Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Baranya megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhét szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP és a megyei Polgári Kör közös listája végzett. Az SZDSZ harmadik lett. A középmezőnyben az MDF, a Fidesz, a KDNP és a Baranyai Szövetség szerepelt. Egy-egy képviselővel bejutott még a megyeházára a Munkáspárt, a Köztársaság Párt és a komlóiak Városszépítő Egyesülete. Öt megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

Hosszas koalíciós egyeztetések után, az SZDSZ a jobboldali pártokkal kötött együttműködési megállapodást (FKGP-Polgári Kör, MDF, Fidesz, KDNP).

A közgyűlés új elnöke Werner József, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, illetve nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.TelepülésLakóVálasztó-polgárA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec. 11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.MegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig29729Középvárosok10 ezer lakó fölött411Közgyűlésiválasztókerületek30140Megyei jogú városPécs1()–Összesen302()40 Baranya megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 29, a középvárosiban pedig 11 képviselőt választhattak meg. Pécs, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 296 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta öttel nőtt a települések száma. (Hét új község jött létre és kettő szűnt meg.) 1991-ben Mázaszászvár község vált ketté Máza és Szászvár néven, majd a következő évben Dobszából is két település lett, Kisdobsza és Nagydobsza. Ugyancsak 1992-ben Hobol vált ki Szigetvárból, Mánfa pedig Komlóból. 1993-ban Szaporca önállósult Kémes községtől. Ugyanebben az évben Pécsvárad városi címet nyert el. A városok közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen, így csak ez négy tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 195 ezer volt. A polgárok negyede lakott hatszáz fősnél kisebb községekben, míg harmaduk ötezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye déli részén fekvő Markóc (63) és Kemse (64) községekben élt, míg a legtöbb Mohács (), és Komló () városában lakott.

A választópolgárok eloszlása a két választókerületben nagyjából megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.A kistelepülési polgárok aránya 71,43% volt és ők 29 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 72,50%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 28,57%, képviselők (9 fő) 27,50%.)

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztó­jogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 60021724,64%legkisebb község: Markóc601 – 13005620,21%1301 – 30001613,99%3001 – 812,59%új város: Pécsvárad (1993)29771,43%Középvárosi választókerület – 317,11%Siklós, Szigetvár, Mohács fölött111,47%Komló428,57%Összesen301100%

Előzmények bélyegkép|235px|jobbra|Megyeháza, Pécs

1990/91, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 21-én került sor. Elnököt azonban sem ekkor, sem a második ülésnapon nem sikerült választani., Végül az 1991. január 9-én megtartott harmadik ülésen Szűcs Józsefet, a volt megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét választották a közgyűlés elnökévé. Ugyanekkor kapott alelnöki megbízatást Kurucsai Csaba, a korábbi megyei tanács főmunkatársa.MTI hírek: , ,

Jelöltállítás Tizenhét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 13 listát állítottak, míg a középvárosiban 11-et. A jelöltek száma összesen 383 volt (256+127).

A listák java részét az országos pártok állították, és a jelöltek túlnyomó többsége is az ő listáikon szerepelt. A tizenhét szervezet közül nyolc társadalmi szervezet, egy nemzetiségi szervezet, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.

Listák Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Baranya megyei kistelepülési választókerületben ez 697, a középvárosiban 279 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az országos pártok közül még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt rajtvonalhoz állt. A kisgazdák a megyei Polgári Körrel közös listán, a többi párt önállóan indult a választáson.

Baranyáért Szövetség néven állított közös listát a Baranyáért Egyesület és a megyei művelődési szövetség. A kistelepülési kerületben a megyei termelők szövetsége, a falugondnokok és a Parasztszövetség is megmérettette magát. Ugyanitt a Nikolaus Lenau nevét viselő német nemzetiségi egyesületre is szavazhattak a választópolgárok. A középvárosi kerületben a komlóiak városszépítő egyesülete, és a megyei nyugdíjas kamara szállt versenybe a megyeházi képviseletért.

+ A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámatársadalmi szervezetek12.TESZÖVönálló4Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségemegyei13.Falugondnokokönálló5Baranya Megyei Falugondnokok Egyesületemegyei9.Parasztszövetségönálló5Magyar ParasztszövetségországosNyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájamegyei2.Nyugdíjas Kamaraönálló5Honismereti és Városszépítő Egyesület Komlóhelyi1.Komlói Városszépítőkönálló98.Baranyáért Szövetségközös14Baranyáért Egyesületmegyei8.Baranyáért Szövetségközös6Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetségemegyeinemzetiségi szervezetek3.Lenau Egyesületönálló14Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesülethelyiországgyűlésen kívűli pártok7.Köztársaság Pártönálló19Köztársaság Pártpártországos4.Köztársaság Pártönálló195.Munkáspártönálló28Munkáspártpártországos5.Munkáspártönálló11országgyűlési pártok és szövetségeseik6.MDFönálló15Magyar Demokrata Fórumpártországos6.MDFönálló94.SZDSZönálló25Szabad Demokraták Szövetségepártországos7.SZDSZönálló1111.KDNPönálló26Kereszténydemokrata Néppártpártországos3.KDNPönálló111.FKGP-Polgári Körközös28Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártpártországos10.FKGP-Polgári Körközös11Polgári Kör Baranyáért Egyesületmegyei10.Fideszönálló33Fiatal Demokraták Szövetségepártországos11.Fideszönálló152.MSZPönálló40Magyar Szocialista Pártpártországos9.MSZPönálló2013 lista25617 szervezet11 lista127

A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább 976 polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel kilencezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor több mint tizenkétezer polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 6,2%-ának felel meg.)

Jelöltek + ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületNórántné dr. Hajós KláraBaranyáért Szöv.Kedves JánosHorváth SándorFalugondnokokdr. Mikes ÉvaFideszBánki Erikdr. Kurucsai CsabaFKGP-Polgári KörBeok Györgydr. Hargitai JánosKDNPWéber ÁdámKomlói VárosszépítőkSzarka ElemérRóth TibornéKöztársaság Pártdr. Erdődy GyulaGáspárné Kerner AnnaLenau EgyesületGyőri JózsefMDFdr. Wéber Jánosdr. Kóbor GyulaMSZPVarga PéterSzilágyi ImreMunkáspártProhászka IstvánNyugdíjas Kamaradr. Bőbel Hubertdr. Tatai LajosParasztszövetségWerner JózsefSZDSZUnger AttilaBechtel ErnőTESZÖV

A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

A szavazás menete A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A szavazás rendben zajlott, zavaró körülményről nem született tudósítás.A megyei napilap szerint „a megyei szavazókörökben zavaró incidens nem történt”.

Részvétel

+A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó54,13%érvényes szavazólap50,28%92,88%érvénytelen és hiányzó75133,85%7,12%Távolmaradó45,87%szavazó 54,1%távolmaradó 45,9%

érvényes 92,9%

Kilenc polgár közül öt ment el szavazni A 195 ezer szavazásra jogosult polgárból 106 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük igen sokan, hét és fél ezren szavaztak érvénytelenül (7,1%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 38%-ot. A választói kedv Kisdéren és Kemsén volt a legmagasabb (95-95%), a legalacsonyabb pedig Komlón (31%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,5%-5,5%).