A Budapest XV. kerületi Szentmihályi út a Régi Fóti út-Rákos út csomópontjától Rákospalotát és Újpalotát összekötve halad a névadó Rákosszentmihályig.

Fekvése

A Szentmihályi út történelmi kiindulópontja körülbelül a mai Hubay Jenő téren lehetett, vagy legalábbis valamelyik, Rákospalota Öregfalu részével összeköttetést biztosító pontján.Mivel az út kialakulásának pontos időpontját, keletkezésének körülményeit nem ismerjük, ezért csak feltételezésünk lehet, hogy Palota falu mely pontjáról indulhatott Rákosszentmihály felé. Mai kezdőpontja azonban már másutt, a Régi Fóti út-Rákos út-Illyés Gyula utca kereszteződésénél van. Az út a Szilas-patakkal párhuzamosan haladva a Rákospalotai határútig terjed. A Bánkút utcától a Rákospalotai határútig két városrész határát is jelenti: ez az út képezi a választóvonalat Újpalota és Rákospalota között a Bánkút utca és Rákosszentmihály határa közti szakaszán.

Kialakulása, története

Ősi útról van szó, hiszen Palota első okleveles említése 1346-ból, Szentmihályé pedig 1335-ből származik. Hogy a két település között pontosan mikor alakult ki összekötő út, azt források hiányában nem tudjuk, de a Szilas-patakkal párhuzamosan futó út ábrázolása már 1775-ös térképről is leolvasható - ha nem is pontosan a mai nyomvonallal megegyezően. Mivel Rákosszentmihály a török uralom alatt elnéptelenedett, de 1775-ben az út a térképek szerint már létezett, ezért feltételezhető, hogy a törökök előtti időben (amikor Szentmihály még lakott volt) már létezett ez az összekötő út a két település között. Rákosszentmihály újranépesedéséig az út nem az összekötő jellegénél fogva, hanem a palotaiak Szentmihály-puszta felé eső földjeik elérése miatt volt jelentős. Egy 1925-ben készült, Rákospalota közdűlőútjait számbavevő jegyzék még ekkor is, mint Marhahajtó utat tartja számon, vagyis - bár ekkor már közismerten Szentmihályi út volt a neve - már az összekötő jelleg, a vásárok megközelíthetőségének szempontja volt a domináns (egyébként ugyanebben a dokumentumban közölnek úthosszt is, ami ekkor 4047 méter voltRákospalota közdűlőútjai (1925) a digitalizált változat készült: 2013. június 5., utolsó hozzáférés: 2017. július 18.). Rákospalotának a Szentmihályi út környékére eső területei csak az 1920-as, 1930-as években épültek be, s vált a Szentmihályi út is egyre inkább belterületi jellegűvé. Az út vonalvezetése a XX. század első felében vált véglegessé, amikortól már korabeli térképek alapján is látható, hogy a Hubay Jenő tértől a Rákospalotai határútig húzódott. 1978-ban innen indult az M3-as autópálya első szakasza. (Akkor szélesítették ki irányonként két forgalmi sávosra.) 2008-ban pedig elkészült az M0-s körgyűrű keleti szektorának párhuzamosan haladó szakasza, ez csökkentette az addig intenzívebb teherforgalmat.

Elnevezése

Feltehető, hogy kialakulása idején kapta az útirányjelölő Szentmihályi út elnevezést. Ennek első, dokumentált forrása azonban csak 1868-ban jelenik meg Sz. Mihályi út formában. Lindley, William: Sz. kir. Pest város és környékének átnézeti térképe, 1868 Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/10a Ugyanakkor egy 1891-es térképPest megye kataszteri térképe (1884 vagy 1891) Mapire a Hubay Jenő tér és a Fóti (ma: Régi Fóti) út-Rákos út csomópontjáig terjedő szakaszt, mint Temető sort jelzi a mellette lévő palotai Öregtemető miatt. 1940-ben a rákospalotai képviselőtestület egyhangú támogatásával nevezték el Adolf Hitlerről a Hubay Jenő tér és a Régi Fóti út közti szakaszt (a magyar névváltozatot használták: Hitler Adolf út). Lényegében ekkor lett a Szentmihályi út kezdőpontja a Hubay tér helyett a Régi Fóti út. 1945-ben a közterületnevek átnevezése során az elsők között változtatták meg a nevét Hitler Adolfról Bajcsy-Zsilinszky utcára. Ennek a szakasznak 1961-ben lett a neve Szőcs Áron utca, majd 2012-ben Illyés Gyula utca. A Szentmihályi út 1946-1991 között a Felszabadulás útja nevet viselte. (Néha Felszabadulás út formában is.) A rendszerváltást követően a kerületi képviselőtestület a régi név visszaállításáról döntött.

Közösségi közlekedés Az úton - a környék beépítetlen jellege miatt - igen későn jelent meg. 1947-ben a 24-es (ma: 124-es) járat meghosszabbításakor érintette először buszjárat a Szentmihályi utat, és 1973 utolsó napjáig, amikor (a 96-ost) a Szentmihályi út felé vezették, ez volt az egyetlen viszonylat, ami feltárta az út egy szakaszát. Ma a 46-os, 130-as, 146-os, 175-ös, 196-os, 196A, 225-ös, 231-es és 231B jár az úton, de több más buszjárat is keresztezi. Az Újpalotai lakótelep szélén két buszvégállomás található: a Nyírpalota út és a Szentmihályi út elnevezésű.

Jelentős szobrok, épületek

A Szentmihályi utat - a rákospalotai hagyományoknak megfelelően - eredetileg kettős fasor szegélyezte. A fasor megszüntetésére az út 1978-as kiszélesítésekor került sor, ami az M3-as autópálya bevezető szakaszának építésével függött össze.

7. sz. előtt a Kismotor és Gépgyár óvodája előtt állt az út kiszélesítéséig egy kicsinyített másolat a Szabadság-szoborról. Az alumíniumból öntött utcadísz eltűnt. 9196 kat. Irinyi János laktanya 111. sz.: az 1904-ben átadott Rákospalotai köztemető telke 131. sz.: a Pólus Center bevásárlóközpont 1996 óta 167-169 sz.: a 2003-ban megnyílt World Mall ázsiai üzletközpont keleti utcadíszekkel dekorált területe

Jegyzetek

Kategória:Budapest XV. kerületének utcái és terei