Wagna osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 5737 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Wagna a Leibnitzi járásban 170px|bélyegkép|balra|Flavia Solva feltárt részeinek makettje 170px|bélyegkép|balra|A Retzhof-kastély Wagna a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Mura és mellékfolyója, a Sulm találkozásánál, közvetlenül a járási központ Leibnitztől délkeletre, gyakorlatilag azzal összeépülve. A városi önkormányzat 4 települést fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Aflenz an der Sulm (197 lakos), Hasendorf an der Mur (246), Leitring (2 763), Wagna (2 287).
A környező települések: északra Gralla, keletre Gabersdorf, délkeletre Straß in Steiermark és Ehrenhausen an der Weinstraße, délre Gamlitz, nyugatra Leibnitz.
Története A Murán már a hallstatti kultúra idejében (i.e. 800-600) is állt egy híd a mai Wagna és Landscha (Gabersdorf) között.
Időszámításunk előtt kelták lakták a térséget, ahol i.e. 15-ben, Noricum római provincia alakulásakor kis római település jözz létre, amely i.sz. 70-ben városi rangra emelkedett. Nevét - Flavia Solva - Vespasianus császárról és a Sulm folyó latin nevéről (Solva) kapta. Flavia Solva egyike volt a 11 római településnek a mai Ausztria területén és az egyetlen Stájerországban. 170 körül a markomann háborúban felégették. Ekkor még újjáépítették, de az 5. században a népvándorlások korában elpusztult.
Wagna első írásos említése a 13. században történik és az akkori település feltehetően a mai Sulm-híd környékén terülhetett el. A 16. században nemesi székhely épült a híd környékén, ebből fejlődött ki a wagnai uradalom. A falu később a seckaui uradalom alá tartozott. 1822-ben 196 lakosa volt. Az 1848-as forradalom után az uradalmakat felszámolták és létrejött Wagna önkormányzata.
Az első világháborúban menekülttábor működött a településen, amely 1915 augusztusában, Olaszország hadbalépése után 21 286 Friuliból menekülő polgári személynek nyújtott menedéket. A táborban több mint 3 ezren haltak meg kolera, tífusz és flekktífusz következtében; részükre külön olasz temető létesült. A háború után a tábort a faluhoz kapcsolták.
A második világháborúban 1944 februárja és 1945 áprilisa között Aflenzben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. A 920 elítélt a Steyr-Daimler-Puch AG repülőgépmotor-gyártásának Grazból Aflenzbe való költöztetésén dolgozott; főleg alagutakat ástak és a kőbányában dolgoztak.
Wagna 1984. október 1-én kapott mezővárosi státuszt. Lakosság A wagnai önkormányzat területén 2017 januárjában 5737 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 3975) dinamikusan gyarapszik. 2014-ben a helybeliek 91,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,1% a volt Jugoszláviából (Horvátország és Szlovénia nélkül) vagy Törökországból, 1,2% pedig egyéb országokból költözött Leibnitzbe. A munkanélküliség 4,4%-os volt. Látnivalók 260px|bélyegkép|A római kőbánya bejárata a Flavia Solva múzeum és régészeti park az aflenzi római kőbánya a Retzhof-kastély az aflenzi Mária-kápolna a Feltámadt Krisztus-plébániatemplom modern épülete 1964-ben készült az eredetileg 1562-ben épült régi malom a wagnai kápolna Híres wagnaiak Kurt Elsasser (1967-) slágerénekes Linda Stift (1969-) író Juliane Bogner-Strauß (1971-) politikus
Testvértelepülések Ronchi dei Legionari (Olaszország) Metlika (Szlovénia) Jegyzetek
Fordítás
Források Franz Haimel: Flüchtlingslager Wagna bei Leibnitz. Mit einer Abhandlung über die Alt-Römerstadt Flavia Solva. Hauptband und Ergänzungsband. S.n., Graz 1915. Von der Österreichischen Nationalbibliothek digitalisierte Ausgaben: Lagerzeitung für Wagna (1915–1918). Heimo Halbrainer: Lager Wagna 1914–1963. Die zeitweise drittgrößte Stadt der Steiermark. Schild von Steier – Kleine Schriften 23, Graz 2014, . A település honlapja 61045 – Wagna Statistik Austria
Kategória:Stájerország települései