Zafféry Károly János (P. Angelicus; Hosszúmező, 1840. augusztus 15. – Nyergesújfalu, 1919. december 27.) bölcseleti doktor, katolikus lelkész, főgimnáziumi igazgató, az első magyar szalézi szerzetes.
Élete
A gimnáziumot Máramarosszigeten és Szatmárt végezte. 1864. április 1-jén szentelték pappá, ezután nevelő volt gróf Bissingennél Bécsben. 1866–tól a pesti tudományegyetemen tanult, 1867. júliusban latin–német szakos tanári oklevelet nyert, 1868-ban tanári vizsgálatot és a bölcseletből és teológiából doktori szigorlatot tett Budapesten. Az 1870-es években főgimnáziumi tanár Szatmárt és főgimnáziumi igazgató Fiuméban; 1880-tól Jézus-társasági tag; majd Innsbruckban két évig mint novícius filozófiát tanult. Ezután Kalocsán tanított fél évig, majd miután bátyja anyagi okokból beperelte, elbocsátották a rendtől.
1884-ben Olaszországba zarándokolt, majd a Maria Stern kolostorban a boszniai trappisták tagja lett. 1885. május 1-jén Pater Angelicus néven megalapította a Legszentebb Rózsafüzér Királynéja című havi lapot, amit a kolostorban szerkesztett. Ezt Budapesten nyomtatták és onnan terjesztették, a lapnak köszönhetően indult el Magyarországon az Élő Rózsafüzér mozgalom. 1897-től a lapot a domonkos rendre ruházta.
1897. februárban belépett egy karthauzi kolostorba, 1898. júniusban bátyja megnyerte ellene a pert, így muszáj volt hazatérnie. 1899 tavaszán a Krakkó melletti kamalduliakhoz, majd a lazaristákhoz akart belépni, de sikertelenül. Majláth püspök Erdélyben történő letelepedését nem javasoltra, ezért újból Olaszországba ment. 1900. április 2-án Don Rua felvette a szalézi rendbe közé. Augusztus 2-án Cavagliában lett novícius, azonban a Jézus-társaságban töltött ideje miatt felmentették ez alól. Magyarországon és Németországban járt toborozni, 1901. szeptember 30-án fogadalmat tett, ezután Budapestről egy nagyobb csoporttal érkezett meg Cavagliába.
1903-ban megalapította a Szalézi Értesítőt, 1905-ben a Don Bosco Naptárt. 1908-ban örök fogadalmat tett. 1913. novemberben Radnára a lengyel novícius-házba, 1914-ben pedig Szentkeresztre küldték. 1919-ben a növendékekkel együtt Nyergesújfaluba költözött, itt is hunyt el még abban az évben.
Cikke a szatmári katolikus főgimnázium Értesítőjében (1877. Mit kívánhat az iskola a szülőktől?), írt a Religio, Magyar Állam, Veszprémi Közlöny, Közművelődés, Egyházi Közlöny, Zalai Közlöny c. hírlapokba, a Bölcseleti Folyóiratba és a Jó Pásztor c. hitszónoklati folyóiratba.
Munkái Hol az ördög? Írta egy igaz hazafi. Bpest, 1877 (a szabadkőművesség ellen) Lourdes. Bpest, 1877 Elemi számtan. I. rész. Szatmár, 1879 Magyarország és a földközi tenger mellett elterülő országok rajzoltató földrajza. A középiskolák I. oszt. számára. Bpest, 1880 A bölcsészet tankönyve. Írta Stöckl Albert. A 4-ik jav. kiadás után magyarította és legújabb kútforrások nyomán felvilágosttó jegyzetekkel bővítette. I. rész. Szatmár, 1880 A széptan alapvonalai. I. melléklet a bölcsészet tankönyvéhez. Írta Stöckl Albert. A 2. kiadás után ford. Eger, 1882 (Répássy Jánosal. Bölcsészeti Füzetek XX., XXI.) A szónoklattan. II. melléklet a Bölcsészet tankönyvéhez. Írta Stöckl Albert A 2. kiadás után ford. Eger, 1882 (Répássy Jánossal. Bölcsészeti Füzetek XXII.) A vallás bölcselete. III. melléklet a Bölcsészet tankönyvéhez. Írta Stöckl Albert. A 2. kiadás után ford. Eger, 1882 (Répássy Jánossal. Bölcsészeti Füzetek XXIII., XXIV.) Aufnahmsbüchlein für diejenigen, die in den Lebendigen Rosenkranz treten wollen. Augsburg, 1885 Miseszövetség. Szatmár, 1886 Szüz Mária miseszövetsége és a szükséges oktatás a búcsúkról; Szabadsajtó, Szatmár, 1887 (A Szent Család Népkönyvtára) Rózsafűzérkönyv. Stoltz Albántól. Bpest, 1888 XIII. Leo élete és működése. Bpest, 1888 Szent Ferencz III. rendje. Bpest, 1888 Rituale Szent Ferencz III. rendjében. Bpest, 1888 Délutáni beszélgetés a gyónásról. Írta Angelus. Bpest, 1889 (Kis Könyvtár 1. sz.) Szent beszéd. A campovallói magyar zarándokoknak 1899. aug. 22. elmondta. Bpest, év n.
Szerkesztette és kiadta a Népiskolai Lapokat 1870. okt. 1-től 1871. június 30-ig; és ennek folytatását a Népiskolát 1871. júl. 6-tól 1875-ig Budapesten, Szatmárt és Egerben másokkal együtt; szerkesztette a Szatmárt a Legszentebb Rózsafüzér c. havi folyóiratot 1885-től Budapesten; a Szűz Mária Nagy Képes Naptárát 1889-től Nagy Kanizsán és a Szentek élete c. folyóiratot 1889-től.
Források
Magyar katolikus lexikon
További információk
Bura László: A második évszázad (1904–2004). A szatmári római katolikus egyházmegye kislexikona. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2003 Tempfli Imre–Sipos Ferenc: A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság–EMKE Szatmár Megyei Szervezete, 2000
Kategória:1840-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szalézi szerzetesek