alacsonyabb. (2008-ban a térségben csak Szlovákiában volt természetes népességnövekedés tapasztalható, 0,14%) A népesség számának alakulása Európában településenként (2001–2011) – Térkép

A fenti térképen jól látható, hogy Európában Magyarország, a Balkán, a balti államok, Észak-Európa, az Ibériai-félsziget nyugati fele és Németország esetében a vidéki népesség csökken és csak a nagyvárosok népessége növekszik. Másutt ez kevésbé jellemző, vagy legalábbis nagyobb régiókban növekszik a lakosság száma.

Területi egység20182019neveszintjeI. negyedévI. félévI–III. negyedévI–IV. negyedévI. negyedévI. félévI–III. negyedévI–IV. negyedévBudapestfőváros, régió60891087115889215466106109221574821000Pestmegye, régió428275971105414824428277561107514700Közép-Magyarországnagyrégió1037118468269433637010388186782682335700Fejérmegye16192929429157481628291342365600Komárom-Esztergommegye11312073298940721203218531184100Veszprémmegye12922376347545801355241234494600Közép-Dunántúlrégió404273781075514400418675101080314300Győr-Moson-Sopronmegye15612834411555181518270639575300Vasmegye8931714248533641008179125313400Zalamegye11342045295939521130203828713850Nyugat-Dunántúlrégió3588659395591283436566535935912550Baranyamegye14572584371750391530271838555050Somogymegye12862342344845981388243734414500Tolnamegye861160223843203922167624243200Dél-Dunántúlrégió3604652895491284038406831972012750Dunántúlnagyrégió1123420499298634007411682208762988239600Borsod-Abaúj-Zemplénmegye26354762701294872720493070839450Hevesmegye13022308332745261262230633594400Nógrádmegye862156422693056955166423873100Észak-Magyarországrégió479986341260817069493789001282916950Hajdú-Biharmegye18983544508067731931350150636700Jász-Nagykun-Szolnokmegye15802863409354941664298843235700Szabolcs-Szatmár-Beregmegye19113577517169771959351450996700Észak-Alföldrégió5389998414344192445554100031448519100Bács-Kiskunmegye19903655527369722014362252507000Békésmegye14762695400253181575288640605400Csongrádmegye16092849409954561572287541015450Dél-Alföldrégió507591991337417746516193831341117850Alföld és Északnagyrégió1526327817403265405915652282864072553900Ország összesendország370096705097550131045377956802397729129600Az előző év azonos időszaka = 100,0%Budapestfőváros, régió96,596,197,799,8100,3100,599,197,5Pestmegye, régió97,997,999,399,6100102,1100,299,2Közép-Magyarországnagyrégió97,196,898,499,7100,2101,199,698,2Fejérmegye101,1100102102,8100,699,598,797,4Komárom-Esztergommegye9595,79899,7106,4105,4104,3100,7Veszprémmegye91,793,796,795,4104,9101,599,3100,4Közép-Dunántúlrégió96,296,799,199,4103,6101,8100,499,3Győr-Moson-Sopronmegye95,599,199100,797,295,596,296Vasmegye80,992,19495,1112,9104,5101,9101,1Zalamegye93,698,6100101,399,699,79797,4Nyugat-Dunántúlrégió90,8979899,3101,999,197,997,8Baranyamegye92,492,193,396,7105105,2103,7100,2Somogymegye93,597,299,7100,5107,9104,199,897,9Tolnamegye9093,597,699,3107,1104,6101,799,9Dél-Dunántúlrégió92,294,296,698,7106,5104,6101,899,3Dunántúlnagyrégió93,29697,999,2104101,8100,198,8Borsod-Abaúj-Zemplénmegye91,893,496,398,5103,2103,510199,6Hevesmegye96,49799,6102,496,999,910197,2Nógrádmegye98,196,898,7100,5110,8106,4105,2101,4Észak-Magyarországrégió94,194,997,699,9102,9103,1101,899,3Hajdú-Biharmegye98,2104,5105,3105101,798,899,798,9Jász-Nagykun-Szolnokmegye97,297,597,999,4105,3104,4105,6103,7Szabolcs-Szatmár-Beregmegye96,698,5102,1102,8102,598,298,696Észak-Alföldrégió97,3100,3101,9102,6103,1100,210199,3Bács-Kiskunmegye94,195,297,196,8101,299,199,6100,4Békésmegye87,991,49494,3106,7107,1101,4101,5Csongrádmegye96,995,797,598,297,7100,910099,9Dél-Alföldrégió93,194,296,396,5101,7102100,3100,6Alföld és Északnagyrégió94,996,598,699,6102,5101,710199,7Ország összesendország9596,598,499,5102,1101,5100,298,9