Somogyi Nusi, teljes nevén: hollósi Somogyi Anna Irén (Budapest, 1890. március 3. – Budapest, 1963. október 8.)Halálesete bejegyezve a Bp. XII. kerületi állami halotti akv. 1512/1963. folyószám alatt. magyar színésznő.
Életútja
Hollósi Somogyi István szűcsmester és Mesterházy Anna leánya. A Deák téri református polgári iskolában tanult, majd az Országos Színészegyesület színiiskolájának növendéke lett. Kecskeméten lépett színpadra Mariházy Miklós társulatánál, majd Rott Sándor a Folies Caprice-hez hívta és nyaranta a Jardin de Paris-nak is tagja volt. 1910 nyarán a szegedi Vígszínpadhoz került, ahol Krémer Jenő volt az igazgatója. Ezután Beöthy László hívására a Király Színházhoz szerződött, ahol a Sybill című operettben a 35. előadás után Lábass Juci helyett a színésznő gyengélkedése miatt egészen a 100. előadásig ő alakította a szubrettszerepet. A Színházi Élet 1914/15. száma így írt róla: „Most a Királyszínház közönsége estéről-estére megállapíthatja, hogy a szinház választása igen szerencsés volt. Somogyi Nusi ugyanis nemcsak szédületes táncosnő, de kedves, ötletes, talentumos színésznő, akire ezen a pályán igen szép karrier vár még.”Színházi Élet - 1914/15. szám, 45. old.
1916 novemberében a Népopera tagja lett Beöthy László igazgatása alatt, ezután a Télikerthez ment. 1919 októberében újra a Király Színházhoz szerződött, majd 1923-ban a Blaha Lujza Színház tagja lett. 1928-ban fellépett Bécsben, 1931-ben pedig a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepelt. 1929. július 16-án házasságot kötött gróf Béldi Ferenc Ákos Kálmán Mária földbirtokossal.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1047/1929. folyószáma alatt. 1933 és 1940 között a Royal Orfeumban játszott, de tagja volt 1939-ben a Márkus Parkszínháznak, 1941-ben a Madách Színháznak, 1942-ben pedig a Vidám Színház művészeként lépett fel. Az igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a színpadtól azzal az ürüggyel, hogy Somogyi Anna „fanatikus Hitler-imádó”. 1946-ban azonban már játszott az Operettszínházban, majd 1947-ben a Medgyaszay Színházban. 1951-ben a Kisvarieté, később pedig a Népvarieté tagja volt, 1954-től a Fővárosi Operettszínházban szerepelt. 1957-től 1959-ig a Blaha Lujza Színházban lépett színpadra, majd 1960-ban nyugalomba vonult.
Emancipált nőként saját kocsijával gyakorta részt vett magyarországi autóversenyeken és lóversenyeken.
Fontosabb színházi szerepei Málika (Postás Katica) Mici (Árvácska) Petruska (Hajtóvadászat) Sally (Aranyhattyú) Horváth Sári (A legkisebbik Horváth-lány) Máli (Szépasszony kocsisa) Léni (Anna-bál) Pepi (Régi jó Budapest) Gretl (Lehár Ferenc: Kék mazúr) Rica Maca (Zerkovitz Béla: Csókos asszony) Illésházy Ágota (Huszka Jenő: Lili bárónő) Diana (Huszka Jenő: Aranyvirág) Elvira (Eisemann Mihály: Bástyasétány 77) Saint-Pauly grófnő (Kemény Egon–Nóti Károly–Földes Imre–Halász Rudolf: Fekete liliom (1946, Fővárosi Operettszínház) Amália (Lajtai Lajos: Három tavasz) Borbás Mihályné (Fényes Szabolcs: Két szerelem)
Magyar Rádió Patkóné asszonyság (Kemény Egon–Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959)
Filmszerepei
Harrison és Barrison (1917) Harrison és Barrison II. (1918) - Jappi Mary Ann (1919) - Rosie Fehér rózsa (1919) - rabnő Liliom (1919) Se ki, se be! (1919) - Brown felesége Az ördög mátkája (1926) Lila akác (1934) - Mili, virágárus Café Moszkva (1935) - kasszírnő Szenzáció! - A késdobáló (1936) - Szálka Leóné Pesti mese (1937) - az artista felesége Toprini nász (1939) - Natasa, mulatós Mindenki mást szeret (1940) - jegyzőné Cserebere (1940) - Balázs Panni anyja Ismeretlen ellenfél (1940) - Bözsi, pincérnő A szerelem nem szégyen (1940) - Julis, szakácsnő Tormaynál Akit elkap az ár (1941) – Eveline Magdolna (1941) - Mici, fodrásznő Bűnös vagyok! (1941) - Teri, szobalány Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Juliska, szobaasszony Szabotázs (1941) Szíriusz (1942) - hercegnő Fráter Lóránd (1942) - Tercsi Alkalom (1942) - Sugárné, vendég az estélyen Külvárosi őrszoba (1942) - Gáspár mama, kocsmárosné Annamária (1942) - Boris, házvezetőnő Heten, mint a gonoszok (1942) - kasszás hölgy a vidámparkban A láp virága (1942) - Mihályi Sándorné Egy szoknya, egy nadrág (1943) - Carmencita, Juarez Dulcinea komornája Tilos a szerelem (1943) - Kerekes Judit egyik nagynénje Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - Török Bálintné Ilonka, Vali anyja Orient express (1943) - Gizella, Boda Géza nagynénje Megálmodtalak (1943) - Harsányiné, Helén anyja Fehér vonat (1943) Gazdátlan asszony (1944) - Alíz anyja, vendég Pártoséknál Zöld, sárga, piros (1948) Különös házasság (1951) Déryné (1951) Állami Áruház (1953) - árufelhalmozó Fel a fejjel (1954) Budapesti tavasz (1955) Ünnepi vacsora (1956) Szakadék (1956) Dollárpapa (1956) A csodacsatár (1956) Gábor diák (1956) A tettes ismeretlen (1957) Külvárosi legenda (1957) Két vallomás (1957) Dani (1957) Égi madár (1958) Micsoda éjszaka! (1958) – régiségkereskedő Szent Péter esernyője (1958) – Münzné Vörös tinta (1959) Tegnap (1959) Felfelé a lejtőn (1959) Fekete szem éjszakája (1959) Szerelem csütörtök (1959) Akiket a pacsirta elkísér (1959) Gyalog a mennyországba (1959) Kálvária (1960) Rangon alul (1960) Légy jó mindhalálig (1960) Megöltek egy lányt (1961) Az ígéret földje (1961) Nem ér a nevem (1961) Jó utat, autóbusz (1961) Amíg holnap lesz (1961) Mici néni két élete (1962) Az aranyember (1962) Hattyúdal (1963) Bálvány (1963) Szélhámosnő (1963)
Jegyzetek
Források Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929. Hangosfilm
Kategória:Magyar színésznők Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar némafilmszínésznők Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek