Molnár Jenő, 1903-ig Müller JenőAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33455/1903. Forrás: MNL-OL 30801. mikrofilm 319. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 33. oldal 20. sor (Szabadka, 1880. március 20. – Budapest, 1933. március 28.)Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv, 725/1933. magyar író, költő, hírlapíró, lapszerkesztő.

Életútja

Müller Jakab kereskedő és Goldarbeiter Betti (Borbála) fia.Molnár Jenő halotti bejegyzésében édesapja utóneve Dánielként szerepel. Középiskoláját Szegeden a kegyesrendi főiskoIában végezte. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ahol 1900-ban nyert abszolutóriumot. 1901-ben szigorlatot tett a kolozsvári egyetemen és a szegedi ügyvédi kamara bejegyezte az ügyvédjelöltek lajstromába. Tanulmányaival párhuzamosan mint hírlapíró működött 1897-től, amikor is a fővárosi Magyar Ujság című esti lapnál dolgozott egy évig. 1898–99-ben a Szegedi Napló, 1899-től pedig a Szegedi Híradó belső dolgozótársa volt. Müller családi nevét Molnárra változtatta.

1894-ben írt a Borsszem Jankóba, melynek állandó munkatársa volt. Első költeménye A Hétben (1898) jelent meg. Számos lírai, hazafias, alkalmi és tréfás verset írt több fővárosi heti- és napilapba, így az Ország-Világba, Vasárnapi Ujságba, a Pesti Naplóba és vidéki hírlapokba. Mint szegedi újságíró főleg városi ügyekkel foglalkozott és ez irányban mindennap írt közléseket. Ünnepi alkalmakkor, hangversenyeken és színházban többször szavalt verset és olvasott prózát. A Dugonics Társaság 1902. júniusi ülésén szintén felolvasott.

Sokáig munkatársa volt az Egyenlőségnek és tevékeny részt vett a zsidó publicisztikában. Német lapokban állandóan jelentek meg humoreszkjei. Egyik színdarabját bemutatták a bécsi Residenz-Theaterben. Egy bohózata a budapesti Népszinház Porzsolt-féle pályázatán dicséretet nyert és A legszebb dal című egyfelvonásos verses vígjátéka a szegedi Dugonics Társaság pályázatán szintén dicséretet nyert.

Magánélete 1918. április 6-án Budapesten, a Terézvárosban nőül vette Schönfeld Ödön és Jellinek Gizella lányát, Klárát.

Művei

Szerelmes éjszakák. Szeged, 1902. (Költemények. Ism. Vasárnapi Ujság 16. sz.) A kaszárnya nótái (versek, Budapest, 1906) Verseskönyv (Budapest, 1913) Mucsa a fronton (szatírák, 1916, Budapest) Seiffensteiner újabb hőstettei (Budapest, 1916) Ima 1916-ban (Budapest, 1916) Példának okáért (humoreszkek és szatírák, Budapest, 1917) Egy kis bolt története (regény, Budapest, 1918) Amit csak ketten tudnak (novellák, Budapest, 1918) A harmadik és egyéb történetek (elbeszélések, Budapest, 1918) A 133 napos rémuralom (németül: Die 133-tägige Schreckensherrschaft in Ungarn.)

Jegyzetek

Források

További információk

Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927. Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.

Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar lapszerkesztők Kategória:Magyar költők Kategória:Szabadkaiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Borsszem Jankó vezetői, újságírói Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek